* Hogyan lesz valakiből keresztrejtvény-szerkesztő? Célirányosan lehet erre készülni?

— Először is nagyon sok rejtvényt kell fejteni. Valamikor a Hét Nap Jó Pajtás rovatában volt egy lehetőség, hogy küldhettek a gyerekek kisebb rejtvényeket. Azzal próbálkoztam, mert mindig is érdekelt, hogyan lehet játszani a szavakkal. Már az óvodában is érdeklődést tanúsítottam a szójátékok iránt, majd később a televízióban láttam kvízműsorokat, játékokat. Otthon az újságban a rejtvény mindig az enyém volt, ahhoz nem nyúlhatott senki. Természetesen ezek először számomra is nehezek voltak, de mindig utánanéztem a dolgoknak lexikonokban, és követtem az újságokban az aktuális eseményeket, így lassan-lassan kiépítettem magamnak az utat. Utána a Topolya és Környéke helyi lapban adódott lehetőség, de akkor még nem volt digitális tördelés, a szerkesztők beállítottak egy sémát egy klisé szerint, és minden héten arra a klisére kellett készíteni rejtvényeket. Megszereztem abban az időben egy rejtvénykészítési segédkönyvet, mely a rejtvényfejtőknek szólt, és amikor már elmélyültebben foglalkoztam vele, elmentem a Füles szerkesztőségébe, mely kiadványhoz az egyik mostani jubileum is kapcsolódik, hiszen 1957. február 3-án jelent meg első alkalommal, később ezt a napot jelölték ki a magyar rejtvényfejtők napjává. Ezért is tartanak mindig országszerte rejtvényfejtő bajnokságokat. 1996 óta Magyarországon, kilenc éve pedig itt Vajdaságban is. Ábel Pista barátom, rejtvénykészítő szervezi Magyarkanizsán. Ő február 4-én tartja, illetve ahogy kijön a hétvége. Egy másik évforduló január 22-éhez kötődik, ekkor volt 98 éves a magyar rejtvény. Vajdaságban pedig 1935-ben jelent meg Gál László jóvoltából a Grimasz, melynek a szerkesztője vagyok a Magyar Szónál.

Bíró Tímea felvétele

* Mik a magyar keresztrejtvény íratlan és írott szabályai?

— A magyar rejtvényekben megengedett, hogy kanyarodjon a megfejtés. Előírás, hogy a főnevek és a melléknevek egyes szám alanyesetben kell hogy szerepeljenek, az igék pedig jelen időben, egyes szám harmadik személyben. Ezek az alapszabályok. A vajdasági rejtvényfejtőknek sokszor nehezek a magyarországi rejtvények, egyes szavak, kifejezések, földrajzi nevek, írók, közismert emberek, személyek vagy fogalmak idegenek számunkra, ezért próbálkoztunk azzal, hogy vajdasági személyeket, festőket, írókat, alkotókat, városokat, városrészeket is el tudjunk rejteni, akik/amelyek sokkal közelebb állnak az itteni olvasókhoz. Amikor elmentem tanulni a Füles szerkesztőségébe, akkor dr. Erős Zoltán irodalomkritikus és irodalmár, a Füles főszerkesztője nagyon szépen fogadott. Kaptam egy tizenkét oldalas szabályzatot, melyhez tartani kell magunkat. Persze a határon túli területeken megengedettek bizonyos eltérések. Segítettek az első lépésekben, kaptam egy-két hasznos tanácsot. Melyek a magyar nyelvben a legtöbbször előforduló mássalhangzók, magánhangzók, mire kell figyelni, hogy például rövid ö, illetve j vagy h betűre lehetőség szerint ne végződjön szó, mert nagyon kevés van belőlük, és korlátoltak lesznek a lehetőségek. Az alapszabályoknál az is fontos, hogy a magyar rejtvényeknél a fekete négyzetek aránya nem lehet nagyobb az összes négyzet egyhatodánál. Fontos szabály, mely induláskor még nem volt, most viszont már nagyon szigorú előírás, hogy a magánhangzók hosszát is külön figyelembe kell venni. A Fülesben egyébként hat kézen megy át egy rejtvény, mielőtt az olvasókhoz kerülne. Átnézik és megfejtik a rejtvényeket, és csak úgy engedik nyomtatásba. Ezért is a Füles az etalon számomra, mert ott ennyire professzionálisan állnak hozzá.

* Nagyon kevés rejtvénykészítő van itt a környezetünkben. Nincs utánpótlás?

— A mi szerkesztőségünk átlagkora már lassan a hatvan évet közelíti. Próbálkoztak fiatalok, de még a legelemibb helyesírási szabályokkal sem voltak tisztában. Akik igen, ők meg már inkább az elektronikus média felé fordultak.

