A szanálási munkálatok a Jaroslav Černi Intézet tervezete szerint folynak majd, amely megközelítőleg 1,3 millió köbméter iszap eltávolítását teszi szükségessé. Ezt az iszapot a tó turisztikai szektorából a part másik végében található betonmedencékbe szállítják, a második szektorban pedig egy mocsárszigetet alakítanak ki. A tanulmány szerint az állóvíz teljes szanálásához összesen 10 millió euróra van szükség. A munkafolyamat stratégiája előirányozza az egész szennyvízelvezető rendszer kiépítését, ennek pedig összeköttetésben kell állnia a szennyvíztisztítóval. Védőövezetet is ki kell alakítani, hogy megóvja a tavat a szántóföldekről lefolyó vegyi anyagoktól. Ebben a tekintetben maga az iszaptalanítás lenne a munkafolyamat utolsó lépése, annak érdekében, hogy a tó vizét ne érje folyamatos szennyeződés.
A Palicsi-tó iszaptalanítása már több éve vitatott probléma. Már a múlt év elején is bejelentették a szanálást, a városvezetőség pedig akkoriban kijelentette, hogy a tartomány és a köztársaság mintegy 160 millió dinárt különített el erre a célra, illetve hogy a munkálatok első szakasza összesen 130 millió dinárba kerül majd. A tóparton még egy iszaptalanító gép is megjelent, és nyilvános pályázatot is kiírták. A későbbiekben cáfolták, hogy az említett gépet iszaptalanításra rendelték volna ki, azt mondták, hogy csak próbamunkálatokat végeztek, augusztusban visszavonták a pályázatot, a tó szanálása pedig lekerült napirendről.
Hidrológusuk azt állítják, hogy a tó teljes szanálásának munkálatai nemcsak hogy összetettebbek az iszaptalanításnál, hanem sokkal költségesebbek is, ezért a tavalyi jelentésekben a tartományi és a köztársasági támogatásokon kívül külföldi dotációkat is emlegetnek. A köztársaság azonban már nem szerepel a projektet támogató közreműködők között.