home 2024. december 13., Luca napja
Online előfizetés
Máért: A határon túli magyar ügyek a pártpolitika felett állnak
Fehér Márta
2017.11.20.
LXXII. évf. 46. szám
Máért: A határon túli magyar ügyek a pártpolitika felett állnak

A legfontosabb kérdésekben a hatalom és az ellenzék egyetért

A Máért zárónyilatkozata Vajdaság tekintetében elismeréssel állapítja meg, hogy Magyarország és Szerbia együttműködése példaértékű, a tagszervezetek pedig abbéli reményüknek adnak hangot, hogy a nemzeti tanácsokról, valamint a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvények módosítását az év végéig elfogadják. Támogatják továbbá a Vajdasági Magyar Szövetség küzdelmét is az anyanyelvi oktatásért. A Magyar Állandó Értekezlet a XVI. plenáris ülését tartotta meg a magyar fővárosban, a Várkert Bazárban november 10-én. Az anyaországi és a Kárpát-medencei magyar parlamenti pártok képviselői ezúttal is a nemzetpolitika legfontosabb kérdéseit vitatták meg. Egy nappal korábban pedig a Magyar Diaszpóra Tanács éves ülésére került sor Budapesten.
 


(MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)


A Máért döntött a következő tematikus évről: 2018-ban a külhoni magyar családok kerülnek középpontba. Első lépésként a 42 000 forinttal járó babakötvényt és a 62 000 forinttal járó anyasági támogatást terjesztik ki a határon túlra, és azok is megkapják, akiknek nincs magyarországi lakcímük. A kormány feltett szándéka a demográfiai helyzet javítása, és ennek érdekében, amit lehet, kiterjeszt a külhoniakra is. A nemzetpolitikai államtitkárság emlékéve jövőre Mátyás király köré szerveződik.

Kiemelt törekvésként nevezték meg, hogy a magyarok minél nagyobb számban támogassák aláírásukkal a Minority SafePack (Mentőcsomag a kisebbségek számára — Egymillió aláírás az európai sokszínűségért) kezdeményezést, melynek célja az őshonos kisebbségi közösségek európai uniós jogvédelmének megteremtése. Az elmúlt évtizedek legnagyobb kisebbségi projektumának nevezett javaslatcsomag kiterjed a szabad anyanyelv- és szimbólumhasználatra, az egyenlő bánásmódra, a nemzeti kisebbségi kultúrák megőrzésére. A kezdeményezést április első napjaiban regisztrálta az Európai Bizottság, így jövő év április 3-áig kell összegyűjteni az egymillió aláírást. A politikusok azt szeretnék, hogy az anyaországban, a Kárpát-medencében és a diaszpórában minél többen sorakozzanak fel a kezdeményezés mellett. A Máért zárónyilatkozatában arra biztatják a magyar szervezetek képviselőit, hogy minél szélesebb körben nyújtsanak tájékoztatást a kezdeményezés fontosságáról.     

Az ülésen abban is teljes konszenzus volt, hogy elvetik Gyurcsány Ferenc DK-elnök javaslatát a határon túli magyarok szavazati jogának megvonásáról.
 


(MTI-fotó: Bruzák Noémi)

   

Pásztor: a határon túli magyar ügyek a pártpolitika felett állnak

A mostani Máért abban különbözött az utóbbi években megtartott plenáris ülésektől, hogy nem látszott különbség a magyarországi parlamenti pártok között, hiszen a nemzetpolitikai kérdésekben, a határon túli magyar ügyek vonatkozásában mindenki ezeknek a pártpolitikán felül levőségét hangsúlyozta — nyilatkozta lapunknak Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az ülés után.

— Mindenki elmondta, hogy e téren nemcsak ebben a pillanatban, hanem az elkövetkező időkben is együtt kíván működni, és partner szeretne lenni. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a DK nem volt jelen a mostani értekezleten. Viszont mind az MSZP, mind a Jobbik, mind az LMP részéről ilyen építő jellegű mondatok hangzottak el. A jelenlegi Máértnek ez egy nagyon nagy hozadéka, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy néhány hónap múlva Magyarországon választás lesz. Minden jelenlevő arról beszélt, hogy ezt semmiféleképp sem kívánja beemelni a választási kampány témái közé.

* A Máérton elhangzottak tükrében mi az, amire itthon fókuszálni kíván?

— Több dolog van, amit ebben a pillanatban fontosnak tartok. Egyrészt a megkezdett programok folytatását, a támogatások kiutalását és felhasználását, különös tekintettel a gazdaságfejlesztési programra, mellyel kapcsolatban elég sok elismerő mondat hangzott el, hiszen mi pionírok voltunk ebben a folyamatban. November 18-án lesz két éve annak, hogy a magyar kormány meghozta a döntést ennek a programnak az elindításáról. Úgy látom, hogy az elkövetkező nyolc-tíz hónapban a végére érünk az erre a ciklusra tervezett fejlesztési erőfeszítéseknek. Ez lesz az elkövetkező hónapok egyik legjelentősebb feladata. Másrészt, mint azt mindenki tudja, folyamatban van a magyarországi választási regisztrációt elősegítő megmozdulásunk, és remélem, sikeresek leszünk benne. A tavasszal, amikor a választás közelébe érünk, egy ugyanilyen akciót bonyolítunk le annak érdekében, hogy akik regisztráltak, azok szavazzanak is. Emellett folyamatos feladat a szerbiai törvényhozásban való részvétel. Az idei év végéig várható, hogy parlament elé kerül a nemzeti tanácsokról szóló törvény és a kisebbségi kerettörvény, ezzel kapcsolatban biztos, hogy lesz még teendőnk. Továbbá be kell építenünk a következő évi költségvetésbe mindazokat a számunkra fontos fejlesztéseket, amelyeknek a megvalósítása szerbiai forrásokból — akár országos, akár tartományi, akár önkormányzati pénzekből — kell, hogy megvalósuljon.
 


(MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)

 

Orbán: Az elmúlt időszak a nemzetegyesítésről szólt, a következő évek pedig a nemzetépítésről fognak

A rendezvény a magyar miniszterelnök felszólalásával kezdődött. Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy erős anyaország nélkül sikeres külhoni politikát sem lehetne folytatni. Arra biztatta a külhoni magyarokat, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe, és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, hogy biztassák erre a közösségüket. Beszédében ezután abbéli örömét fejezte ki, hogy olyan fontos kérdésekben van konszenzus, mint például a külhoni magyarok állampolgársága, szavazati joga és autonómiatörekvése.  

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy meglátása szerint mindannyiunk érdeke az erős Közép-Európa. Magyar nemzeti érdeknek nevezte azt, hogy legyen erős Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovákia és Ukrajna, és velük Magyarország szintén erős országként gyümölcsöző kapcsolatot alakítson ki. Szólt továbbá a határon átnyúló gazdasági fejlesztési programok elfogadottságáról is, és úgy fogalmazott: nagyon jelentős nemzeti teljesítménynek tartja a migrációs hullám megállítását a déli határszakaszon. Ennek kapcsán külön köszönetet mondott a vajdasági magyaroknak a kerítésépítés elfogadásáért. 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..