Ha valaki vagy valami legendássá válik, a jelzők között nagyon sokszor ott szerepel a tragikus szó is.
Ruttkai Éva életében egy szerelem esetében emlegetik a legendákat és a tragédiákat, hiszen Latinovits Zoltánnal ők ketten a leghíresebb színészszerelmespár. Ruttkai 1927. december 31-én született, most volna kilencvenegy éves. Aki látta alakításait, nem feledi, és jellegzetes bársonyos hangját is könnyedén fülünkbe tudjuk idézni.
„Hogy milyennek látom önmagamat? Nem vagyok se szép, se csúnya, se okos, se buta, csupán vérbeli színésznő vagyok, aki ilyenné és olyanná is formálható, alakítható a színpadon.” Ruttkai Éva
Anyakönyvében a Russ vezetéknév szerepel, még hároméves sem volt, amikor először állt színpadra, egy mondattal: „Parancsolj velem, Tündérkirálynő!” Később ezzel a címmel (azaz Parancsolj, Tündérkirálynőm!) egy könyv is megjelent, mely előadás után sebtében papírra vetett feljegyzéseket, a színházi hetilap felkérésére tollba mondott önéletrajzi vázlatokat, önálló est előtt a színpadon elmondott bemutatkozó szavakat, rajzokat, önarcképeket, nyilatkozatokat tartalmaz eljátszott szerepeiről, kincseiről, valamint kiállításokon elhangzott megnyitókat, csevegés közben hangszalagon rögzített elmélkedéseket, leveleket halott szerelmének, vallomásokat. Művésznevét, a Ruttkait Lakner bácsitól (Lakner Artúr) kapta, akinek gyermekszínházában játszott. Édesanyja Tirolban született, Bécsben nevelkedett. Édesapja szegedi származású volt.
Szerelme Latinovits Zoltánnal legendás volt. Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem című drámájának próbáin szerettek egymásba a miskolci színházban, s a színésznő el is vált férjétől, Gábor Miklóstól e miatt a lehengerlő szerelem miatt. Tizenhat évig voltak együtt, viharos, szenvedélyes kapcsolatban, és szerelmüknek Latinovits mindmáig meg nem fejtett halála vetett véget — a mai napig nem tudni, hogy önszántából ugrott-e a vonat elé, vagy baleset történt. Ruttkai a színészóriás 1976-ban bekövetkezett halála után mindennap meggyújtott egy gyertyát, majd a gyufaszálat egy üvegkehelybe dobta, melyet soha nem ürített — ma is a hagyatékában látható.
Szerelmükről Ruttkai így beszélt: „Téptük egymást, de mi értettük egymást legjobban. Amit én csináltam, senki nem tudta úgy szeretni, mint ő… Én őbenne és ő énbennem igazi társra talált. Ezért nem tudtunk elszakadni egymástól. Elszakíthatatlan volt a mi szenvedélyes, nagy szövetségünk. Hogy segítettük egymást? Pontosan úgy, mint a gyereknevelésben. Nem úgy, hogy az ember megmondja, mit csináljon a másik, nem! A létezésünkkel segítettük egymást. Az ember reggeltől estig harcol, választania kell jó és rossz, tiszta és mocskos között, s egy színészpár azért nagyszerű, mert nem lágyan összeboruló két ember, hanem két harcos, akik vállukat összevetve küzdenek. Ez nagyon nagy dolog! Zoli nekem zászlóm volt, és védelmezőm.”
Keleti Éva felvétele
1984-ben diagnosztizálták nála a mellrákot. Utolsó premierje 1986. április 24-én volt a Vigadó kamaratermében, Bellon Gyöngéd kötelék című darabjában. Szeptember 27-én hunyt el.
Eljátszotta a színházirodalom legnagyobb női szerepeit: Osztrigás Micit, Natasát a Háború és békéből, Nyinát, Zrínyi Ilonát, Lüszisztratét, Laviniát, Anna Kareninát, Szent Johannát, Júliát, Kleopátrát stb. Több mint félszáz filmet forgatott. Néhány a sok közül: Budapesti tavasz, Egy pikoló világos, Butaságom története, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Utazás a koponyám körül, Szindbád, Idő van. Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész. Egyike volt a legszínesebb, legsokoldalúbb alkotóknak. Klasszikus és modern, hazai és külföldi tragédiákban, vígjátékokban kiváló teljesítményt nyújtott. Ha időnk engedi, nézzünk meg néhányat filmjei közül, igazi téli délutánokra való csemegék ezek a kis időutazások.