home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Mi lett a rút kiskacsából?
Tóth Lívia
2022.08.21.
LXXVII. évf. 33. szám
Mi lett a rút kiskacsából?

Az albán főváros, Tirana, ahova el sem akartam menni, kellemes meglepetés volt számomra. Tudtam, hogy egykor a legrondább fővárosnak tartották, és úgy éreztem, nem vagyok rá kíváncsi. Mert mi lehet ott? Panelegyenházak, hatalmas terek, monumentális emlékművek a kommunizmus időszakából. Igen, ezek is vannak, de a várost mégsem mondhatjuk csúnyának. Igaz, szépnek sem. De éppen ezért van valamilyen különleges varázsa.

Tirana Albánia központi részén, az Adriai-tenger közelében található. Feltételezem, hogy akik az utóbbi években a vajdaságiak számára is felkapott Durrësban (a régi magyar neve Duránc, szerbül Drač) nyaralnak, nem mulasztják el megnézni az ország legnépesebb települését — lakosságának száma több mint félmillió, de a vonzáskörzetében élőkkel együtt a 800 000-et is eléri —, mely alig száz évvel ezelőtt vált fővárossá. Gazdasági, kulturális, politikai és egyetemi központ, katolikus és ortodox érseki székhely — habár az iszlám valláshoz tartozóak vannak többségben. Kiemelt turisztikai fejlesztések helyszíne, jelenleg is számos nagy léptékű építkezés folyik a területén, ami egyébként egész Albániára jellemző. Rohamtempóban készül például egy toronyház, mely a tervek szerint nemcsak Tirana, hanem az ország legmagasabb épülete lesz, valamint egy másik hasonló felhőkarcoló, és éppen felújítják Enver Hoxha hírhedt kommunista vezér piramis alakú múzeumát is, melyet a diktatúra bukása után hagytak tönkremenni. A fejlődésnek árnyoldala is van: a túlnépesedés, a közművek elöregedése, a 300 000-es autóáradat okozta légszennyezés — melyet sok fával, parkkal, zöldövezettel próbálnak enyhíteni — és a közlekedési káosz. A közlekedési szabályok semmibe vétele egyébként nemcsak a fővárosra, hanem az egész országra jellemző. Mivel a tilos és a szabad jelzést szinte senki sem tartja kötelező érvényűnek, Tiranában olyan jelzőlámpák vannak, amelyek a számos LED-égőnek köszönhetően tetőtől talpig piros, illetve zöld fényjelzést adnak.


Jelzőlámpa Tiranában

A városnak két fontos tere van. Az egyik Szkander bég nevét viseli, és a névadó hatalmas lovas szobra található rajta. E körül látható a többi közt a 35 méter magas Óratorony — 200 lekért, mely átszámolva ugyanennyi dinár, a magasból gyönyörködhetünk a kilátásban —, az Et’hem Bey-mecset, a Nemzeti Történeti Múzeum a jellegzetes szocialista-realista mozaikos homlokzatával, mely jelenleg a felújítás miatt lepel mögött rejtőzködik. Érdekessége, hogy az arcokat a múltban állítólag többször újrarakták, aszerint, hogy éppen kik voltak a hatalom kegyeltjei. A másik a Teréz anya tér, ahol főleg egyetemi létesítmények sorakoznak, de a közelében található az elnöki palota, a kongresszusi palota és a valóságos építészeti bravúrnak számító, 2019-ben átadott nemzeti stadion is.


Szkander bég szobra

Edi Rama egykori polgármester, jelenlegi miniszterelnök (akinek a szakmája egyébként festőművész) színesre festett, kétarcú tömbházaira is rácsodálkozhatunk. Ő ugyanis a város első embereként úgy próbálta meg eltüntetni a szürke blokkházakat, hogy zöldre, kékre, sárgára, rózsaszínre, lilára festette át őket. Pontosabban csak az utcai fronton lévő falaikat, így az udvari rész továbbra is teljesen lepusztult állapotban van. Mintha nem is ugyanaz az épület volna.


A stadion egy részlete

2002-ben szentelték fel a római katolikus Szent Pál-székesegyházat. A modern létesítmény előtt kapott helyet Teréz anya szobra, az ólomüveg ablakok többek között János Pál pápát ábrázolják. A belső térben nagy méretű mozaikot láthatunk Teréz anyáról, és a már említett tér mellett a tiranai repülőtér is az ő nevét viseli. Nagyon érdekes a templommal szembeni kis híd, mely egy folyócskát ível át. Nem is kell mondani, azonnal látjuk, hogy a felújítását a Vodafone pénzelte, és ingyenes wifit is használhatunk rajta.


Szent Pál-székesegyház

Enver Hoxha, Albánia sztálinista diktátora, 1944-től negyven éven át volt az ország vezetője, és az ő időszakában teljesen megállt a fejlődés. A külső támadásoktól és az atomháborútól való félelmében 175 000 — más források szerint 700 000 — betonbunkert építtetett szerte az országban. Tirana látnivalói közé tartozik a kommunizmus világát interaktívan bemutató Bunk’art Múzeum is, melyből kettő van, az egyik a városközpontban. A politikai vezetőknek szánt, 1000 négyzetméter területű óvóhelyet természetesen atombiztosra tervezték, 2,5 méter vastag falai vannak, 2016-ban nyílt meg a látogatók előtt. 

És akinek mindez nem elég, shoppingolhat a hatemeletes Toptani bevásárlóközpontban, mely jellegében és árukínálatában éppen olyan, mint bármelyik pláza, megihat egy sört a sétálóutca egyik kávézójában, vagy felkutathatja a Hunyadi Jánoshoz fűződő helyeket — emléktábla, utca — is.


Óratorony — múlt és jelen
Vajon ki szponzorálta ezt a hidat?

Fényképezte: Tóth Lívia

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..