A megemlékezés a történelmi egyházak képviselőinek imájával kezdődött, majd Teleki Júlia békeharcos, a csúrogiak kálváriájának egyik túlélője és Vesna Stjepanović, Csúrog Helyi Közösségének tanácselnöke köszöntötte a résztvevőket. Alkalmi beszédet mondott Magyar József, Magyarország belgrádi nagykövete és Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

— Soha nem szabad elfelejteni, hogy ezek az áldozatok a magyar nemzet áldozatai — hangsúlyozta Teleki Júlia. Mint mondta, nem szabad elhallgatni az igazságot, és csak akkor élhetünk békében, ha ismerjük az érem mindkét oldalát.

Fotók: Kartali Róbert

Tíz évvel ezelőtt történt meg a szerb—magyar megbékélés, és Csúrogon egymás áldozatai előtt fejet hajtott a magyar és a szerb államfő — emlékeztetett Magyar József. Magyarország belgrádi nagykövete kiemelte, hogy tíz évvel ezelőtt elindult a megbékélés, és a két nép beengedte a fényt a kapcsolataiba.

— Ez a fény most itt van velünk, erőt ad, nekünk pedig erőt kell gyűjteni ahhoz, hogy az ilyen árnyoldalak soha ne forduljanak elő a magyar és a szerb nép kapcsolatában. Tíz év ugyanakkor egy erős fundamentumot is képez, amelyre szükségünk van nekünk, magyaroknak, illetve a szerbeknek is, hiszen óriási kihívások előtt áll a világ.

— Sokat kellett ugyan várni, de a megbékélés folyamata megtörtént. Az évek során számos dolgot sikerült kiharcolnunk. Kezdve az emlékhelyek létesítésétől a rehabilitációról szóló törvény elfogadásán át a kollektív bűnösség eltörléséig, a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-ben, ’45-ben elkövetett aktusok elítéléséről szóló képviselőházi nyilatkozatig, az államfői, valamint a kormányfői főhajtásig és a közös megemlékezésekig — hangsúlyozta Fremond Árpád. Az MNT elnöke hozzátette, hogy ugyan ma kevesebb feladat maradt, mint korábban, de van még tennivaló bőven, hiszen évről évre meg kell szervezni a megemlékezéseket, és tovább kell bővíteni a méltó emlékhelyek számát. — Sajnos hetvenkilenc évvel az események megtörténte után is vannak olyan közéleti személyek, politikai pártok, értelmiségiek, akik mindent megkérdőjeleznek, magát a megbékélési folyamatot és az emlékhelyek felállítását is. Vannak olyanok, akik számára a magyarok még mindig fasiszták, s mindent megtesznek, hogy ne legyen méltó emlékműve az ártatlan áldozatoknak. Ami a legfájóbb, hogy vannak olyan magyarok is, akik ebben partnereik. Továbbra is küzdenünk kell azért, hogy ne feledjük ezen szörnyű eseményeket, és méltó emlékhelyeket állítsunk mártírjainknak — tette hozzá az MNT elnöke.

— Az elmúlt években a VMSZ annak érdekében tevékenykedett, hogy méltó emlékhelyet tudjon állítani minden településen, ahol 1944—45-ben magyarellenes atrocitások voltak — nyilatkozta dr. Pásztor Bálint, a VMSZ alelnöke. Mint mondta, fontos, hogy emlékművet állítsanak azokon a településeken, ahol még nincsenek. — A következő napokban Kúlán fog egy ilyen emlékmű felállítására sor kerülni, de mi szeretnénk, ha az óbecsei, a szenttamási vagy az újvidéki hozzátartozók, leszármazottak, illetve a vajdasági magyarok méltó módon tudnának emlékezni ezekre a hősökre — tette hozzá Pásztor Bálint.

A megemlékezés koszorúzással és gyertyagyújtással végződött, a szoborcsoport előtt fejet hajtott Magyar József, Magyarország belgrádi nagykövete, Csallóközi Eszter, Magyarország szabadkai főkonzulja, a VMSZ képviseletében pedig dr. Pásztor Bálint és Kovács Elvira alelnökök, Juhász Bálint, a párt intézőbizottságának elnöke koszorúzott. Az MNT nevében Fremond Árpád elnök, Rigó Pál Zsófia alelnök és Sárközi István, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke helyezte el a kegyelet virágait. Az eseményen Mészáros Gábor színész, a Magyar Nemzeti Tanács tagja szavalt, valamint fellépett a szabadkai Pro Musica Kamarakórus, Csikós Krisztina karnagy vezetésével.

Fotó: Kenderesi Vilmos