,,Megőriztük szavahihetőségünket'
Talpai Lóránt
2011.11.23.
LXVI. évf. 47. szám

Elkészült a vajdasági magyar kulturális és médiastratégia. A két stratégia felelőse és szerkesztője: Lovas Ildikó, a Magyar Nemzeti Tanács művelődési tanácsosa, Simon Erzsébet Zita, az MNT médiáért felelős tanácsosa, illetve a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, dr. Korhecz Tamás osztotta meg gondolatait...

Elkészült a vajdasági magyar kulturális és médiastratégia. A két stratégia felelőse és szerkesztője: Lovas Ildikó, a Magyar Nemzeti Tanács művelődési tanácsosa, Simon Erzsébet Zita, az MNT médiáért felelős tanácsosa, illetve a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, dr. Korhecz Tamás osztotta meg gondolatait a Hét Nap olvasóival.
Mint ismeretes, a vajdasági magyar kulturális stratégia 2012-2018 alapját egyrészt az MNT felkérésére Barlai Jenő szociológus által készített és feldolgozott, több mint száznegyvenezer egységből összetevődő, az amatőr és hivatásos kulturális intézményeket és tevékenységet egyaránt érintő kutatás képezi. A mintegy 270 oldalas dokumentumot a következő szerzők jegyzik: Ágoston Pribilla Valéria, Barlai Jenő, Dévavári Beszédes Valéria, Fodor István, Hajnal Jenő, Hulló István, Lovas Ildikó, Lovász Kajdocsi Gabriella, Mirnics Gyula, Molnár Edvárd, Németh Ferenc, Ninkovné K. Olga, Ózer Ágnes, Papp Árpád, Penovác Náray Éva, Raffai Judit, Ricz Péter, Siflis Zoltán, Szűcs Balázs, Urbán András, Vanger László.
Lovas Ildikó: ,,A nyilvános konzultációkon is elhangzott, hogy a kulturális stratégia egy elég terjedelmes anyag. Talán érdemes kitérni arra, hogy miért is ilyen hosszú a tervezet. Köztudomású, hogy mind az oktatási, mind a médiastratégia évek óta készül, egyedül a kulturális stratégia az, amelynek még csírája sem mutatkozott. Ezért a kihívás is nagy volt és a felelősség is. Mivel tehát ezelőtt nem készült ilyen tervezet, én először is szerettem volna betekintést nyerni a vajdasági magyar kultúra jelenlegi helyzetébe. Tehát a stratégiának legalább olyan fontos része a felmérés vagy áttekintés, mint a célok megfogalmazása. Fontos azt is látni, hogy a vajdasági magyar kultúra két részből áll: az intézményes, professzionális részből és az amatőr egyesületek részből. Számomra mindkét rész esetében fontos volt, hogy maguk az intézmények, egyesületek mondják el, hogy melyek számukra a prioritások, melyek a céljaik, elképzeléseik. Ezeket egy fél évig tartó kutatás végén ismerhettük meg. Ebből a kutatásból kiderült, hogy melyik térségnek, illetve az ottani intézményeknek mi a fontos. Hiszen a stratégiában mi például azzal is foglakozunk, hogy mekkora színpaddal rendelkeznek a művelődési házak, azért, hogy a népszerű előadások mindenhova eljuthassanak. Vagy hogy mennyire vannak internet-hálózattal ellátva a közösségi intézmények.
Ezenkívül fontos hangsúlyozni, hogy a vajdasági magyar kultúra nemcsak az egyetemes magyar kultúrának a része, hanem a szerb kultúrköré is. Ez azért lényeges, mert igenis Szerbiának is tudomásul kell vennie, hogy az országban élő nemzeti közösségeknek nemcsak kötelességeik vannak, hanem jogaik is, azaz az államnak komolyabban kell anyagilag támogatni a kulturális intézményeket. Legtöbb helyen manapság ez nem így van, az önkormányzatok alig támogatnak intézményeket. A nemzeti közösségek ugyanúgy részt vesznek az értékteremtésben, mint a többség, ezenkívül adófizető polgárok. Ha pedig nincs kellő mértékű támogatás, akkor nem tudunk magyar szakembereket képezni, így történhet meg, hogy fontos anyagok nem kerülnek feldolgozásra, kutatásra. Szeretnénk tehát, ha átlátható módon érkeznének a támogatások, és erről időről időre be is tudnánk számolni. Fontos még azt is kiemelni, hogy a stratégia jelentős mértékben foglalkozik a fiatal korosztály kultúrába vagy kulturális ügyekbe való bekapcsolásával, példaként említhetném a videó, a fotó vagy az internet területeit. Röviden fogalmazva online-képessé kell tenni az embereket, fiatalokat.'
Elkészült a vajdasági magyar médiastratégia 2012-2016 is. A 45 oldalas dokumentum céljai között az együttműködés, a rádió- és tévéhálózat építése, a Magyar Sajtó- és Kulturális Központ létrehozása is szerepel.
