Nevéhez számos legenda fűződik, melyek töredékeit népmeséinkben is fellelhetjük. Ilyen például a Kinga fésűje is. A történet szerint Kinga a tatárok elől menekült Lengyelországban, és amikor a Pieninek-hegységhez ért apácatársaival, a háta mögé dobott egy szalagot, mely kanyargós folyóvá vált; így jött létre a Dunajec. Ezen a tatárok keservesen ugyan, de átjutottak, ezért a fésűjét dobta a háta mögé, ebből pedig egy sűrű erdő lett, melyen a tatárok már nem tudtak átjutni.

1690-ben VIII. Sándor pápa boldoggá avatta, öt évvel később pedig XII. Ince pápa Lengyelország egyik védőszentjévé tette. Szentté II. János Pál pápa avatta. 1999. június 16-án. Abban az Ószandecben, ahol kereken 730 évvel ezelőtt hunyt el. Áldás havának (július) 24. napján.

Ünnepe július 24.

(Budapest, 2022. február 19.)

...

1326 — Ezen a napon született Visegrádon I. (Nagy) Lajos magyar király a Capeting–Anjou-házból származó magyar királyi herceg, Magyarország és Horvátország királya 1342-től, Lengyelország királya 1370-től haláláig, I. Károly magyar király és Łokietek Erzsébet királyné harmadik fia.

Uralkodása a középkori Magyar Királyság egyik fénykora: az ország belső békéje és dinasztikus kapcsolatai lehetővé tették a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlődését, ezáltal Magyarország nemzetközi szinten is az egyik legfejlettebb európai királysággá vált, aktív külpolitikája és sikeres hadjáratai révén pedig európai nagyhatalommá lett.

 A lovagkirály személyes kvalitásai és dicsőséges hadjáratai megihlették még a XIX. századi magyar nemzeti romantika költőit is.

„Oh nagy volt hajdan a magyar, / Nagy volt hatalma, birtoka;

Magyar tenger vizében húnyt el / Éjszak, kelet s dél hullócsillaga.”

(Petőfi Sándor: A hazáról)

Halála Nagyszombatban következett be, 1382. szeptember 10-én.

(Ópusztaszer, 2014. október 7.)