home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
„Még mindig nem értünk a lejtő aljára”
Tomek Viktor
2017.01.29.
LXXII. évf. 4. szám
„Még mindig nem értünk a lejtő aljára”

Szilágyira azt szokták mondani, hogy Vajdaság egyik legfiatalabb falva. 1899-ben telepítették, nevét Szilágyi Dezsőről, Magyarország egykori igazságügy-miniszteréről kapta.

Egészen a ’90-es évekig színmagyar település volt, majd a délszláv háborúból elmenekülteket költöztették be a faluba. A jelenlegi 800-900 lakos fele magyar.

Csodára várva

A magyar iskola az önazonosság megőrzésének legfontosabb eszköze. Néhány éve, amikor Szilágyin jártam, a helyiek azon fáradoztak, hogy „megmentsék” a Kiss Ferenc Általános Iskolát. Akkor úgy vélekedtek, hogy a tagozat-összevonás a szilágyi magyarság vége lenne, az utazási kényszer ugyanis arra sarkallná a szülőket, hogy szerb osztályba írassák gyermekeiket. Ezenkívül a település kulturális élete is veszélybe kerülne, hiszen ha a fiatalok nem lesznek helyben, akkor nem lehet majd őket bevonni a munkába. Ez majdnem hat évvel ezelőtt volt.

Bležević Hargita harminckét éve tanít a helyi általános iskolában. Mint mondja, akkor még az elsőtől a nyolcadik osztályig külön tagozaton tanultak a diákok.

— A régi világban voltak harmincas létszámú osztályok is. Az utóbbi években azonban csupán egy-két gyermek jön világra. Ezenkívül egyre több a vegyes házasság, az azokból született gyerekeket pedig szinte kivétel nélkül szerb osztályba íratják. A Kiss Ferenc Általános Iskolában magyar nyelven jelenleg már összevont tagozaton tanulnak a diákok, és van még egy magyar nyolcadik osztályunk. Ha ezek a gyerekek elballagnak, akkor teljesen megszűnik a felső tagozat. A diákok három éve — ekkortól nem nyílik felsős osztály — a szomszédos Bácskertesre (Kupuszinára) utaznak — mondja a tanító néni.

Ha tagozat-összevonásra kerül sor, automatikusan megszűnnek a felső évfolyamok. Az iskolabuszról az apatini község gondoskodik.

Szilágyiról is nagyon sokan elmentek, az elvándorlás nem most kezdődött, a ’90-es évektől folyamatos, de most ért el arra a szintre, hogy már az intézmények működését veszélyezteti. A ’90-es évekig nagyon sokan dolgoztak Apatinban, a különféle üzemekben. Számos gyár működött a községben, de mint tudjuk, a rablóprivatizáció, a félresiklott gazdaságpolitika miatt ezek sorra bezártak, az emberek pedig munka nélkül maradtak. Ha nincs munka, nincs megélhetés. Az emberek továbbálltak. Szilágyin valamivel kevesebb a mezőgazdaságból élő család, mint máshol, és talán ezért is fogynak gyorsabban.

— Mostanában főleg Ausztriába vándorolnak ki a fiatalok. Megértem őket, mert nincs munka, nem tudnak miből megélni. Az összevont tagozaton összesen hét diákom van, ebből kettő elsős. Néhány évvel ezelőtt sokan mondták, hogy hamarosan bezárják majd az iskolánkat. Én ezt nem hittem el, hanem azt gondoltam, hogy csupán átalakul. Mert az az igazság, hogy a szerb családok sokkal több gyermeket vállalnak, mint a magyarok — teszi hozzá Bležević Hargita.

Az osztályösszevonással, illetve a felső tagozatok megszűnésével néhány tanári állás is veszélybe kerül.

A falu sokáig a csodában bízott, abban, hogy a magyar közösség még megmenthető. Az egyik ilyen csoda a gyermekotthon, vagyis a Lurkóház lehetett volna, melyet még ft. Orcsik Károly atya álmodott meg. Az építkezés el is kezdődött, a beruházást külföldi adományokból valósították meg, és több helyi vállalkozó is segített. A munkálatok csaknem 80 százalékát elvégezték, csak a belső és a külső burkolat maradt még hátra, de sajnos nem találtak partnereket, nem kaptak támogatást, ezért abbamaradt a projektum. Azóta az atyát is áthelyezték, az épület pedig az enyészeté lett. Egyre romosabb, a vadonatúj PVC-ablakokat betörték, a gaztól pedig a létesítmény megközelítése is nehézkessé vált. Az épület üresen áll. Az otthonban tíz-tizenöt gyereket helyeztek volna el, aki a helyi általános iskolába járt volna. Abban reménykedtek, hogy ilyenformán meg lehet menteni a magyar tagozatokat.

Kitartunk

Surján Csaba 2014 óta vezeti a szilágyi József Attila Művelődési Egyesületet, emellett egy vegyeskereskedés tulajdonosa.

— Az idén szeptembertől már nem lesz felsős tagozat az általános iskolában, úgyhogy a gyerekeket még nehezebb lesz bevonni a művelődési egyesület munkájába. Az utazás sok idejüket felemészti, hiszen az iskolabusz délután fél háromra ér vissza Szilágyira, ezután hazamennek ebédelni, majd megírják a házi feladatukat, tanulnak, és már este is van, ilyenkor pedig eléggé fáradtak. Nagyon nehéz bármit is megszervezni.
Az egyesület tánccsoportja néhány éve szűnt meg, a színjátszók még küzdenek, ahogyan az asszony- és férfikórus is. A fiatalok között nagy a generációs különbség, ezért a tánccsoport újraélesztése már-már lehetetlen feladat. A színjátszók is egyre kevesebben vannak, de azért egy húsz-harminc perces jelenetet még össze tudnak állítani. Ha viszont akár csak egy ember is hiányzik, akkor már ez sem oldható meg.

— A legaktívabbak a Búzavirág asszony- és a Borvirág férfikórus tagjai, ők minden évben fellépnek a Durindón. Habár az idő múlásával ők is egyre kevesebben vannak — teszi hozzá Surján, majd elmondja, hogy az egyesület épületét rendbe hozták, a Magyar Nemzeti Tanács jóvoltából pedig hangszórókat és egy kályhát is sikerült beszerezniük.

Hosszú éveken át, amíg Živorad Smiljanić volt Apatin polgármestere, a szilágyiak jelentős támogatásokat kaptak. Így volt ez 2010-ben is, amikor a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XV. Találkozóját rendezték meg a faluban. Amióta viszont megváltozott a városi vezetőség összetétele, a támogatások is megcsappantak.

A falunak van egy motorosegyesülete, önkéntes tűzoltó testülete, vadászegyesülete, valamint focicsapata. Szálláslehetőség nincs, azaz aki itt szeretne aludni, annak a szomszédos Junaković-fürdőt ajánlják.

— Úgy érzem, hogy még mindig nem értünk a lejtő aljára, hiszen úgy-ahogy, de az egyesületnek minden évben vannak rendezvényei, melyeken találkozhatunk egymással, barátkozunk, egymást biztatjuk, és itt van még a Négyesfogat is. Viszont mindenki látja, hogy hová vezet az út. De amíg vagyunk, mi csináljuk, kitartunk — mondja Surján.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..