Szeptember 1-jén tartotta meg városnapi díszülését a Szabadkai Városi Képviselő-testület. 241 évvel ezelőtt, 1779-ben ezen a napon vált Szabadka szabad királyi várossá Mária Terézia rendeletének köszönhetően. Az ünnepség ezúttal is a város zászlajának felvonásával kezdődött, majd a díszülésen átadták a város legrangosabb elismeréseit, a díszpolgári címet és a Pro Urbe díjakat.
A járványhelyzet miatti előírásoknak megfelelően a díszülést ezúttal nem a megszokott körülmények között bonyolították le, távolabbi helyekről és a testvérvárosokból nem érkeztek vendégek. Stevan Bakić, a város polgármestere és dr. Pásztor Bálint, a képviselő-testület elnöke köszöntötték a jelenlevőket: Pásztor Istvánt, a tartományi képviselőház elnökét, a város köztársasági és tartományi képviselőit, a képviselő-testület tanácsnokait, a városi tanács tagjait, az állami szervek helyi képviselőit, valamint a díjazottakat.
A díszpolgári címet az idén Pálfi Gyula villamossági mérnöknek, a Rasveta cég tulajdonosának adományozták. A méltatás szerint kiemelkedő és időtálló életművével hozzájárult Szabadka város hazai és külföldi tekintélyének növeléséhez. Pálfi Gyula álmodta és valósította meg a régi Szabadkát megidéző, illetve a szecessziós stílushoz idomuló díszes kandelábereket, a padokat, az öntöttvas kerékpártartókat, a köztéri fák körüli védőkerítéseket és a városközpontban található szemeteskosarak lábait is.
Pro Urbe díjat kapott Kabók Erika újságíró-szerkesztő, valamint dr. sci. med. Gordana Krtinić járványügyi szakorvos. Kabók Erika három és fél évtizede dolgozik a Magyar Szóban a lap főszerkesztő-helyetteseként, a szabadkai szerkesztőség vezetőjeként. Emellett több mint két és fél évtizede a Duna Televízió és a Magyar Televízió munkatársa is. A Szabadka hírnevének öregbítése terén kifejtett tevékenysége és példamutató szakmai teljesítménye elismeréséül kapta meg a díjat. Gordana Krtinić az elismerést a koronavírus-világjárvány elleni küzdelemben nyújtott kimagasló teljesítményével érdemelte ki, melyet nemcsak Szabadka, de az észak-bácskai körzet és egész Szerbia területén végzett.
Stevan Bakić ünnepi beszédében a városvezetőség prioritásairól beszélt. Mint mondta, folytatni fogják az előző időszakban megkezdett munkát, de újabb projektumokon is dolgozni fognak. Kiemelte a Népszínház épületének befejezését, a palicsi wellnessközpont kiépítését, a Palicsi- és a Ludasi-tó biodiverzitásának helyreállítását, valamint a Kolevka, a kórház és a városi stadion felújítását.
Szabadkán a szerb, a magyar és a horvát is hivatalos nyelv, ennek megfelelően dr. Pásztor Bálint, a képviselő-testület elnöke a három nyelvet felváltva tartotta meg beszédét. A város múltjára vonatkozó történelmi visszatekintése során kiemelte, hogy a horvátok, a németek, a magyarok, a zsidók, a bunyevácok, a szerbek, a szlovákok saját városukat más és más néven nevezték, volt Szabatka, Subotica, Zobotka, Sabbathka is, de mindegyik névnek egy volt a közös nevezője, ez pedig a szabadság. Hozzátette, Szabadkát több nemzetiség is a magáénak érzi, de fennállásának századai alatt Szabadka mindig is a szabadkaiaké volt. Pásztor azt is elmondta, hogy az új szabadkai városvezetőség mindent megtesz annak érdekében, hogy méltó legyen a nagy elődökhöz, illetve hogy megőrizze Szabadka évszázados jellegét, ezzel párhuzamosan pedig olyan fejlesztési projektumokat is célul tűztek ki, amelyek elősegítik azt, hogy a szabadkaiak XXI. századi életkörülmények között élhessenek.