home 2024. június 24., Iván napja
Online előfizetés
Majdnem bevált a taktika
Huzsvár József
2014.11.26.
LXIX. évf. 48. szám
Majdnem bevált a taktika

A késő őszi horgászatok számomra a rablóhalazásról szólnak. A kevés szabadidőmet mindig úgy osztom be, hogy hetente egyszer eljussak valamelyik csukás vízre. A hétvégi pecázásokat kerülöm, mert ilyenkor tele vannak a partok. Szeretem megválogatni a horgászhelyet, márpedig szombaton és vasárnap csak a kevésbé fogósak jutnak.

Az elmúlt héten is a keddet szemeltem ki egy jó lógatásra, de mivel az időjósok erre a napra jelezték a vénasszonyok nyarának végét, a kinézett partszakasz foglalt volt.

Egy kissé bosszankodva ültem le a maradék nádnyílásnál, és kedvetlenül vetettem be a szerelékemet. Mivel órákig nem volt kapás, meglátogattam a helyemet elfoglaló szomszédot. A kocsiban ülve szemlélte az öklömnyi buktatókat, miközben nem túl hangos rádiózással múlatta az időt. Jöttömre kiszállt, hogy kinyújtsa elgémberedett lábait. Elpanaszolta, hogy semmi kapása nem volt, pedig egy szebb példány alig egy méternyire a parttól minden fél órában szétzavarja a kishalakat. Az egyik szerelékét már ki is húzta arra a helyre, de a rabló nem akar rákapni a felkínált csalira.

Visszatérve botjaimhoz azon morfondíroztam, hogyan tudnám kifogni azt a rajcsúrozó halat. Abban biztos voltam, hogy a lehető legfinomabb szereléket kellene összeállítani, és nem volna jó közel menni a parthoz, mert a teljesen átlátszó vízből bizony lát bennünket a kiszemelt áldozatunk. A taktikám kidolgozásából az egyik kis úszóm sétára indulása zökkentett ki. A lassú oldalazás erőteljes húzásba ment át, a bevágás után egy méretes csuka emelkedett fel a víz felszínére. A fárasztás közben a hal a nádfalba úszott, ezért a csatornába kellett gázolnom, hogy nyakon csípve kiemelhessem.

Szerencsére térdig érő csizma volt rajtam, pedig előtte azon gondolkodtam, hogy a húsz fok feletti melegben lecserélem könnyebb lábbelire. Halfogáskor mindig megnézem az órámat, hátha esetleg valami törvényszerűséget sikerül találnom a vízlakók étkezési szokásaikban. Pontosan délben ebédelt a csukám. A hallal a kezemben elmentem a szomszédomhoz, hogy bosszantsam egy kicsit. Meg is lett a hatása, mert némi morgolódás után csomagolni kezdett. Alig vártam, hogy kihúzza az első botját, máris vittem oda a pálcámat. Mire elindult haza a kocsijával, én már teljesen berendezkedtem a hőn áhított helyen.

Két órakor a bal oldali, nád alá dobott bottal kivettem egy tenyeres sügért, amikor is nagy burványt keverve életjelet adott a szomszéd emlegetett hala. Nem hagyott nyugton a gondolat, hogy valahogy horogra kellene csalogatni. Véletlenül ott volt nálam a hatméteres, könnyű bolognai botom. Csak azért vittem magammal, mert a parton kívántam leszerelni róla az orsót, melyen megfelelően vékony zsineg volt a sügérezéshez. Pillanatnyi ötletként ráhúztam egy hatgrammos úszót, és a kevlárzsinegre egy közepes süllőhorgot kötöttem fel. A csalihalaim között voltak már hátúszást gyakorló küszök és az erre a célra túl nagy ezüstkárászok, de szerencsére találtam még egy mutatóujjnyi nagyságú razbórát is.

A kényelmes támlás székemet néhány méterrel hátrább húztam, és magasra állítva a hosszú botot a razbórát a rablás helyére ejtettem. Miután minden a helyén volt, elmentem a kocsihoz az ebédemért és a termoszért, melyben a délutáni kávém volt. Kezemben a felsorolt dolgokkal visszafordultam, amikor is észrevettem, hogy a bolognai botom kiflire hajlítva rángatózik. És ilyenkor történik meg az, hogy az ember minden szabályt felrúgva nyeletés nélkül ráránt. Úgy látszott, hogy a bevágás ül, mert a megakasztott hal nagy rúgással visszaütött. Nem túl hosszú huzavona után fejét rázva feljött a vízre életem addigi legnagyobb sügére.

A szákért nyúltam, miközben megelégedetten nyugtáztam, hogy bevált a taktikám. A meregetőt a hal felé közelítettem, amikor a horog kipattant a szájából, és rekordméretű sügérem nagyot csapva odébbállt. Magam is meglepődtem, hogy nem bosszankodtam túlságosan, és azóta sincs keserűség bennem a hal elvesztése miatt. Elvégre is a taktika jó volt, és csak a könnyű bot gyenge akciója, esetleg a nem kellő ideig való nyeletés miatt akadt le a kiszemelt zsákmányom. Mindenesetre legközelebb ismét megpróbálom megakasztani, ha addigra valaki másnak nem jut valami okosabb az eszébe, amivel tányérba csalogathatja a próbaidőre szabadult halamat.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..