Történt ugyanis, hogy a belvárosi tér — a külföldiek zsebére „utazó” — mutatványosai között feltűnt egy marimbán játszó zenész, a fejét takaró sábeszdekliből ítélve Izraelből vagy Amerikából érkezhetett. Talán nem játszott rosszul, de egy számnál mindig melléütött. Amikor belekezdett a darabba, a zenekedvelők rögvest ablakot zártak.

Ez a régi történet július közepén jutott eszembe, amikor a balatonszemesi templomban egy nagyszerű marimbakoncertnek lehettem tanúja.

A marimba a xilofonok családjába tartozik, és bölcsőjét Afrikában kell keresnünk. A trópusi őserdők keményfái tökéletesen alkalmasak voltak hangok megszólaltatására, s a rabszolgaként Dél-Amerikába hurcoltak alkothatták újra ősi hangszerüket. Mai változatát a múlt században az Egyesült Államokban fejlesztették ki. A kiváló hangzásról egyrészt a nemes fa s az alá szerelt rezonátorcső gondoskodik, így az instrumentumnak messze hallik a hangja.

Marimbakoncert

A zeneszerzők is hamar felfedezték értékeit. A XX. század nagy alkotói közül Janáčeket, Boulezt említhetem, és természetesen Carl Orffot, aki az 1949-ben bemutatott Antigonae című darabjában használja. Azért emelem ki a német zeneszerzőt, mert műveihez maga is tervezett ütőhangszereket, így egy autentikus Orff-bemutató nem olcsó mulatság.

Visszatérve a balatonszemesi hangversenyre, a gótikus eredetű templomban Csontos-Petró Katalinnak és zongorakísérőjének, Kapusné Dojcsák Editnek az előadását élvezhettük. Mindketten a balatonföldvári Ránki György Alapfokú Művészeti Iskola tanárai, s meggyőzték a közönséget arról, hogy tanítványaik jó kezekben vannak.

Bátorságra vallott a műsorválasztás az ódon falak közt, hiszen a tangó megmentőjének, Astor Piazzollának az átiratait osztották meg az egybegyűltekkel. Az argentin tangókirály az Egyesült Államokban nevelkedett, és zenei képzéséhez az egykori Rachmaninov-tanítvány, a magyar származású Wilder Béla is hozzájárult. Az est átfogó képet nyújtott a száz éve született mester életművéből. A Libertango megírását a diktatúra alól felszabadult Argentína inspirálta, a Nagy tangót az emigrációban élő szovjet-orosz gordonkaművésznek, Msztyiszlav Rosztropovicsnak ajánlotta. Igazi csemegének számított a IV. Henrik film kísérőzenéje, az 1984-ben forgatott mozit Marcello Mastroianni és Claudia Cardinale vitték sikerre.   

Marimba (Afrika Múzeum, Balatonlelle)