Ünnepélyes keretek között választották meg Magyar Pétert Magyarország miniszterelnökévé az Országgyűlés alakuló ülésén. A választáson győztes Tisza Párt elnökét 140 igen, 54 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett választották meg a képviselők. Magyar Péter ezt követően esküt tett a parlamentben, majd megtartotta első beszédét kormányfőként.

Fotó: MTI/Hegedűs Róbert

A miniszterelnök beszédében történelmi felelősségnek nevezte Magyarország kormányának vezetését. Úgy fogalmazott, hittel, akaraterővel és hazaszeretettel kíván dolgozni azért, hogy méltó legyen elődei, köztük Batthyány Lajos, Nagy Imre és Antall József örökségéhez. Mint mondta, érzi és érti a rá háruló felelősséget, és tisztában van azzal is, hogy a hatalom nem önmagáért való, hanem az ország és az emberek szolgálatát kell jelentenie.

Magyar Péter hangsúlyozta: nem azért áll a parlament előtt, mert különb lenne bárkinél, hanem mert magyarok milliói változást akartak. Szerinte a választók nemcsak kormányváltásra, hanem egy új korszak megnyitására adtak felhatalmazást.

Beszédének egyik központi gondolata a szembenézés, az igazságtétel, a megbékélés és az újrakezdés szükségessége volt. A miniszterelnök úgy fogalmazott: újrakezdés nincs megbékélés nélkül, megbékélés nincs igazságtétel nélkül, igazságtétel pedig nincs szembenézés nélkül. Hozzátette, ha ezek bármelyike hiányzik, akkor azoknak a magyar embereknek kellene újra csalódniuk, akik felhatalmazást adtak a változásra.

Fotó: MTI/Hegedűs Róbert

Magyar Péter szerint az elmúlt évek politikája mélyen megosztotta a társadalmat, és sokan elveszítették hitüket abban, hogy Magyarország minden magyar közös és igazságos hazája lehet. A kormányfő azt ígérte, hogy lezárják azt a korszakot, amely szembeállította egymással a magyar embereket, és megkezdik a nemzet újraegyesítésének munkáját.

A miniszterelnök kiemelte: olyan Magyarországot szeretnének építeni, ahol az összetartozás erősebb az ellentéteknél, és ahol minden magyar ember otthon érezheti magát, politikai nézettől, társadalmi helyzettől és országhatároktól függetlenül.

Magyar Péter bejelentette azt is, hogy az elsők között nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt. A hivatal feladata az elmúlt évtizedek közvagyont érintő visszaéléseinek feltárása, a korrupciós és vagyonkimentési ügyek kivizsgálásának segítése, valamint a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzése lenne. Hangsúlyozta, hogy az intézmény autonóm és független állami szervként működne, kizárólag az Országgyűlésnek tartozva beszámolással.

A kormányfő beszédében bocsánatot kért a bicskei, a Szőlő utcai és a magyar gyermekvédelmi rendszer minden áldozatától is. Mint mondta, az állam kötelessége, hogy megvédje a rábízott gyermekeket, ez a felelősség pedig nem tűr halasztást, magyarázkodást vagy politikai mellébeszélést.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Magyar Péter végül azt ígérte, hogy lépésről lépésre építik újjá az államot, a bizalmat, a közszolgáltatásokat, a tisztességes versenyt, a nemzeti összetartozást és a reményt. „Működő és emberséges Magyarországot építünk” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint ez olyan országot jelent, ahol az állam elvégzi a feladatát, védi polgárait, esélyt teremt, és pontosan elszámol a rábízott közvagyonnal.

Magyarország új miniszterelnöke külpolitikai irányvonalat is kijelölt beszédében. Hangsúlyozta: olyan Magyarországot kívánnak építeni, amelynek újra becsülete van Európában és a világban, amely nem sodródik ki a saját maga által választott szövetségi rendszerekből, ugyanakkor világosan és határozottan képviseli a magyar érdekeket. Mint fogalmazott, Magyarország helye Európában van, ezért egy erős, megbecsült, európai Magyarország megteremtését tűzte ki célként.