Kovács Elvira

Az Európai Néppárt javaslata nyomán Kovács Elvirát, a VMSZ köztársasági képviselőjét nevezték ki az Európa Tanács Közgyűlése művelődés-, oktatás- és tudományügyi bizottságának alelnökévé. Erről a megtisztelő feladatról beszélgettem el a képviselőnővel, valamint azokról a kényes kérdésekről, amelyek elsősorban a vajdasági magyarságot érintik.
* Mit jelent az Ön számára ez a kinevezés?
- Nagyon nagy megtiszteltetés a számomra, az eddigi munkám elismeréseként élem meg. 2007 októberétől vagyok az ET Közgyűlése művelődés-, oktatás- és tudományügyi bizottságának a tagja. Többek között azért tevékenykedem ebben a bizottságban, mert megítélésem szerint a kisebbséghez tartozók, nevezetesen a vajdasági magyarság azonosságtudatának megerősítése is az anyanyelvű oktatás és kultúra ösztönzése által támogatható. E bizottság tagjaként ehhez fűződő témákat vethetek fel Strasbourgban.
* Melyek lesznek azok a legfontosabb témák, amelyeket alelnökként módja nyílik prezentálni az Európa Tanács Közgyűlés előtt - természetesen a vajdasági magyarság érdekében?
- Az Európa Tanács Közgyűlésének működése igen összetett. Egy-egy téma feldolgozásához indítványt kell beadni, amit aláírásával támogatni köteles legalább 5 különböző ország, valamint 3 különböző frakció képviselője, összesen legalább húsz. A folytatásban, miután az ún. büró jóváhagyja a témát, a jelentés a tematikailag hozzá illő bizottság fennhatósága alá kerül. A megválasztott jelentéstevőnek 2 éve van arra, hogy részletes kutatómunkával megírja a jelentését (kivéve a sürgősebb témák esetén), s ez először a bizottságokon, majd magán a plénumon kerül megvitatásra és elfogadásra. A jelentések legfontosabb része a javaslatok, amelyeket minden tagállamnak alkalmazniuk kell. Tehát Szerbiának is az európa tanácsbeli tagságából bizonyos kötelezettségei adódnak, amelyeket teljesítenie kell. A bizottságom, konkrétan én is néhány képviselőtársam segítségével kihathatok arra, hogy mely konkrét témákra kell újra felhívni a tagállamok kormányainak a figyelmét. Pillanatnyilag többek között a Kisebbségvédelem Európában témakörű jelentéssel foglalkozunk. Az a tervem, hogy felhívjuk a figyelmet az anyanyelven való tanulás előnyeire, a felvilágosító előadások szervezésének fontosságára. Újra hangsúlyozni szeretném, hogy az anyanyelv és kultúra megőrzése a nemzeti identitás megőrzésének s a mi esetünkben a vajdasági magyar közösség megmaradásának az alapja.
* Milyennek látja a vajdasági magyar anyanyelvű oktatás jelenlegi helyzetét?
- A magyar nyelvű oktatás megmaradásának alapja a magyar nyelvű óvodai oktatás, hiszen az iskolaválasztásban az egyik meghatározó intézmény az óvoda. Ami közösségünk iskoláskor előtti és általános iskolai oktatását illeti, azokban a helységekben és intézményekben, ahol az elmúlt két évtizedben folyt magyar nyelvű oktatás, ott ma is van ilyen. Az intézmények legtöbbje kétnyelvű, magyar és szerb tagozatokkal. A legkedvezőbb változások közé sorolnám a tantervek módosítását, a tankönyvbehozatal engedélyezését. Ezek alapján megállapítható, hogy az iskoláskor előtti és az általános iskolai intézményrendszer a Vajdaságban az elmúlt időszakban aránylag stabil és változatlan volt. Sajnos, igen csekélyek a kisebbségi oktatási intézményrendszer fenntartására fordított állami források. Igaz ugyan, hogy állami egyetemeken is folytathatók magyar nyelvű tanulmányok Szerbiában, de igen korlátozott az anyanyelvű felsőoktatás. Véleményem szerint a jövőben még több lehetőséget kell teremteni a diákcserére, a középiskolások és egyetemi hallgatók európai intézményekben történő néhány hónapos tartózkodására, szakmai gyakorlataira.
* Mi a véleménye az oktatási rendszer ésszerűsítéséről, amelyet a Demokrata Párt kezdeményez?
- Jómagam igen ésszerűen gondolkodom, és el kell mondanom, hogy az oktatási rendszer ésszerűsítése elkerülhetetlen, és be fog következni. Beszéljünk konkrét számokról. Jelenleg szinte nyolcvan általános iskolában több mint 900 osztályban folyik magyar nyelvű oktatás Vajdaság-szerte, 27 önkormányzat területén. Ugyanakkor Vajdaság 22 önkormányzatának területén folyik iskoláskor előtti képzés magyar nyelven. A jogi és intézményes keretek nemigen vagy csak egy keveset változtak az elmúlt években, s ami változott, az a tanulók összlétszáma. Folyamatos a létszámcsökkenés, amelynek elsődleges oka a magyar családokban születő gyermekek számának csökkenése és egy-egy időszak kivándorlási hulláma. A kérdés azért nehéz és kényes, mert az általános gyermekhiány miatt a gazdaságilag fenntarthatatlan tagozatokat minden bizonnyal összevonják, felszámolják. Másrészt nem hagyhatom ki a felnőttképzést, amely Szerbiában teljesen el van hanyagolva, szabályozatlan és fejletlen, noha mindnyájunk versenyképessége manapság ettől függ. Itt kereshető az ésszerűsítés egyik fő problémájának a megoldása: a felnőttképzésben találhatná meg magát részben az a tanerő, amely a gyermekhiány miatt fokozatosan munka nélkül marad.
