Diószegi László (fotó: MTVA)

* A Teleki László Alapítvány munkájának évtizedek óta szerves része a magyar épített örökség felmérése és megóvása. Milyen megvalósított és jövőbeli programok, rendezvények állnak az intézmény tevékenysége mögött, illetve mennyiben sikerült szerteágazóan feltérképezni az egyetemes magyar kultúra kézzel fogható értékeit?

— Alapítványunk 1999 óta foglalkozik a határon túli épített örökség felmérésével, kutatásával, dokumentálásával és helyreállításával. Meg kell említenem azt is, hogy tevékenységünkben 2006 és 2010 között volt egy kis szünet, mivel ebben az időszakban nem voltak forrásaink. 2016-tól viszont a kormányzat által támogatott Rómer Flóris Tervnek köszönhetően jelentős munkát tudtunk végezni. Ami az eredményeket illeti, azokról elmondhatom, hogy nagyon szerteágazóak, több száz műemléken dolgoztunk és dolgozunk. A Teleki László Alapítvány honlapján egyébként egy térképen meg is találhatóak az említett műemlékek, érdemes megtekinteni. Az elmúlt időszakban az alapítvány nagyon sokrétű munkálatot folytatott, volt, ahol csak kisebb javítást vagy állagmegóvást, de jelentős számú teljes körű műemlékfelújítást is. A borsi Rákóczi-kastély felújítása egy nagy feladat volt, 3 milliárd forintnyi forrásból. Mindez azért számított rendkívül különleges feladatnak, mivel a műemlék-helyreállítással valójában egy jelentős turistacsalogató helyszín is létrejött. Mivel Rákóczi fejedelem szülőhelyéről van szó, mindez, azaz a műemlék felújítása, fontos lépés a Rákóczi-kultusz továbbéltetése kapcsán. Szót ejtenék még a Népi Építészeti Programról is, mely jelenleg csak határon belül zajlik, de nagyon szeretnénk kiterjeszteni határainkon túlra is, mivel egyes területeken elképesztően gazdag népi építészeti örökség van. Teljes falvakat lehetne felkutatni. A műemlékek felújítása mellett kutatómunkát is végzünk, például jelenleg Erdélyben folyik egy olyan felmérés, amely a beépített faanyagok korának meghatározásával foglalkozik. Ezenkívül In Situ néven egy tematikus folyóiratot is megjelentettünk, mely a határon túli műemlékekről szól. Jelenleg pedig vándorúton van az Ideje a megőrzésnek című kiállításunk, mely egy kutatókiállítás, és Kárpát-medence-szerte megtekinthető.

A borsi Rákóczi-kastély felújítása (a Teleki László Alapítvány felévételei)

* A határon túli területeket érintő műemlékvédelem kapcsán elkerülhetetlen az a kérdés, hogy egy ország, azaz a jelenlegi határokon belül működő állam hatóságai, illetve műemlékvédői hogyan viszonyulnak a magyar örökséghez. Örülnek annak, ha az anyaország támogatásával megújul egy bizonyos épület, vagy inkább rossz szemmel nézik, és ki akarják sajátítani?

— Mindegyikre van példa, egyrészt elmondhatom, hogy a munkánk elején, azaz az ezredforduló környékén találkoztunk olyan hatóságokkal, amelyek érezhetően ellenszenvvel viseltettek a jelenlétünket illetően. Szóval nem nézték jó szemmel, hogy egy magyarországi alapítvány magyar kormányzati pénzeket kíván célba juttatni, de ez a viszonyulás szerencsére az idő folyamán megváltozott. A műemlékek kisajátítása azonban még előfordul, elsősorban a Felvidéken. Ott a magyar örökséghez köthető középkori templomokat szlovákként próbálják bemutatni. De másféle gondokkal is szembesültünk, például szintén a Felvidéken egy első osztályú, középkori unikális freskót nem engedtek feltárni, mert egy XIX. századi vakolat fedte. Az is elmondható, hogy sok országban a műemlékvédő hatóságok igencsak alapos és minden részletre kiterjedő tervet követelnek, és bele is szólnak a helyreállítás mikéntjébe. Mindez természetesen szakmai szempontból indokolt, de ha azt nézzük, hogy ezen műemlékek között számos olyan van, amely a magyar kormány támogatása nélkül egyszerűen összeomlana, akkor kevésbé érthető a szigor.

A Teleki László Alapítvány felújításai Dél-Erdélyben

* Feltételezem, hogy az épített örökségen belül is nagy jelentőségük van a templomoknak és az egyházi épületeknek.

— Óriási nagyságrendről van szó. Nehéz pontos számadatot megadni, mivel Kárpát-medence-szerte nagy számban vannak olyan egyházi épületek, középkori templomok, amelyek valami miatt nincsenek is rajta a műemléki listán. Kárpátalján például a műemlékvédelem annyira gyerekcipőben jár, hogy a legtöbb templom nincs is listán. Ettől függetlenül többezres nagyságrendről beszélhetünk, elegendő csak az Árpád-kori templomállományunkra gondolni, mely épületek többsége jelentős átalakuláson esett át a történelem folyamán.

* A jövőt illetően talán a legfontosabb kérdés, hogy sikerül-e nemcsak feltárni vagy emlékezetbe zárni, hanem meg is újítani és a jövő generációira bízni örökségünket? Van-e utánpótlás e téren, avagy mennyire érdeklődnek a fiatalok értékes műemlékeink iránt?

— Van utánpótlás, és célzott képzések is folynak e téren mind Magyarországon, mind a határon túli területeken. Fontos kiemelni, hogy a mi munkánk valójában egy végtelenített folyamat, hiszen szép számmal dolgozunk olyan emlékeken, amelyeket húsz esztendővel ezelőtt már felújítottunk. Szóval újra és újra fel kell frissíteni örökségünket. A magyarság számának csökkenése miatt sajnos egyre több templom kerül szórványba. Ettől függetlenül nekünk és a fiatalabb kollégáinknak is kötelességünk feltárni, illetve megőrizni az egyetemes magyar történelemhez tartozó műemlékeket.

Megújuló stukkók a keresdi Bethlen-kastélyban

Egyházgelle 

Megújult a hosszúfalui katolikus templom harangtornya