Egy népművészeti konferenciára és kiállításra érkeztem június közepén Berettyóújfaluba. A szimpózium szünetében egy kis városnézésre is jutott idő, így a többi közt megtekintettem a megújuló református templomot s annak híres orgonáját. A hangszerek királynőjének e nemes példányán egykor Liszt Ferenc játszott a Zeneakadémián, és kalandos úton került a Hajdú-Bihar megyei városba.

A nem mindennapi történetet Kolozsvári István, a Bihari Múzeum Baráti Körének elnöke foglalja össze.

„A templom felújítása után visszakerült az a portré-domborműves emléktábla, amit 1996-ban a helyi szobrászművész, Kurucz Imre készített. A nemrégiben elhunyt lokálpatrióta alkotó nagyon sok helyi emlékre hívta fel a helyi lakosok, s a városba érkezők figyelmét. »A templomban megszólaló orgona egykor Liszt Ferenc féltett hangszere volt« — hirdetik a márványba vésett sorok, melyeket minden látogató elolvas. E neves hangszer 1936 óta szolgálja a híveket, és jelenleg felújításra vár, de reményeink szerint hamarosan nagy örömünkre megszólalhat. De térjünk rá a híres hangszer történetére! Az instrumentumot még a régi Zeneakadémia vezetősége rendelte meg 1882-ben Liszt Ferenc számára Dangl Antal jó nevű, aradi orgonakészítő mestertől, akinek nevéhez fűződik a budai Mátyás-templom orgonájának elkészítése is. A nagy magyar zeneszerző, 1886-ban bekövetkezett haláláig használta.

Az újonnan felépült Zeneakadémia 1907-ben már teljesen más orgonát kapott, s az akkori kultuszminiszter, Apponyi Albert még abban az évben a régi hangszert az akkor épülő Debreceni Zenedének ajánlotta fel. Viszont a hangszer méretei nem tették lehetővé elhelyezését, így Liszt Ferenc becses kincse raktárba került, s várta sorsának jobbrafordulását. 

Jóllehet 1840 óta a berettyóújfalui református gyülekezetnek már volt orgonája, de a gyülekezet növekedésével az igények is változtak, s szerették volna a hangszert bővíteni. Vizsgálódásaik során jutottak el Debrecenbe, s hatszáz pengőért vásárolták meg 1935-ben a becses darabot. Az összeépítést az 1844-ben alapított híres Rieger gyár fővárosi műhelye vállalta, s precíz munkájuk végeztével 1936-ban avatták fel az orgonát. A Liszt által híressé vált hangszer nagyon sokáig szolgálta a híveket, viszont az idő nyomot hagyott állapotán, így a felújítása nagyon aktuális. A rekonstrukció és a modernizálás anyagi alapjának megteremtése az egyházközség, s a város szívügye. Terveink megvalósítása után hangversenyekkel is emlékeznénk a nagy magyar romantikus zeneszerzőre, zongora- és orgonaművészre.”