home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Május 10-e, Szent Izidor földműves emléknapja
Martinek Imre
2022.05.10.
LXXVII. évf. 18. szám
Május 10-e, Szent Izidor földműves emléknapja

Mert igen gyakran a legcsekélyebbnek tűnő is számít!

Szent Izidor (Madrid, Kasztília, 1080 körül — Madrid, 1130 körül), aki ifjúságától földművelő cseléd volt, a napot mindig misével kezdte. Gazdája a becsületességéért kedvelte, a többi cseléd irigységből szüntelenül vádolta. Az arabok támadása miatt Torrelagunába menekült, feleségül vette Maria Toribiát, aki minden erényben követte férjét, s a boldogok között tiszteljük. Itt is cseléd volt, és becsületessége miatt újra vádaskodások tüzébe került. Hősies türelemmel viselte ezt, Isten pedig csodákkal kísérte munkáját. Később visszaköltöztek Madridba, ahol jószágkormányzó lett. A madridi Szent András-temetőben temették el, 1170-ben átvitték abba a templomba, amelyben megkeresztelték. 1622. március 12-én Loyolai Szent Ignáccal és Ávilai Szent Terézzel együtt avatták szentté. Madrid városa, valamint a pásztorok, földművesek, napszámosok, talyigások védőszentje. Kultusza Magyarországon ma már csak Tüskevárott él, ahol 1774-ben kápolnát emeltek tiszteletére. (Forrás: http://lexikon.katolikus.hu/I/Izebel.html)


Beodra, 2022. január 10.

Madrid városának ünnepe talán egy kicsit háttérbe szorul az olyan nagy spanyol fiesták mellett, mint a valenciai Fallas, a pamplónai San Fermín vagy éppen a sevillai Feria. Pedig a főváros patrónusának, San Isidro de Labradornak az ünnepe nem kevesebb mint egy hónapos programsorozat. A városszerte felállított szabadtéri színpadokon rengeteg koncert, táncműsor, előadás zajlik. Több helyen tartanak kirakodóvásárt, a parkok megtelnek piknikezőkkel, az utcák pedig hagyományos helyi népviseletbe öltözött férfiakkal és nőkkel. Valamint a madridi bikaviadalok évadjának nyitánya is ez egyben.

Bárhogy is hozta az élet, Szent Izidor bátran viselte sorsát és a rágalmazásokat, munkáját mindig imádsággal kezdte, Isten pedig hálából csodákkal kísérte életét, melyekből összesen 438-at fűznek nevéhez. Ezeknek köszönhetően halála után a nép mélyen tisztelte személyét. Csodatételei pedig ezután is folytatódtak. Testét egy temetőkertben helyezték örök nyugalomra, azonban 40 évvel később egy hatalmas esőzés kimosta. Ámulattal látták, hogy San Isidro élettelen teste teljes épségben került a föld fölé. Éppen ekkor járt arra VIII. Alfonz is. A kasztíliai király elbeszélése szerint Földmíves Izidornak köszönheti diadalát, aki a Las Navas de Tolosai csata (1212) előtti álmában egyszerű parasztemberként jelent meg előtte, és egy titkos ösvényt megmutatva, Kasztília, Aragónia, Portugália és Navarra serege a meglepetés erejével súlyos vereséget mérhetett az almohádokra. Ez volt a Reconquista egyik fontos állomása, hiszen a keresztény seregek győzelme biztosította a hispán félsziget móroktól való visszafoglalását. Krónikák szerint szintén neki köszönhette III. Fülöp spanyol király is csodás gyógyulását (1619), amikor súlyos betegségtől kétségbeesve kérte, hogy akár vállra vetve, de vigyék a szent testéhez.

