home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Megállítható-e a népességcsökkenés?
Markovics Annamária
2022.09.09.
LXXVII. évf. 36. szám
Megállítható-e a népességcsökkenés?

A legutóbbi, 2011-beli népszámlálás óta legalább 300 000-rel csökkent Szerbia lakossága. A kormány arra ösztönözné a családokat, hogy vállaljanak több gyermeket. De elég lehet-e ez ahhoz, hogy megállítsuk a népességcsökkenést?

A szerb kormány júliusban 43-ról 45 évre emelte a mesterséges megtermékenyítésre költségvetési támogatással jogosult nők korhatárát. Vagyis azoknak a pároknak, amelyek megfelelnek a feltételeknek, nem kell állniuk a vizsgálatok, illetve a beavatkozás költségét, hanem az egészségbiztosító fizeti ki. Emellett pedig azok a párok, amelyek első gyermekükért küzdenek, korlátlan mennyiségű kezelésre jogosultak ingyen.

A Köztársasági Egészségbiztosítási Alap tájékoztatása szerint az idén már 5250 pár jelentkezett mesterséges megtermékenyítésre, ami 800-zal több, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. Az új kormányrendeletnek köszönhetően mintegy 100 újabb pár élhet a lehetőséggel.

A mesterséges megtermékenyítésre jogosultak körének bővítésétől az állam a születésszám növekedését várja, hiszen minden adat arra mutat, hogy jelentősen csökken Szerbia lakossága, így minden lehetséges eszközt be kell vetni ennek a folyamatnak a megállítására. Ugyanezt a célt szeretnék elérni azzal is, hogy jelentős anyagi támogatást nyújtanak a megszületett gyermekek után. Az első gyermek után egyszeri, a második, harmadik és negyedik után pedig több éven át tartó, havi támogatást nyújt az állam.

 

A legnagyobb siker

Talán ezen intézkedések miatt — de akár a véletlennek is köszönhető, hogy — az idei év első felében 521-gyel több csecsemő született, mint tavaly. Éppen ezzel az adattal dicsekedett el a közösségi médiában a szerb köztársasági elnök. Aleksandar Vučić a legnagyobb sikernek és a legfontosabb hírnek nevezte a születések számának emelkedését.

Némi növekedés már egy évvel korábban is tapasztalható volt, 2021-ben 369 gyerekkel több született, mint 2020-ban. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a születésszámok növekedéséhez a koronavírus-járvány, a kijárási tilalmak, a munkanélküliség és más tényezők mennyiben járultak hozzá, és a 2022. év sem lesz mérvadó, mert a jelentős gazdasági válság, az orosz—ukrán háború miatt kialakult létbizonytalanság szintén jelentősen befolyásolhatja a gyermekvállalási kedvet.

A statisztikai hivatal adatai szerint 2021-ben 62 180 gyerek született, míg ugyanebben az időszakban 136 622-en haltak meg, tehát a lakosság 74 442 fővel csökkent. Ez akkora mértékű fogyás — olyan, mintha a teljes Nagybecskerek eltűnt volna —, hogy néhány százas születésszám-növekedés nem tudja megállítani. A becslések szerint az októberi népszámlálás legalább 300 000-es népességcsökkenésre fog rávilágítani, vagyis feltehetően ennyivel vagyunk kevesebben, mint 2011-ben.

 

Nem kirívó

Nem egyedülálló vagy különleges ez az adat, Európa szinte minden országában jelentősen csökken a népesség, az egy főre jutó élve születések száma szinte sehol nem éri el a 2,1-et, mely a népességszám megtartásának a legalacsonyabb mértéke.

Az Európai Unióban 2001 és 2008 között folyamatosan nőtt a születésszám, ám a 2008-beli gazdasági válság után elkezdett visszaesni, és 2013-ban érte el a mélypontját, amikor a termékenységi ráta csupán 1,51 volt. 2020-ban az uniós tagországok közül az egy főre jutó élve születések száma Máltán volt a legalacsonyabb (1,13) és Franciaországban a legmagasabb (1,83). Ezekből az adatokból is látszik, hogy még a legfejlettebb országokban sem tartható fenn a lakosság száma csupán a születések számával.