Simon Erzsébet Zita: ,,Az előttünk álló ötéves időszakra vonatkozó vajdasági médiastratégia hosszú évek során készült, sok mindenki foglalkozott vele és több változáson esett át, mire eljutott a jelenlegi végső pontig. A fő stratégiai célkitűzés a média területén egy magyar szellemiségű, közszolgálati, minőségorientált, nézőbarát tömegkommunikációs rendszer felállítása, amelyben az információ anyanyelven hozzáférhető lesz a lehető legtöbb vajdasági magyar polgár számára. Maga a stratégiatervezet három részből áll. Az első rész a jelenlegi helyzetet mutatja be, amelyből következik a második rész, azaz a tervek. A harmadik részben pedig a megvalósítási programok vannak felsorolva. A jelenlegi helyzetről annyit érdemes elmondani, hogy a vajdasági magyar médiarendszer rendkívül szerteágazó intézményhálózattal és nagy hagyományokkal rendelkezik. De az hosszú évtizedek folyamán nagyon felaprózódottá és elavulttá is vált. Sok intézmény hiánnyal küszködik, mely a szakemberek, a szakképesítés, a műszaki felszereltség, a hírforrás és a pénzforrás hiányában mutatkozik meg. Többek között a médiastratégia ezért is - az oktatási stratégiára is támaszkodva - nagy hangsúlyt helyez a képzésre és felkészítésre. Hogy minél előbb szakképzett, illetve tanultabb kádereket állítsunk a médiarendszerbe. A rendszer célja továbbá az is, hogy 24 órás magyar nyelvű rádió- és televízióműsor létesüljön. Ezt az eddig is meglevő szerkesztőségek szorosabb együttműködésével lehetne elérni. A televízió esetében például a Pannon RTV lehetne a zászlóvivő, azaz ez az intézmény láthatná el a koordinátori szerepet. De minden televízió közreműködne a közös tartalmak kidolgozásában és egy vajdasági magyar híradó létrehozásában. Fontos tehát hírt adni magunkról határon innen és határon túl, fontos megosztani a többségi társadalommal is a saját gondolatainkat, problémáinkat, igényeinket és követeléseinket. Kitérünk még arra is a stratégiában, hogyan lehetne változtatni a nyomtatott sajtó arculatán, színvonalasabbá és közönségbaráttá tenni. Ezenkívül hogyan lehetne létrehozni egy magyar sajtóközpontot Újvidéken a valamikori Forum-házban. Összegezve: merem állítani, ezt a stratégiát magukénak érezhetik az itt élő emberek.'
Dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke a következőképpen értékelte az új stratégiák kialakítását: ,,Minden köztestület, így az MNT esetében is a hitelesség legfontosabb mércéje az, hogy a vállalásainkat mennyire tudjuk következetesen megvalósítani. Amikor megalakítottuk az új MNT-t, akkor talán legfontosabb célként azt jelöltem meg, hogy egy éven belül megalkotjuk azokat a széles szakmai alapokon létrejött alapos fejlesztési stratégiai okmányokat, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a magyar közösség kultúrája, oktatása, anyanyelvű tájékoztatása, jelentős fejlődésen mehessen keresztül. Ezek a munkák elkészültek, tehát ebből a szempontból sikerült megőriznünk a szavahihetőségünket. Meg kell dicsérnem a stratégia készítőit, hogy valóban igen színvonalas dokumentumok születtek az elmúlt egy év folyamán, melyektől azt remélhetjük, hogy pozitívan fogják meghatározni a magyar közösség hosszú távú sorsát és megmaradását. Például ha az oktatásfejlesztési stratégiánkat tesszük mérlegre, akkor az visszaigazolta az elvárásainkat. Hiszen az oktatás során egy év alatt több pozitív tendencia érvényesült az elmúlt esztendőben, mint hosszú (akár tízéves) időszakok alatt. Tehát amióta létezik az új oktatási stratégiánk, azóta nemcsak fogyásról, csökkenésről, peremre szorulásról beszélhetünk, hanem ellenkezőleg: kedvezőtlen folyamatokat sikerült megállítani, visszafordítani és pozitív irányba elvinni. A teljesség igénye nélkül el szeretném mondani, hogy elindult a felsőoktatási és demonstrátori ösztöndíjprogram, melynek keretében csaknem hatszáz magyar egyetemista kap kiemelt tanulmányi ösztöndíjat. Reméljük, hogy ezen rendszer által jelentősen megnő a hatékonysága is a továbbtanulásnak, és ledolgozzuk majd azt a képzettségi hátrányt, amely valóban negatív módon határozza meg a magyar közösség helyzetét. Fontos kiemelni, hogy a magyar általános iskolások 96%-ban a magyar nyelvű továbbtanulást választották, és mintegy 80%-ban négyéves középiskolába iratkoztak. A házról házra járással folytatott kampánynak köszönhetően a szórványban is többen iratkoztak anyanyelvű tagozatra, mint az előző időszakban. Tehát szakszerű munkával igenis megállíthatóak a negatív tendenciák. Hasonlóan pozitív változásokat várok mind lapjaink példányszámában, mind a magyar nyelvű televíziós és rádiós műsorok mennyiségében és minőségében a médiastratégiától, valamint a kultúra hihetetlenül szerteágazó területén a kulturális hagyatékok megőrzésében és az új értékek létrehozásában. Összegezve: mi az MNT-ben mindent megteszünk azért, hogy ezen programok sikeres lebonyolítása maximális segítséget kapjon minden szempontból.
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..