– A most bemutatott tárlatnak helyet adó Cnesa-épület is azok szerint az elvek szerint épült, amelyeket Makovecz is felmutat, persze sokkal visszafogottabban, a helyi körülményekhez illően. Ennél a háznál Magyarkanizsa megszemélyesített építészeti kifejeződésére törekedtem. A Dobó Tihamér Képtárban megtekinthető Makovecz Imre Közösségi házak című kiállítása a magyarországi Makovecz Imre Alapítvány vándorkiállításaként vonultatott anyag egy kisebb része, melyet Vajdaságban először Palicson mutattak be, aztán pedig Szabadkán. Mindez azért történik, hogy a nagy magyar építésznek, a magyar szerves építészet egyik atyjának az életműve megismerhető legyen az egész Kárpát-medencében. Fontos nekünk, magyaroknak, hogy megtudjuk azt, hogy a szecessziónak is volt magyar variánsa, mely a magyar karaktert tudta felmutatni. Hamvas Béla szerint más nem fontos, csak a karakter a nemzetben. Ezt kell őrizni. Ugyanígy van ez az építészetben is. Mi az, ami építészet? Az, ami karakteres, ami kifejezi számunkra a létünket. Makovecz építészete erre nagyon alkalmas. A fölépítménybe, mely nála egyből a gyökércsakrától a koronacsakráig tart, nagyon kis falakat használ. Inkább kupolákkal, hajlított és óvó-védő szerkezetekkel oldja ezt meg, amit a magyar népi építészet szómetaforáiból alakított ki. Ezért épületei általában arcszerűek, koponyaszerűek, erős szimmetriával bírnak, és a hagyományok felé kettős narrációban viszonyulnak. Vagyis a térnek nemcsak rendeltetésbeli szerepe van, hanem szimbolikus is, és ezért ismerjük fel benne magunkat. Makovecz az ősök nyelvén szól hozzánk. Amit csinál, az nemcsak a hagyomány folytatása, hanem abban az ősök és műveik tisztelete is visszatükröződik úgy, hogy a kezdetekhez nyúl vissza. A szimbólumok nyelvén szól az emberekhez, ami összeköti az épületeket az emberekkel. Számomra az ő építészete egy létraépítészet: összeköti a földet és az eget. Mindig fölfelé, a fény felé törekszik, és ugyanezt várja el az embertől is azzal, hogy ilyen tereket teremt számára. Az építész nem paktál le a fogyasztói társadalom irányelveivel, hanem úgy nyúl vissza a gyökerekhez, hogy megpróbál előremutatni. A baki közösségi ház például egy felnagyított turulmadár. Tehát az ember belemegy egy magyar szimbólumba, amikor a kultúrházban van. Vagy bent a makói Hagymaházban szintén az az érzés fog el bennünket, mintha egy nagy emberi mellkasban volnánk. Házai mindig erős kontextustisztelők, beilleszti őket a környezetbe, de mindig felismerhető, hogy az Makovecz-ház. A sárospataki művelődési ház esetében például, mely egyébként meghozta számára a nemzetközi elismertséget, bevonja a városi teret az épületbe, hiszen U alakú tulipánformát használ. A lendvai közösségi ház homlokzatára kiapplikált kis parasztházak vonulata belül is megjelenik. Tehát ő itt egy ház a házban formulát alkalmazott, vagyis kidomborította a helyi jellegeket. Ezt szaknyelven úgy mondják, hogy a memóriával telített térben való tervezés. Az ilyen építészet felgerjeszti az emlékeket, hiszen a helyi kultúrához, identitáshoz, tájhoz viszonyul. Ezt próbálom én is a munkáimnál követni, persze nem olyan magas szinten, ahogy a nagymester tette. Makovecz egy mágikus építész, hiszen a múltból megy előre. A múlt tanulságaira építve lehet továbblépni, és persze közben a jelenben élni.

