Magyarország Kelet-Közép-Európa egyik legkiterjedtebb diaszpórapolitikáját megvalósító országa
Talpai Lóránt
2021.01.02.
LXXV. évf. 53. szám
Magyarország Kelet-Közép-Európa egyik legkiterjedtebb diaszpórapolitikáját megvalósító országa

Nem igazán képzelhető el nemzeti összetartozás kiterjedt és átgondolt diaszpórastratégia nélkül. A nemzeti összetartozás éve a többi közt erre is kitűnően rámutatott. Gazsó Dániel PhD., kulturális antropológus, politológus, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet diaszpórakutatásért felelős tudományos főmunkatársa nyilatkozott a téma kapcsán.

* A nemzeti összetartozás éve tökéletesen illeszkedik a magyar kormány azon stratégiai keretébe, amelynek egyik sarokköve a nemzeti egység erősítése. Milyen hatással voltak az idén meghirdetett programok a nagyvilágban élő magyarságra?

— A több hullámban tetőző világjárvány és az azzal szembeni óvintézkedések a magyar nemzetpolitika működését is jelentősen behatárolták 2020-ban. Viszont a nagyobb egyeztető fórumok és közösségi programok nem mind maradtak el. A nemzetpolitika döntéshozói, valamint a külhoni magyar szervezetek vezetői egyaránt igyekeztek alkalmazkodni az új feltételekhez. A Magyar Állandó Értekezlet tizenkilencedik, valamint a Magyar Diaszpóra Tanács tizedik ülését november 26-án online tartották meg. A Kárpát-medencében és a diaszpórában is többnyire sikerült alternatívákat találni a nagy létszámú közösségi programokra. A tengerentúlon, például, a Dél-Amerikai Magyar Néptánctalálkozó helyett — melynek az idén júliusban São Paulo adott volna otthont — online találkozót szerveztek, melynek keretében a latin-amerikai országok magyar néptáncosai, zenészei és tanárai rövid videoüzenetekben számoltak be arról, miért fontos számukra ez a találkozó, és hogy milyen élményekkel gazdagította őket az elmúlt években. Az alkalomra készítettek egy látványos videomontázst is, melyen a különböző latin-amerikai helyszíneken ugyanarra a zeneszámra táncoltak a résztvevők. Észak-Amerikában a Magyar Baráti Közösség szervezésében az 1970-es évek óta az ohiói Reménység Tava Állami Parkban (Lake Hope State Park) minden évben megrendezett Itt-Ott Találkozó is a virtuális térbe került. Az augusztus 3-a és 9-e között zajló online eseménysorozatban szerepelt többek között: Lauer Rice Andrea, a Magyar Diaszpóra Tanács regionális elnöke, aki az Amerikai Egyesült Államok magyar szervezeteinek anyaországi kapcsolatairól számolt be, valamint Ludányi András, a Magyar Baráti Közösség alapító tagja és Jeszenszky Géza egyetemi tanár, volt külügyminiszter, diplomata, akik a trianoni békeszerződés előzményeiről, következményeiről értekeztek. Magyarországi vendég előadóként továbbá Kiss Eszter, a Katona József Színház művésznője Németh Pákolicz Tamás gitárkísérete mellett tartotta meg vitaindító előadását a magyar irodalomról. A világban szétszórt magyar közösségek ilyen rendezvényeket tartottak 2020-ban, a pandémia idején.


Gazsó Dániel (fotó: Bethlen Gábor Alapkezelő zrt felvétele)

* Ön diaszpórakutatással foglalkozik, számos helyen megfordult világszerte, ennek tükrében hogyan ítéli meg az utóbbi évek nemzettudatot erősítő és a magyarságot összekapcsoló diaszpórastratégiáját?

— Az elmúlt évtized nemzetpolitikai gyakorlatainak hatásairól még korai lenne messzemenő következtetéseket levonni. Az azonban bizonyos, hogy a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségi közösségek mellett a diaszpóra is egyre nagyobb jelentőséget kapott a magyarországi nemzetpolitikában a 2010-es években. A közvetlen anyagi támogatások mellett számos olyan törvény, egyeztető fórum és államilag finanszírozott program született, amely a diaszpórában élők magyar identitásának, kulturális és nyelvi ismereteinek, valamint anyaországi kapcsolatainak megerősítését szolgálja. Mindezek együttes következményeként Magyarország a XXI. század második évtizedében Kelet-Közép-Európa egyik legkiterjedtebb diaszpórapolitikáját megvalósító országa lett. A magyarországi diaszpórapolitika talán legtöbbet emlegetett és legnagyobb hatást keltő gyakorlata a 2013-ban elindított Kőrösi Csoma Sándor Program (KCSP). Ez volt az első olyan anyaországi kezdeményezés, amely a diaszpórában élő magyarokat személyesen szólította meg. Célja, hogy a helyi igényeknek megfelelően nyújtson támogatást a világban szétszórt magyar közösségeknek. Ennek érdekében a Nemzetpolitikai Államtitkárság minden évben körülbelül száz, erre a célra kiválasztott KCSP-ösztöndíjast küld ki a világ más-más pontjaira, hogy a rájuk igényt tartó magyar diaszpóraszervezetek közösségépítő munkáját segítse hat, illetve kilenc hónapos kiküldetése alatt. A program sikerére való tekintettel lényegében annak kibővítéseként hozták létre 2015-ben a Petőfi Sándor Programot, mely hasonló jelleggel segíti a Kárpát-medencében szórványban élő magyar közösségeket. E programok hatásait, sajátos jellegüknél fogva, elsősorban a bennük részt vevők tevékenysége alapján lehet elemezni, tehát annak fényében, hogy a kiválasztott ösztöndíjasok milyen főbb feladatokat látnak el kiküldetésük alatt a fogadószervezetek munkáját segítve. Ennek érdekében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet diaszpórakutatásért felelős tudományos munkatársaként két egymást követő tárgyévben, 2016 és 2018 között lekérdeztem az összes kiküldetést teljesített KCSP-ösztöndíjast. Válaszaikból kiderült, hogy legfőbb tevékenységük a rendezvényszervezésre, tehát a diaszpóra közösségi programjainak, ünnepnapokon tartott összejöveteleinek a megszervezésére és kivitelezésére irányult. Nagy jelentőséggel bírt továbbá a diaszpórában működő magyar nyelvű médiumok kommunikációs tevékenységének segítése (kiváltképp Nyugat-Európában); a magyarnyelv-oktatás (különösen a déli féltekén); a néptánc és a népzene oktatása (főképp Dél-Amerikában); valamint a helyi cserkészcsapatok megerősítése (elsősorban az Egyesült Államokban). Következésképp a Kőrösi Csoma Sándor Program hatásai ezeken a területeken érezhetőek leginkább.

* Üröm viszont az örömben, hogy folyamatosan fogy a magyarság összlétszáma, szinte minden területet érint a szórványosodás. Feltételezem, hogy kutatóként sokat foglalkozik ezzel a kérdéssel.

— A szórványosodás, azaz a Magyarországgal szomszédos államokban élő, őshonos kisebbségi közösségek etnikai térvesztése a nemzetpolitika egyik legsürgetőbb kihívása. Az ezzel járó problémák kezeléséhez azonban fontos figyelembe venni a népességszám-csökkenés okait. Egy meghatározott területen az ott élő népesség számának változását a demográfusok elsősorban a természetes szaporulat és a migrációs egyenleg alapján határozzák meg, tehát a születések és a halálozások különbözetét, valamint a ki- és a bevándorlás mérlegét figyelembe véve. Egy társadalmon belüli etnikai, illetve nemzeti kisebbség esetében e két tényező mellett számításba kell venni továbbá az asszimiláció mértékét is, vagyis az etnikai klasszifikáció alakulását. A Kárpát-medencében kisebbségben élő magyar közösségek lélekszámának alakulásáról szóló tudományos kutatások eredményei azt mutatják, hogy a fentiekben említett három tényező közül Felvidéken az asszimiláció, a Vajdaságban a természetes fogyás, Erdélyben és Kárpátalján pedig a migrációs veszteség a magyarok lélekszámcsökkenésének elsődleges oka. Utóbbiról, tehát az elmúlt évtizedek során felgyorsult, illetve tömegessé vált erdélyi és kárpátaljai elvándorlás folyamatáról azonban fontos hangsúlyozni, hogy nem csupán a magyarokat érinti. A XXI. század első évtizedének végére Ukrajna és Románia az európai kontinens legnagyobb munkaerő-kibocsátó országainak sorába lépett. A szórványosodás folyamatának megértése és kezelése érdekében az asszimiláció és a természetes fogyás tényezői mellett tehát elengedhetetlen az emigrációt meghatározó vonzó és taszító tényezők alapos vizsgálata a határon túli magyar társadalmak körében. Az erre irányuló kutatások eredményei nagymértékben hozzájárulhatnak az érintett közösségek szülőföldön maradásának és gyarapodásának az elősegítéséhez.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nemzetpolitika rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..