* Pedig talán a keresztrejtvény az a műfaj, amelyet a digitális világ nem tudott elvenni a nyomtatott sajtótól. Keresztrejtvényt papíron és tollal igazán jó fejteni. Önnek mi a véleménye?

— Egyetértek. A rejtvényfejtéshez elengedhetetlen a ceruza és a radír, főleg a nehezebbeknél, melyeket én is szeretek fejteni. Az olasz rejtvényeknél például több lehetőség van, így előfordul, hogy törölni kell, de éppen ez benne a kihívás. A rejtvényeknek egyébként a szórakoztató funkciójuk mellett oktató és ismeretterjesztő jellegük is van, ami nem elhanyagolható.

(Szalai Attila rajza)

* Ki lassabban, ki gyorsabban fejti meg a rejtvényeket. Mennyi idő ezeket megszerkeszteni?

— Egy angol író mondta, milyen igazságtalanság, hogy ő egy évet dolgozik egy regényen, az olvasó pedig két nap alatt elolvassa. Ez a rejtvényekre is igaz. Én a harmincöt éves rutinommal egy A4-es rejtvényt vagy egy poénvadászatot egy—másfél órán át készítek, a megfejtése pedig csak öt—tíz perc. Igyekszem nem túl könnyű, de nem is túl nehéz rejtvényeket készíteni, mert nagyon sok ember ebben találja meg a napi sikerélményét.

* Hogyan történik a rejtvény megszerkesztése? Van egy bizonyos oldalnagyság, abba kell belesűríteni a rejtvényt? Megvan előre a poén, melyet kiválaszt, és ahhoz alakítja a rajzot meg a szöveget? Vagy hogyan működik mindez?

— Van két-három karikaturista kolléga, akivel nagyon jól együttműködünk, a Hét Napból Szalai Attila készíti a keresztrejtvényekhez a rajzokat. Azokhoz én írok egy szöveget, az lesz a fő sor, a megfejtés. Abból indulunk ki. Megvan a karikatúra mérete, azt behelyezem a rácsba, akkor jön a karikatúra szövege, azt vagy függőlegesen, vagy vízszintesen helyezem el, ahogy a rajz megkívánja, és ezután jönnek vízszintesen vagy függőlegesen a fogalmak. Arra nagyon vigyázok, hogy ne ismételjem a szavakat hétről hétre, de ezt nehéz elkerülni, ezért is kell nagyon sok más rejtvényt fejteni, valamint olvasni is, hogy az embernek bővüljön a szókincse.

* Mekkora népszerűségnek örvend ma a keresztrejtvény, különös tekintettel Vajdaságra?

— A keresztrejtvény világa jó állapotban van, itt az emberek még kézbe veszik az újságot, megfogják a ceruzát, leülnek vasárnap délután vagy este, amikor jobban ráérnek, és ez egy kis kihívás számukra. Viszont nagy gond az utánpótlás, mert nehezen érkezik. Ha jön is valaki, nincs benne annyi türelem, mint bennünk volt. Mi valahogy türelmesebbek voltunk, kivártuk, hogy igen, most ez egy jó rejtvény, és ez meg fog jelenni. Ma beküldenek egy nagyon rossz rejtvényt, és ha az nem jelenik meg, vagy rámutatunk a hibákra, akkor vagy megsértődnek, vagy abbahagyják a munkát, és nem küldik tovább a rejtvényeket. Nekünk a Magyar Szónál a kezdetek kezdetén rengeteg kéziratunk landolt a szemeteskosárban. A keresztrejtvények szerkesztéséhez türelmesnek kell lenni, sokrétű tudásra van szükség. Mi pedig az észrevételeinket nem rosszindulattal mondjuk, de például a helyesírási hibákat egyszerűen nem viseli el a keresztrejtvény. Amikor valaki a tojást ly-nal írja, akkor ott a tanulást nem a rejtvénykészítés alapjainál kell kezdeni, hanem a helyesírásnál. Ami pedig javítaná még az itthoni rejtvény helyzetét, az az, ha az emberek többfajta rejtvényt fejtenének. Van, aki félredob egy rejtvényt, mert túl nehéznek ítéli, mondván, ezt úgysem tudja. Viszont ha megpróbálkozna vele, ami egyúttal egy kihívás is számára, akkor rájönne, hogy ez annyira nem is nehéz. Itt jön ismét képbe a sikerélmény. Én, amikor Chicagóból megkaptam az első sudokut, melyet egy barátom küldött, azt mondtam, jaj, egy számos rejtvény. Viszont amikor megfejtettem, szóltam neki, rögtön küldjön még ilyet, mert ez nekem nagyon kell. Vajdaságban utána nálunk jelent meg először sudoku, kezdetben idegenkedtek tőle az emberek, de nagyon sokan, főleg a matekosok, örültek neki.