Szerbiában és Vajdaságban nagyrészt megegyeznek a vadászati tilalmak időpontjai, csak nagyon kis eltérés van. Minden vadásznak tudnia kell, mikor milyen vadra szabad lőni. Ha valaki megfeledkezik erről, nincs nagy baj, arra jó a vadászati naptár, melyet a Vajdasági Vadászszövetség ad ki minden évben, a változásokat feltüntetve. A naptár könnyen megtalálható az interneten, tájékozódni lehet általa a hatályban levő rendelkezésekről, melyek segítenek elkerülni a félreértéseket.

Tavasszal nincs vadászat, ilyenkor szögre akasztjuk a puskát, de azért mindig akad munka bőven a csoportban. Most van itt az ideje, hogy minden vadász befizesse az éves tagsági díjat, mely már nem nevezhető jelentéktelen összegnek, ezért a vadásztársaság lehetővé teszi a részlettörlesztést is. A csoportunknál augusztusban kezdődik a vadászat gerlére, vadgalambra és fürjecskére, ilyenkor már mindenki kézhez kapja a névre szóló érvényes vadászjegyét. Ez minden vadászaton magunknál kell hogy legyen, ahogyan a fegyverünk papírjai is, mert az esetleges ellenőrzés során ezeket kötelesek vagyunk felmutatni, hogy bizonyítani tudjuk, jogosan veszünk részt a vadászaton.

A gerlevadászat miről is szól? Valójában edzésnek minősül, mellyel formába hozzuk céllövő tudományunkat a főszezon kezdetére. Szeptemberben indul a vadkacsa- és a fácánvadászat, mely számos kalandot kínál. Októberben pedig indul a vadlúd és a mezei nyúl vadászata, mely az egész idény legattraktívabb történései közé tartozik a környékünkön, a mi terepünkre ugyanis inkább az apróvad jelenléte jellemző.

A gerlevadászatot igencsak kedvelem, mert sportos vad, gyorsan repül, sokat cikázik, jól célon kell tartani a puskát, ha gerlét akarunk lőni. Ha megy a gerlézés, akkor bátran jöhet a fácán, nem lesz gond az elejtésével. A közhiedelemmel ellentétben, nem elég a puskát az ég felé fordítani, és elsütni, mert nem fognak halomra potyogni a gerlék. Sokan tévhitben élnek, a sörétes puska hallatán csak legyintenek egyet, és máris jön a hozzászólás: azzal nem lehet a cél mellé lőni. Bizony lehet, de még mennyire! Ahhoz, hogy valaki kitűnő lövő legyen, sokat kell gyakorolnia, és temérdek golyót kell kilőnie, ami manapság nem olcsó mulatság.

Össze kell szokni a fegyverrel és a töltényekkel egyaránt, akkor várható eredmény. Nem nagyon tanácsos váltogatni a lőszert, mert a különböző fajták eltérően viselkednek attól, mint amit már megszoktunk. Sok lőszertípusra van hatással a hőmérséklet, nem mindegy, hogy tél van-e, vagy nyár. A hidegben például lelassul a golyó, mi meg csodálkozunk, hogy nem úgy lövünk, ahogy szoktunk. A gyártók a csomagoláson feltüntetik a lőszer adatait, milyen kaliberű, hányas söréttel van betöltve, milyen típusú lőpor van benne, milyen vadászatra ajánlja a gyártó. Az iménti adatok ismeretében könnyen ki tudjuk választani, mely lőszert mely vadra alkalmazhatjuk sikerrel.

A lőszer minőségéről már az ára is tanúskodik, olcsó húsnak híg a leve, tartja a mondás, és ez a lőszerre is igaz. Személyes tapasztalatból tudom, nem szabad ócska, gyenge minőségű lőszert használni, mert nem hozza az elvárt szintet, és a vadászat alatt nem biztos, hogy lesz esélyünk vadra lövést leadni, hiszen már nincs az a vadbőség, amely valamikor még megvolt. Ami nekem a legjobban bejött a lőszerekből, az a Mirage JK 6 típusú. Gyors, mint a gondolat, svéd Bofors lőporral van töltve, melynek nem számít, tél van-e, vagy nyár. Veronában gyártják az olaszok, kiváló minőségben. Számunkra egy hazai behozatali cég teszi lehetővé, hogy hozzájuthassunk a termékhez. Jól be szoktam vásárolni belőle több méretben, mert a minősége kitűnő, és hihetetlenül megbízható lőszer. Rászoktam a használatára, mert már több mint húsz éve ezt kedvelem legjobban.

A gyenge minőségű golyókat gerlékre szoktuk használni, mert azért mindig akad olyan is. A drága libázógolyót nem pazaroljuk gerlére, mert az darabokra szaggatná, hiszen túl erős a galambozásra. Fácánra, vadkacsára 8-as és 10-es söréttel vadászunk, de az is sokat számít, hány gramm söréttel van a lőszer megtöltve. Mi igencsak kedveljük a 32 grammosat, de nagyon jó a 36—40 grammos is, a nehezebb töltényekkel főként vadludakra megyünk.

A sörét számozásánál tudnunk kell, minél nagyobb a szám, annál kisebb az átmerője milliméterben. Például a 6-os 4 mm, a 12-es csak 2,5 mm. Hogy ki melyikre esküszik, az személyes döntés, a lényeg, hogy gyors legyen. Fürjvadászatkor leginkább a 2,5 mm-est használjuk, mert maga a madár is kicsi, a nagy sörét tönkretenné a fürjecskét. Nem szoktam kijárni fürjezni, sajnálom őket, inkább a galambpiacon szerzem be a tenyésztőktől, az is olyan finom, mint a vad. Részemre a legérdekesebb, minden kétséget kizáróan, a vadlúd vadászata, de az már egy külön fejezet.