home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Meyerhold rémálma
PÁSZTOR KICSI Gergely
2015.02.11.
LXX. évf. 6. szám
Meyerhold rémálma

Manapság szinte már banálisak a „kommunistás” darabok, általában kiütést kapok, ha azt hallom, hogy elvtárs vagy proletariátus.

  Matei Vişniec: III. Richárd betiltva, avagy jelenetek Meyerhold életéből
Rendezte: Anca Bradu
Az Újvidéki Színház nemrég ünnepelte 41. születésnapját. Ebből az alkalomból megsokasodtak a vajdasági teátrumok vendégjátékai: a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház és a Szabadkai Népszínház magyar társulata is a tartományi székvárosba látogatott. Az Újvidéki Színházat az egyik előadásának ismertetésével köszöntjük.

Azt is mondhatnám, hogy már annyiszor eljátszották, elmesélték, eltáncolták, elénekelték, elrontották Az elvtársak markában vergődő Művész történetét, hogy ebből a sztoriból már lehetetlen izgalmas darabot létrehozni. Mondhatnám, és milyen nagyot tévednék!

Ebben a darabban a Művészt Meyerholdnak hívják. Egyébként valóban élt, a huszadik század egyik nagy színházi újítója volt, és Sztálinék valóban kivégezték. Meyerhold Shakespeare-t rendez. Nem a Szentivánéji álmot (pedig az olyan szép!), nem is a Romeo és Juliát (pedig az milyen romantikus!), hanem a III. Richárdot, éspedig zavaróan középkoriatlan jelmezekkel, púp nélkül. A sztálinista cenzúra persze éber — azért cenzúra. Ezerarcú, paranoiás és bürokratikus szörnyetegként teszi, amit szokott.

Az előadás azzal kezdődik, hogy Meyerhold (Balázs Áron) elbóbiskol, és felébresztik. A néző persze gyanakszik, hogy mégsem ébredt fel. Meyerhold a bizottságok felől érdeklődik Zenaidától, a súgólánytól (Ferencz Ágota). A bizottság már megnézte a darabot, és szó nélkül távozott, ahogyan a tucatnyi előző bizottság is. Zenaida egy doboz gyufát ad Meyerholdnak: szüksége lesz még rá. Nem sokkal ezután maga Sztálin (Sirmer Zoltán) jelenik meg a színen. Meyerhold körbeudvarolja, és a harcsabajszos fővezér tüzet kér tőle. A néző innentől szinte biztos benne, hogy Meyerhold álmodik. Vagy mégsem? Hiszen tudjuk, hogy a diktatúra világában nem csak REM-fázisban érezhetjük úgy, mintha egy rossz álomban volnánk.



Az előadásban, ahogyan várható is, több jelenetnek az a lényege, hogy Meyerholdot a diktatúra különféle formáinak képviselői vegzálják. A változtatási javaslatokra legtöbbször rábólint. Mi mást tehetne? A vegza-túra néha egészen egyértelműen szürreális, néha pedig a még elképzelhető rosszindulat és a teljesen abszurd határmezsgyéjén mozog. Ilyen Kőrösi István jelenete, amikor Meyerholdot Shakespeare személyazonosságáról, műveinek eredetiségéről, arcképének hitelességéről vagy nem hitelességéről (!) vallatja. És az is ide tartozik, hogy miért van az előadásban annyi csend. Meyerhold ebben a jelenetben lázad fel a cenzor ellen — aki a darab erős képeinek sorát gazdagítva, arcára húzza az aktatáskáját, és úgy menekül. Mostantól a csendeket is súgni fogod, Zenaida!

Noha az egész előadást átszövi a fekete humor, nem lesz Monty Python-szerű. Nem vicceli el a témát: a diktatúra és a művész viszonyát. Vagy a diktatúra és az ember viszonyát. Az elnyomás, az egyén, pontosabban az egyéniség elpusztítása, a félelem nagyon is érezhető. Sokan elmondták már itt-ott, hogy a fekete humor, az abszurd, a groteszk éppen a borzalom kiröhögése, egyszerre elismerése és elviselhetőbbé tétele. Nem véletlenül a huszadik század egyik jellemzője. És a huszonegyediké is.

Az alakítások — az Újvidéki Színháztól megszokott módon — erősek, esetenként nagyon-nagyon erősek. Balázs Áront nem túlzás a darab egyik tartóoszlopának nevezni, hiszen a több mint kétórás előadás ideje alatt végig hiteles. Sirmer Zoltán Sztálinja és Apája egyszerre joviális, röhejes és fenyegető. Magyar Attila, aki Richárdot, a Richárdot játszó színészt és a börtönőrt játssza, pályája egyik legjobb teljesítményét nyújtja. Krizsán Szilvia nagy drámaisággal megformált Tányájáról vagy Huszta Zoltán Újszülött Elvtársáról pedig nem is beszéltünk a terjedelmi korlát miatt, noha megérdemelnék.

Hogy a darab mennyire aktuális, azt mindenki maga döntse el. Én nyomott hangulatban, röhögve hagytam el a nézőteret.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..