* Mi vezetett a Fidesz negyedik kétharmados választási sikeréhez, és egyáltalán történt-e hasonló a közelmúltban Európában?

— Ilyen még nem volt. Pontosabban alkotmányozó többséget ilyen sokszor kormányzó pártszövetség egymás után sorozatban még nem nyert el. A választást a háború és a béke kérdése döntötte el, mivel a Fidesz—KDNP szövetség a béke pártján állt, míg az ellenzék a háborút támogatta, legalábbis fegyvereket és katonákat akart küldeni Ukrajnába. A magyarok többsége viszont ki akart maradni a háborúból, és nem akarta mások háborúját vívni, mindez nagy hatással volt a végeredményre.

Kiszelly Zoltán (fotó: MTI)

* Hogyan folytatódhat a kormányzati munka? Az előrejelzések szerint nagyon nehéz időszak jön. Mi újat találhat ki még az Orbán-kormány politikai és gazdasági értelemben?

— Európában jelenleg energiainfláció van, az energiaárak növekedése kihat az élet minden területére. A megoldás az energiaellátás hosszú távú szavatolása volna. A magyar kormány számára is ez lesz a fő kihívás, nyilván ameddig lehetséges, addig az orosz energiát kell használni. Az EU célja, hogy a következő négy-öt évben Európa függetlenné váljon az orosz befolyástól. A magyar kormány vélhetően arra fogja használni ezt az időszakot, hogy alternatív megoldásokat keressen e téren. Ha ez megtörténik, abban az esetben az árakat is kordában lehet majd tartani.

(fotó: MTI)

* Az ellenzék katasztrofálisan szerepelt. Előzőleg nagyvárosi áttörésben reménykedett, úgy tűnik, ez sem sikerült.

— Nem, mert Budapesten kívül talán két-három helyen sikerült nyernie. Abban a tíz megyei jogú városban, ahol 2019 októberében fordítani tudott, most túlnyomó részt ott is vereséget szenvedett. A fő okok közé sorolnám, hogy a Jobbik szavazóinak nagy része nem ment át a pártvezetéssel balra, továbbá a magas részvételi arány sem kedvezett most a baloldalnak.

* Sokszor felvetődött a választások előtt, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk vajon melyik pártszövetségtől vesz el szavazatokat.

— Ez általában egy téves megközelítés, hiszen akik a Kutyapártra szavaztak, azok tudatosan tették, azaz nem akartak a baloldali szövetségre, és ugyanez a helyzet a Mi Hazánk esetében is. Szóval ezek az emberek protestszavazók voltak. Nyilván a Kutyapártra inkább nagyvárosi értelmiségiek voksoltak, akik mind a kormány, mind a baloldali összefogás kritikusai, a Mi Hazánkra pedig a Jobbik korábbi szavazói. Szóval ők sem a Fidesztől vettek el szavazókat, mivel soha nem is támogatták a jelenlegi kormányt.

* A Mi Hazánk bejutott a parlamentbe, ez meglepetésnek számít?

— Vélhetően a Jobbik 1,1 millió szavazójának nagy része úgy döntött, hogy nekik nem az Orbán vagy a Gyurcsány kell, hanem valamilyen más alternatíva. Ezért is nevezhetjük ezeket a kis politikai tömörüléseket protestszavazók által támogatott pártoknak, de hívhatjuk őket „harmadik” pártoknak is. A Mi Hazánk esetében még vonzó lehetett egyesek számára az oltásellenesség is. Engem egyébként ez a párt a MIÉP-re emlékeztet, mely egykor az MDF-ből kilépve jött létre. Mindez azt mutatja, hogy visszafelé megyünk a centrális politikai erőtér felé, ahol a Fidesz középen egy mérsékelt jobboldali párt, melynek van egy szélsőbaloldali és egy szélsőjobboldali ellenzéke.

* Érdekes volt megfigyelni, hogy a külföldön élő szavazók túlnyomó többsége az ellenzékre, a határon túli magyarok pedig a kormánypártokra szavaztak.

— Ez a négy évvel ezelőtti választáson is így volt. A Nyugaton élő vendégmunkások és a magyarországi lakcímmel rendelkezők az ellenzéket támogatták, míg a határon túliak a kormányt. Egyébként ez minden egyes ország esetében így szokott lenni. Például a Nyugaton élő lengyelek is az ellenzéket támogatják elsősorban. A határon túliak esetében pedig érthető a helyzet, mivel a baloldal szembeköpte őket 2004-ben. Azt szoktam mondani, hogy ha a Gyurcsány-kormány is támogatta volna az ott élőket, akkor vélhetően nem ilyen eredmény született volna. Az eredmény a magyarországi pártok határon túliakhoz fűződő viszonyát tükrözi.

* Az egyik legkülönlegesebb összecsapás kétségtelenül Hódmezővásárhelyen zajlott. A Lázár—Márki-Zay-csata.

— Igen, ez egy kitüntetett meccs volt, de volt még néhány hasonló, például a XII. kerületben Budapesten. Márki-Zayt kétszer választották meg polgármesternek, de abban az időszakban is Lázár János nyerte meg a parlamenti választást. Fontos kiemelni, hogy Hódmezővásárhely egy katonaváros, hatalmas kaszárnyával, mely nyilvánvalóan a háborúellenességet és a kormánypártiságot erősíthette.

* Örökzöld kérdés, mely szinte minden választás után felmerül: mi lesz az ellenzékkel, eltűnik?

— Ez egy ellenzékváltó szavazás volt, melyből az látszik, hogy erre az ellenzéki összefogásra nincs választói kereslet. Igazából várhatóan ugyanaz fog folytatódni, mint eddig. A DK—Jobbik-szövetség továbbra is a közös ellenzéki összefogást fogja szorgalmazni, mert abban ők a meghatározó pártok, a Momentumnak és a többi pártnak pedig el kell majd döntenie, hogy marad-e ebben az összefogásban, vagy egy újabb politikai pólust épít.

(fotó: MTI)