Valkay Zoltán okleveles építészmérnök

A magyarkanizsai építész azt is kiemelte a Makovecz-épületekről, hogy nagyon jól belesimulnak a környezetbe, de egyúttal ki is emelkednek, kirívóak. És megszólítanak.

– Ez a megszólítás a mai eltompult világban nagyon fontos. Embert emelő az ő építészete. Mit emeltem meg az épületemmel? – mindig ez a kérdés. A funkció, a rendeltetés egy dolog, de ő ehhez mindig hozzátesz valami többletet, ami az embereknek fontos. Nemcsak a tények kellenek, hanem a mese is az életben. Makovecz költőien tudott élni. Szövegeiből kiolvasható, hogy mennyire erős egyéniség, mekkora gondolkodó volt. Építészete is előre gondoló, érzéseket és gondolatokat közvetít. Ez minden munkájánál látható, érezhető. Az építész alapítványát vezetők kiemelten kezelik, hogy Makovecz gondolatait és építészetét ismertté tegyék az emberek előtt, hiszen már a Bibliában is megírták, hogy amit ismersz, azt tudod szeretni. Ezért jó, hogy a Makovecz-munkákkal újra foglalkozunk, közkinccsé válnak – nyomatékosította az építész.

Vajdaságban nincsenek Makovecz-épületek. Az ő stílusában készült ugyan néhány Zentán és Magyarkanizsán, de nem a Makovecz-tervezőiroda, hanem helyi építészek ötletei alapján.

– Rajtam kívül Makovecz egyik ismert délvidéki követője Tóth Vilmos építész, aki a nagymester stílusában tervezte a magyarkanizsai könyvtárat és alkotóházat. Ilyen stílusban épült Zentán a Lisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplom és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet is. Én terveztem a VMMI udvarában lévő alkotóházat, ebédlőt, a közelmúltban átadott Bolyai-tantermeket, valamint az emlékkutat – mindet a protomester építészeti stílusának szellemében. Vajdaságból egyetlen méltó felkérés érkezhetett volna a Makovecz-irodához, ez pedig a szabadkai Népszínház új épületének megtervezése. Ez nem történt meg. Az építészt felkérték a noszai Szent Ágoston-templom megtervezésére. Makovecz görögkeleti kupolákra emlékeztető tereket álmodott meg, de ezt a helyiek nem tudták megérteni, így elvetették az ötletet. Végül Tóth Vilmos kollégám tervei alapján készült el az épület – számos Makovecz-vonással. Az 1944-es katonai emlékművet kellett volna még megterveznie Újvidéken, de csak a vázlatrajzok készültek el, így tehát Makovecznek Vajdaságban semmit sem sikerült építenie – összegzett Valkay Zoltán.

A csíkszeredai Millenniumi templom

„Ahhoz, hogy egyszerűen, értelmesen építhessünk, megfelelő építéstechnikát kell tervezni. Mit építhet okosan, kétkezi munkával ma a magyar? Téglából, fából, cseréppel úgy, ahogyan évszázadokon át épített. Abból, amit könnyen beszerezhet, aminek árát nem lehet égig emelni, s amiatt kisipari módszerekkel meg lehet építeni. A természetes anyagok használata nem feltétlenül szegényes, nem romlékony, sőt megfelelő tervezők és a közösség építeni tudása gazdagabb, szebb, tartósabb házakat alkothat, mint a lélektelen, sehova sem való szemlélet és hivataloskodás” – áll a Makona faluházak tervgyűjtemény című kötet előszavában.

A tokaji közösségi ház makettje

Makovecz Imre csaknem félezer épületet tervezett, melyek többsége el is készült. Egy részüket már védetté nyilvánították. A magyar organikus építészet úttörőjének munkássága áttörést hozott mind a magyar modern építészetben, mind az európaiban. Ez azonnal érezhető a vándorkiállítás hazánkban megtekinthető 20 tablóján bemutatott épületein és három makettjén is. A tárlat a héten még megtekinthető a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban.