Az első májusi vasárnapon, a korábbi Mária-ünnepen (Mária, a Jó Pásztor Anyja), idestova száz esztendővel ezelőtt (1923-ban) állandósult vala az édesanyák ünnepe.
„Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este / imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban / - itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad, / Istenem, köszönöm az Édesanyámat.”
(Dsida Jenő: Hálaadás — részlet)
A fotó szép emlékű édesanyám virágoskertjében készült.
Torontálvásárhely, 2011. június 2.
...
1900 — Ezen a napon adta vissza lelkét a Teremtőnek Endenichben Munkácsy Mihály (született Munkácson, 1844. február 20-án) magyar festőművész, a XIX. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere.
„Sosem próbáltam isteni személyt festeni, mivel ami isteni, azt az ember nem képes megfesteni. Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni.”
Legismertebb műve mindenképp a Krisztus-trilógia. A három, bibliai témát feldolgozó, a nemzeti kulturális emlékezet szerves részévé vált festményének külön kuriózuma, hogy maga az alkotó sosem láthatta őket együtt kiállítva. Erre a közönségnek is csak 1995-ben nyílt először lehetősége, közvetlenül egy akkori restaurálási munkálat után. Debrecenben.
Munkácsy Mihályt Magyarország halottjaként 1900. május 9-én temették el. Budapesten. A Kerepesi temetőben, azaz a Fiumei úti sírkertben.
Budapest, 2022. február 15.
Fényképezte: Martinek Imre