home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
„Még mindig az éghajlati katasztrófa ajtaján kopogtatunk”
Talpai Lóránt
2021.12.03.
LXXVI. évf. 48. szám
„Még mindig az éghajlati katasztrófa ajtaján kopogtatunk”

Szinte a világ összes régióját érinti az energiaválság és az éghajlatváltozás. Az ENSZ glasgow-i klíma-csúcstalálkozóján is ezek a témák kerültek középpontba. Lehoczky Annamária éghajlati szakértő és a Másfél Fok állandó szerzője résztvevője volt a találkozónak. Ő vázolta a jelenlegi helyzetet.

* Mit gondol, sikerült közelebb kerülni az eddigiekben lefektetett célok eléréséhez a Föld éghajlatváltozása kapcsán? Milyen kézzelfogható eredmények születtek a tárgyaláson?

— Összességében keserédes eredménnyel zárult a klímacsúcs Glasgow-ban: láttunk áttöréseket és kiábrándító visszalépéseket egyaránt a két hét során. Hogy mennyire mondható sikeresnek ez a klímacsúcs? Mivel egy rettentő bonyolult egyezkedési folyamatról van szó több mint 190 ország részvételével, a válasz egy kicsit a Schrödinger macskája kvantumelméleti gondolatkísérletre emlékeztet: vagyis a képzeletbeli macska egyszerre él is, és halott is. Vannak tehát eredmények, amelyeknek lehet és kell is örülni, de a sikerekre számos kudarc vet árnyékot, sokak szerint nagymértékben elsötétítve őket. Bár fontos lépéseket tettünk ezen a klímacsúcson a jó irányba, már fénysebességgel kellene szaladnunk ezen az úton, hogy élhető és biztonságos maradjon a földi éghajlat. Közelebb kerültünk a lefektetett célok eléréséhez, de a tempó borzalmasan lassú a helyzet sürgősségéhez képest. Bár a 24 órával meghosszabbított tárgyalásokon a 196 országnak sikerült megállapodnia abban, hogy csökkenti a legszennyezőbb fosszilis energiahordozó, a kőszén felhasználását és megszünteti a „nem hatékony” fosszilis tüzelőanyag-támogatásokat, a jelenlegi középtávú vállalások még mindig legalább 2,4 °C-os globális felmelegedéshez vezetnek. A glasgow-i klímapaktumnak, avagy a klímatárgyalások záródokumentumának tartalma kapcsán öt fontos eredményt emelnék ki: Az országok az elkövetkező évben felülvizsgálják klímavállalásukat, és azt igyekeznek a 1,5 °C-os küszöbértékkel összhangba hozni — így még van remény arra, hogy elkerülhetjük a katasztrofális mértékű klímaváltozást. A kőszén kivezetése és a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának beszüntetése először került bele a klímatárgyalások záródokumentumába — ez nagyon fontos előrelépés, még annak ellenére is, hogy a nyelvezetet felpuhították a nagykibocsátó országok, továbbá a kőolaj és a földgáz kivezetése nem került bele a szövegbe. A fejlett országok elköteleződtek amellett, hogy 2025-ig megduplázzák az alkalmazkodásra szánt finanszírozást a 2019-beli szinthez képest. A fejlett országok még 2009-ben megígérték, hogy legkésőbb 2020-ig évi 100 milliárd dollárt adnak be a közös klímaalapba, ami a fejlődő országokat segítené abban, hogy tiszta energiára álljanak át, és alkalmazkodjanak az éghajlatváltozás hatásaihoz. A párizsi megállapodás végrehajtását szolgáló szabályrendszer (ún. párizsi szabálykönyv) legnehezebb kérdéseit tisztázták a résztvevők hat év után, így a többi közt lefektették a karbonpiacok új szabályait. Fontos megállapodások és koalíciók születtek még az erdőirtások és a metánkibocsátások megszüntetésével kapcsolatban, valamint a belső égésű motorral hajtott járművek kivezetésére vonatkozóan. António Guterres ENSZ-főtitkár így fogalmazott: „Még mindig az éghajlati katasztrófa ajtaján kopogtatunk. Ideje vészhelyzeti üzemmódba váltani, különben az esélyünk, hogy elérjük a nettó nullát, nulla lesz.” A nettó nulla(kibocsátás) a klímasemlegességet jelenti. Ahhoz, hogy 1,5 °C-nál korlátozzuk a felmelegedés mértékét, 2030-ra az évi globális kibocsátásokat nagyjából a jelenlegi felére kell csökkenteni, 2050-re pedig nettó zéró kibocsátást kell elérni.


