Az esemény célja a kézi aratás hagyományának megtartása és továbbadása, a régi aratási szokások megőrzése, de az aratóünnepség arra is kiváló alkalom, hogy a hagyományápoló egyesületek megismerjék egymás tevékenységét, és barátkozzanak egymással.

Az ünnepélyes megnyitón elsőként Benyócki Sára, az Ady Endre ME és a szervezőbizottság elnöke köszöntötte a vendégeket, a részt vevő csapatokat és minden érdeklődőt.

Benyócki Sára és a vendégek a megnyitón

— Egyesületünk 1995-ben szervezte meg első alkalommal az azóta hagyományossá vált Észak-bánáti Aratóünnepséget, melyen eddig több mint száz csapat mérte össze ügyességét hagyományos kézi aratásban, aratóételek készítésében és különböző sportvetélkedőkben. Nem csak nyelvében, hagyományaiban is él a nemzet. Elevenítsük fel a múltat, és hagyományaink által építsük a jelent és a jövőt. A mai megméretésen nem a gyorsaság, hanem maga az aratás pontos bemutatása a cél, a reggelitől kezdve a kasza kalapálásán, a kézi kaszáláson, a marokszedésen, a kéveszedésen át a búza keresztekbe rakásáig — mondta Benyócki Sára.

Tóth Zoltán, Szaján Helyi Közösségének tanácselnöke kiemelte, a negyed évszázados aratóünnepség azt igazolja, hogy a közösség életképes, elhivatott és elkötelezett hagyományainak megőrzésében, továbbadásában a jövő nemzedék számára.

— Ezzel az ünnepséggel tisztelgünk őseink előtt, akik itt, a bánáti szikeseken teremtették meg számunkra a jövőt. Itt sosem volt könnyű a kenyérkereset, őseinknek rengeteg megpróbáltatáson és nehézségen kellett túllépniük — mondta a többi közt Tóth Zoltán, majd Nikola Lukač, Nagykikinda Község polgármestere megnyitotta a rendezvényt.

Dőltek a rendek a szajáni határban

Az Ady Endre ME legkisebbjeinek és a rákóczifalvi Kuruc Hagyományőrző Egyesület tagjainak fellépése után a részt vevő hét csapat kivonult a parcellára, ahol elsőként az aratóreggelit tálalták.

A rákóczifalviak terítőjén kolbász, szalonna, apró kockákra szeletelt házi kenyér, lila és vöröshagyma kapott helyet, a csikóbőrös kulacsban pedig jófajta pálinka hűlt.

— Visszajárunk a szajáni aratóünnepségre, ma nyolcan érkeztünk. Fontos a kiadós reggeli, mi aratófalatoknak nevezzük, mert kellő mennyiségű kalóriát ad az aratóknak a nehéz munkához. A búza aratásakor egy irányba kell hogy dőljön a búza szála, melyet összekötünk, és keresztet állítunk belőle. Ma már gépek végzik ezt a munkát, de őseink így arattak, ami nem veszhet a feledés homályába. Az aratóünnepségek nálunk is egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert, de ezen események központja egyértelműen Vajdaság. Fontos feladat az aratással kapcsolatos szokások megismertetése a fiatalokkal. Általában a családtagokat tudjuk bevonni, nekem az unokámat sikerült — mondta Terenyei Attila, a Kuruc Hagyományápoló Egyesület elnöke.

A gazdag aratóreggeli

A tiszaszentmiklósi Piros Tulipán Magyar Hagyományőrző és Környezetvédő Egyesület már sokadik alkalommal képviselteti magát az eseményen, a főtt krumpliból, főtt tojásból, házi szalonnából, kolbászból, aludttejből, túróból, paprikából és paradicsomból álló aratóreggelit tálaló Törtei Erzsébet azonban először vesz részt a szajáni rendezvényen. Elmondta, hogy a kézi aratást kíváncsian várja, hiszen korábban még nem látott ilyet, és érdekli, elődeink hogyan takarították be a búzát.

A feketetóiak terítékén málé, tarhonya és szilva is szerepelt a hagyományos étkek mellett. Ábrahám Zoltántól és Pópity Flóriántól megtudtam, hogy a búza keresztekbe rakásakor figyelni kell arra, hogy a lombja észak felé nézzen, így az esetleges erős szél nem tud kárt tenni benne. A Csipet Csapat Művelődési Egyesület rendszeresen jelen van a hasonló jellegű ünnepségeken, ahol hagyományaink megőrzése és továbbadása mellett a barátkozás a legfőbb cél.

Szekértolásban a hölgyek is megmutatták erejüket

Az aratási szokások iránt a fiatalok is érdeklődnek, erre a legjobb példa a tizenkét éves zentai Szabó Szabados Kristóf, aki már három éve járja a búzaföldeket, és igyekszik ellesni a termés betakarításával kapcsolatos munkafolyamatokat.

— 2019-ben dédim elvitt aratni, ami annyira megtetszett, hogy azóta is vele tartok. Még nem engedik, hogy kaszáljak, viszont a levágott búzát keresztekbe kötöm, leteszem a köteleket, azaz terigetek, aratás után megkaparom a földet, és a reggeli készítésében, tálalásában is segédkezek. Ma már modern eszközökkel folyik a munka, de nekünk, fiataloknak meg kell ismernünk ezt a régi hagyományt — mondta.

A csapatok szorgos munkájának köszönhetően dőltek a rendek, majd az aranysárga búza keresztekbe került. A nehéz munka után még arra is maradt erejük, hogy olyan sportvetélkedőkön vegyenek részt, mint például a tarlófutás, a szekértolás, a kötélhúzás. A vidám hangulatban telt esemény ebéddel és a megérdemelt díjak, elismerések kiosztásával zárult.

A XXV. Észak-bánáti Aratóünnepséget a fent említettek mellett megtisztelte jelenlétével Kormányos László tartományi ifjúsági- és sporttitkárhelyettes, Tóth Ramóna és Valentina Mickovski, Nagykikinda Város tanácsnokai, Bacsik Lőrinc Natália, az MNT képviselője és Vágó Miklós, Árpádhalom polgármestere is. Az esemény a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási, Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közösségi Titkárság, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Nagykikinda Önkormányzata, Szaján Helyi Közössége és Bali János támogatásával valósult meg.