Ezen a napon született 1814-ben Székesfehérvárott Rónay (eredetileg /1848-ig/: Leitzinger) János Jácint pozsonyi nagyprépost, választott szkodári püspök, valóságos belső titkos tanácsos, bencés tanár, természettudós, író, az MTA tagja.
Győr, Révfalu városrész — 2023. július 22.
Iskoláit szülővárosában és Esztergomban végezte, majd 1831. október 31-én Pannonhalmán belépett a Benedek-rendbe. Novíciusi évei, illetve Győrött és Bakonybélben folytatott bölcsészeti tanulmányai után 1836. május 24-én tett fogadalmat. Feljegyeztetett, hogy nemcsak lélektannal, azon belül pedig a karakterológiával foglalkozott, de a darwinizmus magyarországi megismertetője és első terjesztője is volt egyben. E tantétel hirdetése, mint utóbb bebizonyosodott, eleve elzárta előtte az utat a püspöki széktől… 1847-ben a Mutatvány a tapasztalati lélektan köréből című írásáért az MTA levelező tagjává választották. Székfoglaló előadását 1847. december 29-én Az emberi agyról és befolyásáról a szellemi életre címmel tartotta meg. Ekkor változtatta nevét Rónayra. Élete során Kossuth gyermekeinek, valamint Rudolf trónörökösnek és Mária Valéria főhercegnőnek a nevelője is volt. Rónay látta el 1876. január 26-án a haldokló Deák Ferencet az utolsó kenettel, és le is írta a jelenetet. Ekkor már évek óta nem volt a Benedek-rend tagja. Végrendeletében könyvtára tudományos munkáit a prépostságra hagyta, a szépirodalmiakat (2036 kötet) pedig a pozsonyi Toldy-körre. Naplóját, kéziratait, leveleit és összegyűjtött hírlapi cikkeit a pannonhalmi apátság őrizetére bízta. (Külső hivatkozás: Wikipédia)
Rónay Jácint 1889. április 17-én szenderült el az Úrban. Győrben, a Révfalu városrészben utca viseli nevét, illetve egy stílusos mozaikkép köszön rá az arra járókra.
Fényképezte: Martinek Imre