 Lehoczky Annamária

* Az energetika, illetve a lakossági energiaellátás kapcsán rendkívül megoszlanak a vélemények. A környezetvédők minél kevesebb atomreaktort szeretnének, és jelentősen csökkentenék a szénfelhasználást, egyes kormányok viszont a lakosság zökkenőmentes ellátásának érdekében éppen ellenkező módon gondolkodnak.

— Immár nyilvánvaló, hogy a kőszén kora leáldozóban van. Ez az elavult módszer amellett, hogy rendkívül környezetszennyező és egészségkárosító, már gazdaságilag sem éri meg. Nemcsak a munkaerő és az uniós szén-dioxid-kibocsátási kvóta ára emelkedik, de a kőszén- és a lignittelepek is egyre nehezebben hozzáférhetőek, ráadásul ahhoz, hogy az egyre szigorúbb uniós környezetvédelmi előírásokat teljesíteni tudja az elöregedett erőművi infrastruktúra, igen magas modernizálási költségekkel kell számolni. A glasgow-i ENSZ-klímacsúcson született záródokumentum egyértelműen azt a jelet küldi a piacnak, hogy már nem éri meg a széniparba fektetni, egyszerűen gazdasági szempontból (is) jobban kifizetődnek a megújulók. Az országok ezen elköteleződése a szénalapú energiatermelés fokozatos kivezetése mellett egyértelműen mérföldkőnek számít. A megújuló energiák hibrid alkalmazásával és a rendszer rugalmasabbá tételével igenis javítható az energiabiztonság.

* Jól kirajzolódó energiaválságnak lehetünk részesei világviszonylatban, az üzemanyag és a különféle energiahordozók ára az egekig emelkedett. Mindez szinte mindenre hatással van, az élelmiszerártól a háztartási cikkekig. Mi okozza elsősorban a jelenlegi válságot?

— A különféle politikai nyilatkozatokkal szemben az igazság az, hogy a gáz- és energiaár jelenlegi növekedéséért nem az európai klímapolitika a felelős. Példaként emelném ki két energiakutató véleményét. Deák András György, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa szerint ez talán még az utolsó olyan ármozgás, amely nem kapcsolódik érdemben az energiaátmenethez, részben azért, mert egyáltalán nem csak európai jelenség, továbbá azért sem, mert például irracionális egy még tárgyalási fázisban sem levő javaslatcsomagot (Fit for 55) önmagában okolni. Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársa szerint mindaz, ami ma az energiaárakkal történik, főleg az ázsiai gázpiacra vezethető vissza. Az európai igényeket ugyanis részben az orosz gázvezetékek, részben a cseppfolyósított gáz elégíti ki. Ez utóbbinak egyfajta kiegyensúlyozó szerepe van, elvileg képes kezelni az európai piacokon azokat az ármozgásokat, amelyeket egy rövid távú kínálatszűkület okozhat a csővezetékes szállításoknál. Ezúttal azonban ez nem történt meg, hiszen a cseppfolyósított gáz nagy része az ázsiai piacra jutott, ahol nagy a kereslet, illetve az árak is magasak.

* Az Európai Uniónak milyen eszközei lehetnek a válság stabilizálására, főként annak tükrében, hogy jó ideje próbálja előtérbe helyezni az energiahatékonyság elveit. Melyek ezek az elvek, és milyen hatásuk lehet a közeljövőre?

— Az energiahatékonyság javítása rendkívül fontos, mind az emelkedő energiaárak, mind pedig az üvegházgáz-kibocsátás csökkentése szempontjából. Hiszen „a legjobb energia a fel nem használt energia”. Minél kevesebbet pazarolunk, összességében annál kevesebbet kell megtermelni. Kutatók körében ma már széles körű konszenzus van arról, hogy az energiahatékonyság a klímacélok elérésének egyik legköltséghatékonyabb eszköze. Ezért ez az egyik kulcsterülete az EU Fit for 55 nevű javaslatcsomagjának is. Nagyon fontos lenne hosszú távú, kiszámítható épületfelújítási programokat létrehozni, hiszen ezek olyanok, mint egy jolly joker, számos területen kecsegtetnek rendkívül pozitív hatásokkal. A háztartások rezsikiadásai fenntartható módon csökkennének, növekedne a GDP, javulna a levegőminőség. Ezek a hatások tovagyűrűznek a gazdaságban.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..