* Önt megbízták egy konvenció elkészítésével, amely a fiatalok jogaival foglalkozik. Hogyan látja jelen pillanatban a vajdasági magyar fiatalok helyzetét mind az iskoláztatás, mind a munkavállalás lehetőségének tükrében?
- Ez a munka még kezdeti szakaszában van, pillanatnyilag a különféle ifjúsági civil szervezetek, e témával foglalkozó állami intézmények és egyéb szubjektumok összekötésén dolgozunk Európa-szerte, hogy ez a dokumentum valóban hasznos és használható legyen, azokról szóljon és azoknak segítsen, akiknek az érdekében íródik. A vajdasági magyar fiatalok helyzete a jelen pillanatban nem egyszerű, sőt kimondottan nehéz. Ezért újra hangsúlyozni szeretném az ösztöndíj-támogatások fontosságát. Növelnünk kell a főiskolát és egyetemet végző magyar fiatalok számát és lehetőséget kell teremtenünk nekik a munkába állásra. Nem szeretnék belemélyedni a gazdasági világválság érezhető negatív hatásába, valamint a pillanatnyi, egyáltalán nem rózsaszín helyzetbe a munkanélküliséget illetően, de bízzunk abban, hogy a külföldi befektetők érkezésével, új munkahelyek megnyitásával javulni fog a helyzet. A vajdasági magyar fiataloknak mindössze annyit üzennék, hogy a magyar, a szerb és az angol nyelv ismerete a boldogulásuk és sikerességük kulcsa.
* A Szerb Képviselőház képviselőjeként több alkalommal is járt az Európa Tanácsban. Mennyire fogékony Európa a kisebbségi kérdések iránt?
- Az Európa Tanács 47 tagállama igen különböző, és lehetetlen egységes választ adni erre a kérdésre. A saját több mint 2,5 éves tapasztalatom alapján elmondhatom, hogy azok, akik hozzánk hasonló helyzetben vannak, tökéletesen megértenek, rájuk bármikor lehet számítani különféle indítványok beadásakor, sőt ha a jelentéstevő egy ilyen országból származik, biztosak lehetünk benne, hogy teljesen objektív lesz majd a munkája. Mások viszont őszintén bevallják, hogy nem ismerik a mi helyzetünket közelebbről és nem szeretnének hibázni pl. egy-egy módosítási indítvány támogatásának kérdésében.
* Elsősorban Szerbiát képviseli az Európa Tanácsban, de mint a VMSZ képviselője van-e lehetősége arra, hogy a vajdasági magyar kisebbség érdekeiért is szót emeljen?
- Amennyire egyértelmű, hogy a Szerb Képviselőház küldöttségének tagja vagyok, ugyanannyira világos mindenki előtt, hogy az Európa Tanács Közgyűlésében az Európai Néppárt frakciójához tartozom, hogy a VMSZ képviselője vagyok, szerb állampolgár, magyar nemzetiségű. Egy-egy ülésszakon általában legalább 3-4-szer szólalok fel magán a plénumon különböző témákban, gyakran az Európai Néppárt szóvivőjeként is. Aktív vagyok a bizottságokban, albizottságokban, a frakcióüléseken. Ha kizárólag a saját nevemben beszélek, mindig hangsúlyozom a kisebbségi érdekeket. Fontos megemlítenem, hogy a magyarországi küldöttséggel is igen jól együttműködök én is meg a többi határon túli magyar képviselő is.
* Ön szerint helyük van-e a nőknek a politikában?
- Véleményem szerint szükséges a választási rendszerek reformja, azok ''nőbarátibbá” tétele, a megfelelőbb nemek közötti egyenjogúságra épülő politikai és közéleti döntéshozatal. Ami pillanatnyilag hiányzik, az a tényleges politikai akarat. Meg vagyok győződve, hogy ha ez az akarat létezne, nem is lenne szükség kvótákra, mert azok nehezen kezelhetők, megalázók lehetnek. Sajnos a társadalmat, amelyben élünk, továbbra is a nőket a nyilvános életben hátráltató hozzáállások, szokások és viselkedésformák jellemzik. Általában véve a férfiak számára a politika mindig is elérhető foglalkozás volt, a nők számára viszont még mindig nem az. Ennek a helyzetnek változnia kell. Bízom benne, hogy az elmúlt évek apró lépései e téren felgyorsulnak és néhány éven belül egyre több nő találja meg a helyét a politikában, mert Mishel Bashle szavaival élve: ''Egy nőnek, aki egyedül lép be a politikába, meg kell változnia, ezer nő pedig, aki belép a politikába, megváltoztatja a politikát”.