Ezen a napon született 1765-ben a Bács-Kiskun vármegyei Izsák városában Mátyási József ügyvéd, író, költő.
Kecskemét – 2024. január 16.
Református lelkészcsaládba született. Tanulmányait Kecskeméten és Debrecenben végezte, joggyakorlatát pedig Pesten töltötte. Közbenjárására munkaadója gróf galántai Fekete János (1741-1803) császári és királyi kamarás, vezérőrnagy, költő több magyar fiatalt segített, köztük Csokonai Vitéz Mihályt is. Élete utolsó huszonöt évét Kecskeméten töltötte, végrendeletében pedig vagyonának nagy részét az ottani református iskolára hagyta. (külső hivatkozás: Wikipédia)
Mátyási József 1849. január 15-én hunyt el Kecskeméten.
Egykori lakóházának homlokzatán 1942 óta domborműves emléktábla található. Az alábbi okító és időtálló felvésettel: “Ha fennmarad a nép s magyarul szól szája / emlékezetben él annak poétája.”
Kecskemét – 2024. január 16.
“Az ember sohasem tudja mire fekszik mire kél, / Csak a halandók sorsával játszó történetnek él. / Napjaink titkos könyvében nem tudjuk melyik estve, / Melyik reggel van szomorú vagy víg betűvel festve, / Melyik napra jövendöli a bánatok záporát, / A szélvésszel és csoporttal jövő bajok táborát, / Mikor esik az örömnek s hány sátoros innepe, / És annak kezdete víg-é vagy fogyta közepe. / Csak születésünk bizonyos benne, mint a kikelet, / De nem mondja ki fog érni nyarat őszet és telet. / Tehát az ember nem tudja mire fekszik mire kél, /S csak a halandók sorsával játszó történetnek él.”
(Mátyási József: Hajnali szomorú képzelődés /részlet/; forrás: Semminél több valami; Pozsony, 1794; külső hivatkozás: mek.oszk.hu)
