Sándor matematika- és fizikatanárként dolgozik, Annamária pedig a két gyermekük nevelésével van elfoglalva, de mindemellett közösen állattartással foglalkoznak, és a sajtkészítésből is mindketten kiveszik a részüket.

— Az ötlet a férjem fejéből pattant ki. Ő Szegeden tanult, és mindig érdekelte a borászat, ezért gyakran látogattunk el az ottani borfesztiválokra. Miután összeházasodtunk, ő elkezdett dolgozni, közben állattartással is foglalkoztunk, és amikor öt-hat évvel ezelőtt várandós voltam a második gyermekünkkel, akkor kezdtünk el komolyabban beszélgetni arról, hogy érdemes lenne kipróbálni magunkat a sajtkészítésben, melybe négy évvel ezelőtt bele is vágtunk. Mivel ennek nincs hagyománya a családunkban, saját magunknak kellett megszerezni a szükséges tudást. Sokat olvastunk a témában, hogy mindent megtanuljunk. Először csak Csantavéren árultuk az egyszerűbb sajtokat, idővel pedig elkezdtünk különlegesebbeket is készíteni, és inkább ezekkel szeretnénk a jövőben is foglalkozni — tudtuk meg Annamáriától.

A II. Csantavéri Bicska- és Kézművesfesztiválon

A sajtokat főként kézi erővel, a családfő által épített helyiségben készítik. Annamária szerint a finom sajt előállításához elsősorban minőségi alapanyagra van szükség.

— Igyekszünk a teheneinket megfelelő minőségű takarmánnyal ellátni, éppen ezért kerüljük például a silót, mert penészedést okozhat a sajtoknál. A következő lépés, hogy eldöntsük, mit szeretnénk előállítani a tejből. Figyelni kell, milyen évszakban járunk éppen, mert bizonyos sajtok nem készülhetnek a nagy melegben. Az egyik legközkedveltebb sajtunk a szlovák eredetű parenyica, melynek az elkészítése egy hétig tart. Szüksége van egy kis időre, hogy lesavanyodjon, reszelhetővé váljon, és ezután forró vízben elgyúrjuk. A téli időszakban három nap kell a lesavanyodáshoz, míg melegebb időben ez mindössze egy napot vesz igénybe. A túlsavanyodott sajttal sajnos nem tudunk mit kezdeni, tehát kiemelten fontos, hogy kövessük az átalakulás minden fázisát. Nagyon sok minden függ a hőmérséklettől és a levegő összetételétől, ezek függvényében tudunk dolgozni. Vannak időszakok, amikor jobban kell rá figyelni. Ha minden körülmény megfelelő volt, idejében észleltük a változásokat, akkor gyúráskor szépen nyúlik a sajt, ami azért fontos, mert akkor lehet megfelelően formázni. Utána a parenyicának szikkadnia kell, majd a füstölőbe kerül, melyhez kizárólag bükkfát használunk. Ahhoz, hogy kellőképpen meg tudjon füstölődni a sajt, elegendő időt kell hagyni a szikkadásra, ez is nagyon fontos. Az érlelt sajtokat préselni kell, majd sózni, utána pedig miden egyes nap gondozni. Az ő esetükben a páratartalomra kell ügyelni, ne érje túl nagy meleg vagy túl nagy hideg, igénylik a törődést, tehát mindennap mosogatni és forgatni kell, a végén pedig sózni. Sokat kell tenni azért, hogy mutatós és finom legyen a végeredmény — mesélt a munkafolyamatról az édesanya.

A gazdagon megterített sajttál

A kínálatban különféle sajttekercsek közül lehet választani, a natúr mellett ordával töltött, vagyis savóból főzött tekercs, valamint különféle ízesítésű érlelt sajtok is megtalálhatóak, mint például a bazsalikomos, a kapros, a köménymagos vagy az erős paprikás, mely nem csípős, hanem inkább pikáns ízhatást kelt.

— Mivel már több fesztiválon és vásárban is megjelentünk a termékeinkkel, így már nagyjából tudjuk, hogy hol mire van igény, miből fogy a legtöbb. A csantavéri vásárokra leginkább parenyicát kell vinnünk, és van, ahol az ordás tekercs a legkelendőbb. Követnünk kell a hétvégi időjárást is, hiszen az esős időben kisebb a rendezvények látogatottsága, és nem szeretnénk túl sok árut vinni. Emiatt gyakran az utolsó pillanatban is készülnünk kell, és a csomagolást a rendezvény napjának hajnalán végezzük. Igyekszünk mindig annyi mennyiséget vinni, amennyit értékesíteni tudunk. Rendelésre sajttálakat is készítünk, ezeket főleg ünnepi alkalmakra kérik, és arra törekszünk, hogy gazdagok és változatosak legyenek, ezért hat-nyolc féle sajtból rakjuk össze őket. Úgy látjuk, nálunk még gyerekcipőben jár a borozás közbeni sajtfogyasztás, de egyre több borutcába és borral kapcsolatos rendezvényre kapunk meghívást, hogy kipróbálják az érlelt sajtjainkat — mondta Annamária, akitől azt is megtudtuk, hogy rendszeresen jelen vannak a zentai Gazdanapokon és a Tiszavirág Fesztiválon, az adorjáni Hurka- és Kolbászfesztiválon, illetve a Szüreti Napokra is igyekeznek eljutni. — Szívesen tanulunk és változtatunk kisebb dolgokban a jobb végeredmény érdekében, de nem szeretnénk nagyobb mennyiséget előállítani, mivel továbbra is a minőség a legfontosabb számunkra. Csak annyi terméket állítunk elő, amennyit mi magunk el tudunk készíteni. Az is fontos, hogy találkozzunk a vásárlóinkkal, és első kézből vegyék meg a sajtokat. Visszaigazolást kapunk tőlük, olykor építő jellegű kritikát is, melyet igyekszünk a munkánkban hasznosítani. Számunkra nemcsak munka, hanem kikapcsolódás is az egy-egy rendezvényen való részvétel.

A gondosan elkészített háztáji termékek kiemelkedő gasztronómiai élményt nyújtanak az embereknek, ezért érdemes a fesztiválokon és a vásárokban a Vörös család sajtjait keresni.

A natúr sajtok mellett a különleges ízűekben sincs hiány (a család felvételei)