— A testületben a szerb nemzetet ketten, míg a kisebbségeket nyolcan képviselik. A magyar közösséget négy, a horvát, a bunyevác, a roma és a montenegrói nemzeti közösséget egy-egy hely illeti meg. A tanács munkájával ahhoz igyekszünk hozzájárulni, hogy Szabadka kulturálisan sokszínűbb, élhetőbb város legyen a nemzeti kisebbségek, nemzeti közösségek számára — emelte ki Lulić Márki Anna, a testület elnöke. — A tanács hatáskörébe tartozik, hogy véleményt alkosson minden olyan kérdéssel kapcsolatban, amely érinti a nemzetek közötti viszonyokat, és ezeket az állásfoglalásokat a városi képviselő-testületnek nyújtja be. Másrészről a vkt köteles kikérni a tanács véleményét az olyan kérdésekben, amelyek érintik a nemzetek közötti egyenjogúságot és a nemzetek közötti viszonyokat. Emellett ez a testület eljárást tud indítani az alkotmánybíróságnál, ha úgy gondolja, hogy az egyes önkormányzati jogszabályok sértik a nemzetek közötti viszonyokat, és ugyanígy a legfelsőbb bíróságnál is kezdeményezhet eljárást, ha szerinte az egyes önkormányzati aktusok nincsenek összhangban a város statútumával. Sok témában alkothat véleményt a tanács, ilyen például a város költségvetése, az olyan pályázatokat érintő döntések, amelyeken részt vesznek a különféle nemzetek képviselői, vagy ilyen volt a nemrégiben felavatott három köztéri szobor kérdése is, mely alkotások három különböző nemzethez tartozó személyeket testesítenek meg. Szerbia-szerte az önkormányzatokban az ilyen testületek gyakorlata igen sokszínű, van, ahol csak papíron létezik. Igyekezni fogunk kiszélesíteni azt a kérdéskört, amelyben a tanács véleményt alkothat. Szeretnék rendszeresen üléseket tartani.

Lulić Márki Anna

— A törvény azt mondja, hogy a nemzetileg vegyes önkormányzatokban minden olyan nemzeti közösségnek kell hogy legyen tagja ebben a testületben, amely a lakosság minimum 1 százalékát eléri. Szabadka tizenöt éven át nem tett eleget ennek a kötelezettségnek — mondta dr. Pásztor Bálint, a városi képviselő-testület elnöke, aki személy szerint is fontosnak tartotta, hogy megalakuljon a tanács. — Ez egy olyan testület, amely konszenzussal dönt, ami azért fontos, hogy egyik nemzeti közösség se szavazhassa le a másikat. Olyan véleményező, javaslattevő, konzultációs szerepe van ennek a tanácsnak, amely a konkrét hatáskörök gyakorlása szempontjából is fontos. Voltak olyan önkormányzati feladatok, amelyeket a múltban nem lehetett ellátni annak következtében, hogy a városban nem alakult meg ez a nemzetek közötti viszonyügyi tanács. Ilyen például az új utcák nevének a meghatározása, melynek esetében törvényes kötelezettség, hogy véleményt mondjon ez a testület. Szabadkán nemcsak a város, hanem a települések is tele vannak ezekkel az „új, és egy száma van” utcanevekkel. Még az előző mandátumban indult el az a folyamat, amely nevet adott volna ezeknek az utcáknak, de nem tudtunk továbblépni a folyamatban, amíg ez a testület meg nem alakult. A törvényes kötelezettségnek eleget kell tenni.

A tanács május 25-én tartja meg első ülését. Az ügyrend elfogadásán túl egy kérdést is napirendre tűztek, az új utcanevek véleményezését.