Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb becslései szerint világszerte több mint 53 millió ember él rosszindulatú daganatos betegséggel. Élete során minden ötödik embernél alakul ki rák, és minden kilencedik férfi, illetve minden tizenkettedik nő hal meg valamely daganatos megbetegedés következtében. A fejlett és a fejlődő országokban egyaránt várható, hogy 2050-ig tovább nő az új daganatos esetek száma, miközben a halálozások száma megduplázódik.

A világon regisztrált új daganatos esetek közel fele (49,2 százaléka), valamint a halálesetek több mint fele (56,1 százaléka) Ázsiában fordul elő, ami részben azzal magyarázható, hogy a Föld népességének több mint 60 százaléka ezen a kontinensen él. Európa a világ népességének mindössze 9 százalékát adja, ugyanakkor az új rákos esetek 22,4 százalékát és a daganatos halálozások 20,4 százalékát itt jegyzik.

Szerbiában 2024-ben összesen 41.472 személynél diagnosztizáltak rosszindulatú daganatot (21.793 férfinál és 19.679 nőnél). Ugyanebben az évben 20.314-en hunytak el daganatos betegség következtében, közülük 10.967 férfi és 9.347 nő. Az észak-bácskai körzetben 1.214 új megbetegedést regisztráltak (615 férfi, 599 nő), a halálozások száma pedig 562 volt (281 férfi és 281 nő).

A leggyakoribb daganattípusok

Világszerte és Szerbiában egyaránt a tüdőrák, az emlőrák és a vastagbélrák vezetik a megbetegedési és halálozási statisztikákat.

Tüdőrák: a leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganat, évente 2,5 millió új esettel és 1,8 millió halálesettel világszerte. Szerbiában 2024-ben 6.424 új beteget (4.246 férfi, 2.178 nő) és 4.842 halálesetet (2.998 férfi, 1.844 nő) jegyeztek fel. Az észak-bácskai körzetben 202-en betegedtek meg, 145-en pedig elhunytak a betegségben.

Emlőrák: a nők körében a leggyakoribb daganatos megbetegedés, évente mintegy 2,3 millió új esettel világszerte. Szerbiában 2024-ben 4.544 nőnél diagnosztizáltak emlőrákot, míg 1.700-an hunytak el a betegség következtében. Az észak-bácskai körzetben 129 új esetet és 54 halálesetet regisztráltak.

Vastagbélrák: Szerbiában a férfiaknál a második, a nőknél a harmadik leggyakoribb daganattípus mind a megbetegedés, mind a halálozás tekintetében. Tavaly 5.348-an (3.271 férfi és 2.077 nő) betegedtek meg, és 2.543-an (1.570 férfi, 973 nő) haltak meg ebben a betegségben. Az észak-bácskai körzetben 162 új esetet és 74 halálesetet jegyeztek.

Méhnyakrák továbbra is jelentős közegészségügyi probléma a világ 25 országában, főként a Szaharától délre fekvő afrikai térségben. Globálisan a nyolcadik leggyakoribb daganattípus és a kilencedik vezető halálok a rosszindulatú daganatos betegségek között. Szerbiában a nők körében a negyedik leggyakoribb megbetegedés (1.048 új eset), és a hatodik leggyakoribb halálok (410 elhunyt). 2024-ben az észak-bácskai körzetben 36 nőnél állapították meg a betegséget, és 13-an hunytak el a következtében.

Kockázati tényezők és megelőzés

A szakemberek szerint a daganatos megbetegedések mintegy 40 százaléka megelőzhető egészséges életmóddal. A rákos halálozások körülbelül 30 százaléka összefügg a dohányzással, az elhízással, a mozgásszegény életmóddal és az alkoholfogyasztással. A dohányzás önmagában minden harmadik daganatos esetért felelős, különösen a tüdőrák, de számos más daganattípus kialakulásában is szerepet játszik.

Az elhízás és a fizikai inaktivitás növeli a vastagbél-, az emlő-, a méhtest- és a prosztatarák kockázatát, míg az alkoholfogyasztás fokozza a szájüregi, garat-, emlő-, vastagbél- és májrák kialakulásának esélyét.

A korai felismerés – szűrővizsgálatokkal – jelentősen javítja a gyógyulási esélyeket, csökkenti a halálozást és a kezelési költségeket.

Forrás: Szabadkai Közegészségügyi Intézet/ Dr. Nada Kosić Bibić