Az, hogy a nyugat-európai országokban élők számának drasztikus csökkenése nem jelenik meg a statisztikákban, annak tudható be, hogy ezekbe az államokba érkezik a legtöbb bevándorló, így a „kieső”, azaz meg nem született embereket a máshonnan érkezők „pótolják”. Ez Szerbiában nem lehetne reális megoldás, az országba ugyanis nagyon kevesen vándorolnak be, vagyis kevés külföldi képzeli el itt a jövőjét. Az illegális migránsok ugyan sokan vannak, de egyrészt nem akarnak itt maradni, másrészt történelmileg-ideológiailag sem áll fenn annak az esélye, hogy tudnának integrálódni a szerb társadalomba.

 

Gondok

A születések számának növeléséhez azonban nem elegendő egyszeri (vagy néhányszori) pénzbeli juttatás. Jelenleg az első gyermek születése után a szülők 300 000 dinárt kapnak. A második gyerek világra jötte után két évig havonta valamivel több mint 10 000 dinárt, a harmadik gyermek után tíz évig havi 12 000 dinárnál egy kicsit többet, míg a negyedik gyermek után havonta valamivel több mint 18 000 dinárt szintén tíz éven át.

Aki gyermeket nevel, tudja, hogy ezek az összegek a semminél ugyan magasabbak, de arra, hogy egy gyermek havi szükségleteit fedezzék, már nem elegendőek. Megfelelő szociális és társadalmi támogatásra is szükség lenne, több gyermekmegőrzőre és óvodára, támogatott részmunkaidőre, rugalmas munkaidőre, nagyszülőkre, akik nyugdíjba tudnak menni még akkor, amikor aktívak, hogy vigyázhassanak az unokákra, mindarra a szociális hálóra, amelynek a létezése ad akkora biztonságot, hogy ne kelljen kompromisszumokat kötni, amikor gyermekvállalásról van szó.

 

Akik tudatosan nem vállalnak gyermeket

Sok szó esik arról, ha egy családnak nem lehet gyermeke. Nem véletlenül született a mondás, hogy egy nő két dologért tenne meg mindent: hogy legyen gyereke, és hogy ne legyen gyereke. Az utódokért folytatott küzdelem lelkileg is megviseli a párokat. És ha az anya végül világra hoz egy babát, nem biztos, hogy még egyért ugyanúgy akarnak küzdeni, inkább élvezik a csodát, mely megtörtént velük.

Más esetben a szülők úgy vélik, érzelmileg az egy gyermek is kielégíti őket, nincs szükség többre. Megint mások esetleg anyagi okokból döntenek úgy, hogy nem vállalnak egynél-kettőnél több utódot.

Mindenkinek megvan az oka arra, hogy miért annyi gyereket akar/vállal, amennyit. Ebbe senkinek nem kellene beleszólnia, sem a szomszédnak, sem a rokonoknak, sem az államnak.

Ahogyan abba sem, ha valaki úgy dönt, nem akar gyermeket. Vagy azért, mert nem érzi magát olyan embernek, akiből jó szülő lenne, és inkább az élet más területén lesz boldog, vagy azért — és ezt egyre inkább hallani —, hogy „erre a világra” minek. Vagyis annyi problémával néz szembe a Föld bolygó, a globális felmelegedéstől a nukleáris háború veszélyéig, hogy felelőtlenségnek tartaná egy ilyen jövőbe csöppenteni az utódot. Amikor Leonardo DiCaprio mondja ezt, akkor még talán el is fogadják neki, ha a szomszédból a Mari, akkor önzőnek nevezik.

 

Számok

Az idei népszámlálás nemcsak azt mutathatja meg, hogy mennyivel csökkent Szerbia lakossága, hanem azt is, milyen a gyermekvállalási kedv, és hogyan csúsztak el a korhatárok. Például egy becslés szerint azoknak a nőknek az átlagéletkora, akik először vállalnak gyermeket, már elérte a 30,1 évet.

A felmérések arra is rámutattak, hogy a házasság vagy a komoly kapcsolat kérdése 25 éves koruk előtt már fel sem merül a fiatalokban. Így nem meglepő, hogy az államilag támogatott mesterséges megtermékenyítés korhatárát 45 évre növelték, hiszen sokan csak 40 éves korukra jutnak el oda a magánéletben, anyagilag és a karrier szempontjából is, hogy gyermeket akarjanak vállalni.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..