A Szabadkai Kortárs Galériában Pesti Attila építészirodájának művészeti gyűjteményéből nyílt kiállítás március 27-én Kevesebb birtoklás – több gondoskodás címmel. A tárlat célja, hogy lehetőséget adjon a látogatóknak arra, hogy megismerjék azt a sajátos szemléletet, amelyet egy építész alkalmaz a műalkotások gyűjtése és szervezése során.
Szalma Viktória, a galéria igazgatónője elmondta, az idei évben több gyűjteményt is bemutatnak a közönségnek. Ennek megkoronázása pedig jövőre várható, amikor is a galéria gyűjteménye megalakulásának 65. évfordulóját ünnepeljük, s ez alkalomból több kiállítást is bemutatnak majd.
Pesti Attila gondolatai a falon olvashatók: „Filozófiám és igényeim mélyén egy nyugodt gondolat áll: a művészet nem azért van, hogy lenyűgözzön, hanem hogy harmóniát teremtsen. Tárgyak, műalkotások, építészet, sőt még az üresség is ugyanazon a belső frekvencián kell hogy rezegjenek. Ha ez nem valósul meg, nem tartoznak egymáshoz – függetlenül eredetüktől, tekintélyüktől vagy értéküktől. Ha viszont igen, akkor akadálytalanul együtt létezhetnek, mint az agyagedények Reigl Judit Guano-sorozatának festményeivel Makovecz Imre házának terében: időt, anyagot és szellemiséget osztanak meg. A karcolások nem hibák. A kopás, az erózió, a repedések, az oxidáció – nem hiányosságok, hanem az élet nyomai. Az idő nem a szépség ellensége, hanem annak alkotótársa. A művészetet az élet szerves részeként szemlélem. A fehér kocka nem több, mint egy nádfedeles népi ház. Nincs hierarchia műtárgy, bútor, padló vagy fal között. Mind részt vesznek ebben. Mind figyelnek. A csend ugyanúgy az alkotás eleme, mint a kő vagy a pigment. Ebben az értelemben a gyűjtés számomra etikai gyakorlattá válik: kevesebb birtoklás – több gondoskodás, kevesebb hivalkodás – több elevenség, kevesebb magyarázkodás – több jelenlét.”
![]()
A megnyitón Sinkovics Ede képzőművész a Hogyan magyarázzunk meg egy halott nyulat a közönségnek? című performance-át mutatta be. Ede a földön a lábunk előtt kenderből hozta létre a nyúl képét, azaz a megfigyelés tárgyát. Akcióját saját kommentárjaival, magyarázataival látta el.
„A nyúl mitológiai és más értelemben is Kínából származik. Olyan önfeláldozó volt, hogy jutalmul Buddhától megkapta a Holdat. Azóta is ott él, és az örök élet elixírjét keveri, amelyet tojásokba tölt. Közben jönnek a húsvéti ünnepek, a nyúl képpé válik, matricává, kartondísszé, képeslappá… …Ahhoz, hogy megértsem, mit értett meg a halott nyúl a képekből, először meg kell értenem magát a halott nyulat. Ehhez létre kell hoznom a megfigyelés tárgyát. A nyúl morfológiai és esztétikai modelljét. Statikus modellre van szükségem, az élő nyúl ugyanis túl gyorsan elhagyná a vizuális laboratórium terét. Anyagként képzőművészeti parasztként a kendert választottam, amely jelentős szerepet játszott gazdasági és kultúrtörténetünkben. Fenntartható, természetes és 100 százalékban lebomló, akárcsak egy nyúl” (részlet a performance szövegéből).
A kiállításon (azaz Pesti Attila gyűjteményében) az alábbi művészek alkotásai szerepelnek: Aleksandar Cvetković, Sava Halugin, Horvát Ágnes, Lázár Tibor, Gustav Matković, Arpad Slančik, Jugoslav Ćuga Sivić, Sinkovics Ede, Tarkó János, Diana Tođeraš és Varga Valentin. A kiállítás május 2-áig látogatható.
Fényképezte: Szerda Zsófi