Ezen a napon hunyt el 1878-ban Budapesten id. dr. Kovács Sebestény Endre (névváltozat: Kovács Sebestyén Endre) orvos, sebész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Korának legelismertebb sebészei közé tartozott.
„Jó hazafi volt. A hazának híven szolgált mindenkor. Akkor is, midőn a haza érdekeinek előmozdítása saját érdekeinek veszélyeztetésével járt.”*
Budapest, Ferencváros /Orvosok terrakotta arcképe a Szent István Kórház homlokzatán — részlet/ — 2023. április 28.
A felvidéki, egykoron önálló falunak számító, ma viszont Lekér község részeként nyilvántartott Garamvezekényen 1814. szeptember 27-én. Tanulmányait Selmecen, Pápán, Komáromban, Debrecenben és Pesten végezte, gyakornoki idejét a bécsi közkórházban töltötte, külföldi tanulmányútjai során pedig a párizsi, a londoni és a berlini klinikákat látogatta. 1848—1849-ben az egyetem orvosi karának titkári tisztét töltötte be. 1849-től haláláig a Pesti Szent Rókus Polgári Közkórház I. sebészeti osztályának főorvosaként tevékenykedett. Elsősorban gyakorlati sebészeti tevékenységével, eredményesen végzett nagyszámú operációjával vívta ki kora elismerését. Jelentősen hozzájárult a sérvműtéti eljárások és az orrsebészeti beavatkozások fejlődéséhez, emellett 1847-ben Magyarországon elsőként ő ajánlotta az éter helyett a kloroform alkalmazását a műtéti narkózishoz. (Külső hivatkozás: Wikipédia)
Az egykori Nyitra vármegyéből származó Sebestény família, majd annak Kovács Sebestény ága — közéleti, tudományos és kulturális téren egyaránt — több befolyásos és elismert személyiséget adott a magyarságnak. A szép emlékű sebészprofesszor, illetve családjának életébe a ma7.sk cikkét* fellapozva kaphatunk vonatkozó kultúrtörténeti betekintést.
Fényképezte: Martinek Imre
