Tíz választási lista jutott be a köztársasági parlamentbe a legutóbbi, előre hozott választások után. A Köztársasági Választási Bizottság január 12-én közölte a voksolás végleges eredményét, tehát a parlamentnek 30 napja van arra, hogy megalakuljon. A számítások szerint tehát a képviselőház legkésőbb február 11-éig összeáll, utána pedig 90 napon belül, legkésőbb május 11-éig feláll az új kormány is, mely a köztársasági elnök bejelentései szerint végre kitöltheti mandátumát, és 2027-nél előbb nem kell ismét választásokkal foglalkoznunk.
Egy hosszabb választásmentes időszak a kormánypártok és az ellenzék számára is hasznos lehetne. A kormány végre kampányolás nélkül tudna koncentrálni az ország legégetőbb gondjaira, megszakítások és személycserék nélkül lehetne fejleszteni az oktatást, az egészségügyet, a gazdaságot, illetve szintén hosszabb kényszerszünetek nélkül lehetne figyelni az európai uniós integrációra, az illegális bevándorlásra, az elvándorlásra vagy a népességcsökkenésre.
Arra is lenne idő, hogy az egyes ellenzéki pártok tisztázzák céljaikat, ezek ugyanis nem mindig voltak egyértelműek az utóbbi időszakban, az pedig nem nevezhető valódi célnak, hogy Aleksandar Vučić mondjon le, a Szerb Haladó Párt tűnjön el. Kiderülhetne, van-e valóban erős ellenzék, melyek azok a pártok, amelyek képesek hosszabb távon gondolkodni, akkor is összeszerveződni, amikor nincsenek karnyújtásnyira a választások. Ugyanebből persze az is egyértelművé válhatna, hogy mely tömörülésekre nincs szükség. Egy hosszabb, választásmentes időszak tehát letisztultabbá, átláthatóbbá tudná tenni a szerbiai politikai palettát.
De térjünk vissza a választások végeredményére. Az Aleksandar Vučić — Szerbia nem állhat meg! nevű lista abszolút többséget szerzett, a 250 fős parlamentben 129 hely lett a Szerb Haladó Párt által vezetett listáé, vagyis akár egyedül is kormányozhatna, ha akarna. De nem akar, az előzetes bejelentések alapján „minden marad a régiben”, vagyis a Szerb Haladó Párt koalíciós partnere marad a továbbiakban is a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerbiai Szocialista Párt. Ez utóbbi ugyan csúfosan leszerepelt, hiszen a korábbi években mindig 10 százalék körüli támogatottságot tudott felmutatni, most viszont csak a leadott szavazatok 6,55 százalékát szerezte meg az Ivica Dačić — Szerbia Miniszterelnöke nevű lista, ami 18 mandátumra lesz elegendő, de az SZHP 2012 óta koalícióban áll a párttal, és ez egyelőre így is marad. A VMSZ viszont jobban szerepelt, mint 2022-ben, így eggyel több, vagyis 6 képviselői helyet szerzett.
A választás kedvéért összeállt baloldali ellenzék Szerbia az Erőszak Ellen nevű listája ugyan feleannyi szavazatot kapott, mint az SZHP listája, de ilyen nagyarányú ellenzéki támogatottságra már régen volt példa. A parlamentben ez 65 helyet hozott. Bejutott még a jobboldali eszméket valló Remény Szerbiának nevet viselő koalíciós lista (13 mandátum) és a választások meglepetése, a viccpártnak hitt, csak a közösségi médiában kampányoló Mi — A Nép egy Hangja nevű lista is (13 mandátum).
A nemzeti kisebbségek öt listája került be a parlamentbe, a legtöbb támogatót a már említett VMSZ tudhatja magáénak. 2 mandátumot szerzett a bosnyák—horvát összefogás listája, melyet Usame Zukorlić vezetett, és szintén 2 mandátumot a másik, teljesen bosnyák lista, mely Sulejman Ugljanin nevét viselte. Az albán kisebbség is megtartotta helyét, Shaip Kamberi ismét beülhet a parlamenti patkóba Az albánok politikai harca folytatódik nevű lista színeiben. És végül még egy meglepetés: sokszori próbálkozás után sikerült parlamenti helyet szereznie a Slobodan Nikolić vezette Orosz Pártnak.
