Már számtalan tematikus összeállítást mutatott be, az idén ősszel pedig nagykoncertsorozattal ünnepel, mely az elmúlt húsz évet öleli fel. Újdonságként azt tervezi, hogy a legkisebbek számára is készít műsort.

Baráth Hajnal Anna, Zsoldos Ervin, Verebes Krnács Erika, Verebes Judit (Fotók: A Mécsvirág együttes archívumából)

A csapat nagyon hamar összekovácsolódott, már a kezdetektől tudták, ez több lesz mint egy rendhagyó összejövetel. Az együttes nevét Radnóti Miklós A mécsvirág kinyílik című verse ihlette. A jubileum kapcsán a csoport két tagjával beszélgettünk.

— Valamikor 1982-ben egyetemistaként indult a versmondói pályafutásom — kezdte a saját és az együttes történetét Verebes Krnács Erika. — Kovács Frigyes hozta létre a rendhagyó irodalomórákat, ő kezdte népszerűsíteni Vajdaságban ezt a formát, mely nekem nagyon megtetszett. Az 1980-as évek végén már önálló irodalmi összeállításokkal jelentkeztem. Már nagy rutinom volt, amikor húsz éve felkértek bennünket Hajnal Annával, Hajvert Ákossal, Zsoldos Ervinnel, hogy a Határon Túli Magyar Fiatalok Fesztiválján lépjünk fel egy Radnóti-összeállítással. Nagy sikerünk volt. Hazajöttünk, és felmerült, mi lenne, ha csinálnánk ebből egy teljes műsort. Rájöttünk mi hármasban, Ervinnel és Annával, hogy nagyon jól kiegészítjük egymást. A folytatása az lett, hogy jártuk a vajdasági iskolákat, azután rendezvényeken is bemutatkoztunk. A Magyar Nemzeti Tanácsban is szóba került, hogy ezt kiemelt jelentőségűvé kellene tenni, ezért általános és középiskolás diákok számára is készítettünk műsort, mely hatalmas sorozattá vált, és feltűntünk a vajdasági palettán. Azóta sok műsorunk volt, mindig tematikus programban vagy évfordulóban gondolkodunk.

Verebes Krnács Erika

A Petőfi-műsorunk is nagyon jól sikerült. Igyekeztünk azt figyelembe venni, Petőfi hogyan lehet kortárs, melyek azok a versei, amelyek a ma emberéhez szólnak. Nagyon fontos ugyanis, hogy ne csak a nagy verseket vigyük színre, hanem magunkon és a koron is át tudjuk ereszteni ezeket a szövegeket. Lett egy kortárs Petőfink, saját megzenésítésekkel. A legutóbbi pedig a József Attila-műsor, mely egyértelműen a miénk, Zsoldos Ervin ugyanis nagyon sokat dolgozott a versek megzenésítésén. Figyeltünk, melyek azok a költemények, amelyek énekelve hatnak jobban, vagy elmondva. Van egy vendégünk is, Verebes Judit, a Zentai Magyar Kamaraszínház színésznője, aki szintén verseket mond, hangszeres közreműködéssel. Most dupla évfordulót ünneplünk, hiszen József Attila 120 éve született, mi meg 20 éve lépünk fel. A folytatás ősszel lesz. Tíz előadásunk volt most József Attilával, az őszre tervezzük a nagykoncertet, mely szintén tíz alkalomból áll majd, a Magyar Nemzeti Tanács ugyanis így támogat bennünket. Sok olyan alkalmi műsorunk van, amely bármikor elővehető. Most voltunk Budapesten — egy nagyon színvonalas konferencián vettünk részt a Nemzetpolitikai Államtitkárság meghívására —, ahol a világ szinte minden részéről voltak magyarok. Itt a vajdasági irodalmat próbáltuk bemutatni. Egyébként szoktak bennünket teljesen spontánul is hívni. Én vagyok az, aki egy kicsit mindig előreszalad az időben, és arra gondoltam a többiekkel egyetértve, hogy jó lenne a kisebb gyerekeknek is műsort készíteni. A Micimackó felújítása is megfordult a fejemben, a másik pedig a Messzike könyv, mely vajdasági magyar költők gyermekverseit tartalmazza. A kicsinyeket mindig az érdekli, amit a felnőttek nyújtanak nekik. Az a lényeg, hogyan tesszük eléjük azt, amit el szeretnénk fogadtatni velük. Sok erőfeszítésembe került, hogy közel kerüljek hozzájuk, és emészthető módon tálaljam nekik az irodalmat. Közelebb kell vinni az irodalmat, az énekelt verset, nyitottá kell tenni a gyerekeket. Amikor viszont felnőttközönségnek játszunk, akkor azokat a kérdéseket kell előtérbe hozni, amelyek azt a korosztályt foglalkoztatják. Például, hogy hol a helyünk, miért jó itthon, miért fontos, hogy itthon legyünk ebben a közegben, miért jelentős a táj, mely az orrunk előtt van, az emberek, a találkozások, milyen létkérdések foglalkoztatnak bennünket? Ez a Mécsvirág küldetése.

Zsoldos Ervin

Az együttes több hanghordozót is megjelentetett. Zsoldos Ervin nem csak énekel, a költemények megzenésítése is az ő nevéhez fűződik.

— 2009-ben készítettünk műsort vagy inkább egy mécsvirágos áttekintést Radnóti Miklós születésének 100. évfordulójára. Két évig turnéztunk vele, majd amikor láttuk, hogy nagyon jó, akkor bevonultunk a stúdióba, és 2011-ben felvettük. Ezt a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet támogatta. Ebben a saját dallamok mellett még hozott megzenésítések is vannak. A Magyar Nemzeti Tanács felkérésére kaptunk lehetőséget, hogy rendhagyó irodalomórát tartsunk az általános iskolák felső osztályaiban Vajdaság-szerte, ott, ahol magyar nyelven folyik oktatás. A középiskolásoknak is készültünk, a vajdasági költők versei is hanghordozóra kerültek. Tavaly jelent meg az Olthatatlanul című Petőfi-kiadványunk, mely egy általunk megálmodott összeállítás. Amikor műsort tervezünk, nagyon fontos a dramaturgia, hogy legyen az egésznek kezdete, kidolgozottsága, lecsengése, vége. A József Attila-műsorunknak egy ideig még futnia kell, mielőtt CD-re kerül. Észrevettük, hogy hármunknak hasonló az ízlésünk, tehát ami nekem tetszik, az a lányoknak is megfelel. A megzenésítéseknél azt figyelem, mennyire szólít meg engem a vers. Ha úgy gondolom, nagyon jelentős a tartalmi mondanivalója, és valamiért fontosnak találom, hogy kapjon zenét, akkor az általában azért van, mert azt érzem, a zene majd könnyebben emészthetővé teszi. Amely verseket elmondva gondolom jobbnak, azokra nem akarom ráerőltetni a zenét. Mindig mécsvirágosan gondolkodom, és Erika egyébként is zseniális versmondó. Arra is büszkék vagyunk, hogy a műsorainkban az ismert költemények mellett sokszor felbukkannak azok a kis gyöngyszemek, amelyeket nem könnyű megtalálni, lapozgatni kell hozzájuk a verseskötetet. Mindig kell egy cél, mely felé haladunk, hogy tudjuk, mit lehet belerakni, és mi az, ami nem odaillő. A zenésítésben megvan az egyéni szabadságom, de egyébként nagyon erős összhang és összedolgozás működik közöttünk.