Természetesen csodával határos módon a király meggyógyult, és azonnal kérvényezte Izidro boldoggá avatását. Három év múlva (1622. március 12-én) XV. Gergely Pápa avatta szentté. Kanonizálásával több évszázados népi kultuszt szentelt meg az egyház, és szülővárosa immár hivatalosan is patrónusának választotta. A madridi májusi ünnepek főbb helyszínei a szent csodatételeihez kapcsolódnak. Ezek közül a legfontosabb az a kápolna, amelyet Portugáliai Izabella császárné hálája jeléül építtetett 1528-ban, fia, II. Fülöp gyógyulása után. Május 15-én, a szent ünnepnapján, zarándokok sokasága érkezik ide, és miután tiszteletüket teszik Isidro előtt, megtöltik palackjaikat a kút csodatévő vizéből. Ezután kosaraikkal átvonulnak a szemben lévő La Pradera hatalmas füves rétjére — ez a terület valaha a Vargas család földje volt —, és a családok, baráti társaságok egy közös, össznépi pikniket rendeznek. Az emberek nagy része tradicionális ruhában érkezik, láthatjuk, ahogy a párok egymás után táncra perdülnek, és amint a hömpölygő tömeg nagy lármával körülveszi a hagyományos süteményeket áruló standokat. San Isidro ünnepének szintén fontos része az egy héten át zajló bikaviadal-sorozat is. Ilyenkor nemcsak az ország, hanem a világ legjobb torreádorjai lépnek porondra a madridi Las Ventas arénában. A bikaviadalok szorosan kapcsolódnak ehhez a naphoz, hiszen Isidro szentté avatása alkalmával Madrid főterén, a Plaza Mayoron először tartottak olyan viadalt, amelyen a köznép is részt vehetett. Ez idáig a corrida de toroson való részvétel csupán a nemesek kiváltsága volt, és ez a szokás a nagyobb ünnepek kivételével egészen a XVIII. századig tartotta magát. De meg kell említeni ennek a tradíciónak a másik oldalát is, hiszen évek óta húzódik a spanyolokat két részre osztó bikaviadalok megítélése. Támogatói a viadalt művészetnek tartják, az ország évszázados hagyományai közé sorolják, és úgy gondolják, hogy egyben az ország egyik szimbóluma is. Míg az ellenzők kegyetlen és legalizált kínzásnak tartják a bikák nyilvános leölését. Ezekben a napokban nemcsak ünneplők, hanem állatvédők ezrei is az utcára vonulnak, hogy a szenvedő bikák védelmére keljenek. Különböző szlogenek skandálásával követelik, hogy az állam szigorítsa az állatvédelmi törvényeket, és az állatkínzás tartozzon a spanyol büntetőtörvénykönyv hatálya alá. Továbbá a tüntetők célja nem kevesebb, mint hogy a bikaviadalt töröltessék a nemzeti kulturális örökségek listájáról, és hogy az állam ne támogassa tovább az ilyenfajta vérengzést.

Amikor Izidor a pacsirta dalában gyönyörködött, az angyalok karának énekét vélte hallani. Ha fákat nyesegetett, oltott vagy szemezett, mindig úgy érezte, mintha őrzőangyala is segítene neki. A kiaszott Kasztíliában nem meglepő, hogy könyörgésére hosszú szárazság idején megeredt az eső. Imádságával távol tartotta a farkast a nyájtól. Egyszer kemény tél volt, amikor egy zsák búzát vitt őröltetni a malomba. Megesett a szíve a fákon éhező madarakon. Bőven szórt nekik a búzából. A malomba érve mégsem hiányzott a zsákból semmi. (Forrás: mek.oszk.hu)

Egyik legnagyobb csodatevése saját fiának a megmenekítése, aki egy feneketlen kútba esett, de apja imádságai meghallgatásra találtak, és a kút vízének szintje a fiúval együtt felemelkedett. (Az említett kút napjainkban is megtekinthető a San Andrés téren, a Museo de los Orígenesben.) A szent csodái közül számos a vízhez kapcsolódik.

Példa erre az a legenda, amely szerint egyszer társai ármánykodásának hatására don Vargas ellenőrizte, hogy mivel is tölti Isidro napszámát, s úgy vélte látni, hogy az ekeszarvát angyalok fogják, míg ő a nyomukban lépked és imádkozik. A gazda a nagy hőségre fogta látomását, és szolgájához érve vizet kért tőle. Isidro kulacsa azonban üres volt, ezért botjával a földre koppintott, miközben csendesen azt mondta: „Cuando Dios quería, aquí agua había”, vagyis „Ha Isten úgy szeretné, itt víz lenne”, és lőn, abban a pillanatban egy forrás fakadt. 300 év múlva Portugáliai Izabella egy kápolnát építtet erre a helyre, ahol további csodák is estek. Szent Izidort halála óta bálványozzák, ami régen néha egészen elképesztő dolgokra késztette híveit. Épségben maradt holttestét első számú hódolói, a spanyol királyok, többször költöztették egyik helyről a másikra, vagy éppenséggel nemeseknek adták kölcsön, hogy körmenetekre vigyék nagy szárazságok idején. A test első megszentségtelenítésére 1266-ban került sor, amikor egy vak egyházi fő Isidro lepléből levágott egy darabot, hogy azzal dörzsölje meg szemét. A férfi visszanyerte látását, és innentől kezdve nem volt megállás, sem a királyok, sem a nemesek nem riadtak vissza semmitől. II. Henrik kasztíliai és leóni király felesége, Johanna Mánuel letépte a szent jobb karját, hogy ereklyeként vigye haza. Később, Katolikus Izabella látogatása során, egyik udvarhölgye kiharapott egy darabot a szent lábujjából, miközben azt megcsókolta. Miután lova nem akart átkelni a madridi Manzanares folyón, kénytelen volt bevallani vétkét. III. Károly, amikor Nápolyból hazatért a spanyol anyaföldre, Isidro testét palotájába vitette, hogy az szükség esetén mindig készen álljon. A testet összesen 15 lakat alatt őrizték, de egyszer a lakatosmester nem bírta megállni, és kitörte Isidro egyik fogát. Bűnét bevallotta, és a pici ereklyét átadta a királynak, aki ezután élete végéig a párnája alatt őrizte azt.

(Külső hivatkozás: https://spanyolbanotthon.blog.hu/2018/05/16/san_isidro_madrid_unnepe)

Fényképezte: Martinek Imre

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..