Mi gyarló emberek, kik e földön élünk, / sok nyomorúságot és fájdalmat érzünk, / e világnak tengerén evezünk. *Emlékezzünk, porból lettünk, / és hogy ismét porrá kell majd lennünk.*

A hamuval való meghintés már az Ószövetségben a bűnbánat jele volt, hiszen a hamu jelképe a mulandóságnak, s így bűnbánatra int. A korai egyházban a bűnbánókat bűneik megvallása és az elégtétel kijelölése után szőrzsákba öltöztették, a püspök hamut hintett a fejükre, és kiutasította őket a templomból, ahogyan a bűnbe esett első emberpárt Isten a paradicsomból. Egyes hívők bűnbánatuk jeléül magukra vették a hamu jelét, és XI. századtól ez általános előírás lett. A hamvazás az egyház szentelménye, mely az Egyház imái által gyógyítóerőt nyer, és lelkünkben az igazi bánat felébresztésére szolgál, hogy általa egy új és jobb életre feltámadjunk.

(forrás: Rózsadombi imádságoskönyv, 107. oldal; Budapest, 2019)

Fotó: Szalai Attila

Fotók: Martinek Imre

...

1817 – Ezen a napon, kétszáz öt évvel ezelőtt született Nagyszalontán Arany János, a legnagyobb magyar balladaköltő, költő, műfordító, tanár, lapszerkesztő. A Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja.

Arany János irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. E műből a róla elnevezett nagyszalontai múzeum bejáratának homlokzatára az alábbi verssort helyezé fel az emlékező utókor:

„Zárt sisakon s pajzson kézbe’ kivont kardú

Nagyfalusi Arany, szalontai hajdú.”

(Toldi szerelme, XII. ének; 112. vers)

A fotók Nagyszalontán, 2017. október 1-jén készültek.

...

1870 – Budai Hegypálya néven felavatják a Budavári Siklót

A legelső, még gőzüzemű siklót Széchenyi Ödön indítványozására építették 1868 és 1870 között Wohlfahrt Henrik tervei alapján. A sikló 1987 óta Budapest Duna-parti látképének részeként a világörökséget gazdagítja. A Budavári Sikló egy speciális vasút, mely a Lánchíd budai hídfőjét köti össze a budavári palotával.

A krónikák szerint a királyi vár különböző hivatalaiban dolgozó hivatalnokoknak elegük volt abból, hogy mindennap fel kellett mászniuk az irodájukhoz a várhegyre. Az ő életük megkönnyítésére épült meg 1870-ben a 95 m hosszú, 48 százalékos emelkedésű (60 m szintkülönbségű) drótkötélpálya, melyen az egymással ellentétes irányban emelkedő, illetve ereszkedő két kocsit kezdetben füstölgő gőzgép működtette vala. A II. világháborúban tönkrement közlekedési eszköz 1986-ig aludta Csipkerózsika-álmát, amíg újra meg nem indulhatott. Az alagút Duna-parti bejárata, illetve a budavári palota és a Sándor-palota között található végállomások között szállítva a páratlan vizuális élményre vágyó utasokat.

Budavári Sikló – a fotó 2010. július 15-én készült