Lezárult az erős magyar közösségek éve
Tóth Tibor
2020.12.09.
LXXV. évf. 50. szám
Lezárult az erős magyar közösségek éve

A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága 2020-at az erős magyar közösségek évének nyilvánította, ennek vajdasági záróeseményét ma tartották meg a Pannon RTV székházában. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárnak és Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének sajtótájékoztatója után több díjat is átadtak, a többi közt a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat is.

Potápi a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a Kárpát-medencei magyar intézményrendszerhez nemcsak az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a sport, a média vagy a gazdaság, hanem a politikai intézményrendszer, a politikai érdekvédelem is hozzátartozik, mely erős magyar pártok nélkül nem képzelhető el.

— 2010 után radikális nemzetpolitikai fordulat következett be. A Kárpát-medence külhoni magyar közösségei egyre inkább látják, hogy csakis az összefogásban van erő, és az összefogásban van meg az a lehetőség, amely a magyar közösségnek, a magyar nemzetrészeknek erős képviseletet biztosít országos, tartományi, megyei és helyi szinten egyaránt. Ha Szerbiára és Vajdaságra gondolunk, akkor elmondhatom, hogy ez az a nemzetrész és az a terület, amely a többi Kárpát-medencei térségnek és nemzetrésznek sok tekintetben példaként szolgálhat. Az ország a ’90-es években politikai, gazdasági és morális válságban volt, most pedig meg lehet nézni, hogy harminc év alatt hova jutott az ország, és hol tart ma a magyar nemzeti közösség. Ezeket az eredményeket a nemzeti közösség úgy tudta megvalósítani, hogy egy erős érdekképviseleti rendszert hozott létre, tudatosan az összefogásra törekedett, elfogadta a VMSZ vezető szerepét, és támaszkodott a nemzeti tanácsra. Ebben az egységben megmutatkozott az az erő, amely választásról választásra egyre jobb eredményeket ért el. A VMSZ az idén júniusban történelmi sikert ért el, hiszen a korábbi kiváló eredményeit is felülmúlta — mondta Potápi, majd gratulált Pásztor Istvánnak és a VMSZ-nek az elért eredményekhez, és emlékeztetett arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) és a Magyar Diaszpóra Tanács két héttel ezelőtt arról döntött, hogy a 2021. év a nemzeti újrakezdés éve lesz.

Pásztor István, a VMSZ elnöke elmondta: a vajdasági magyar közösség a százéves trianoni emlékévben bizonyította, hogy erős közösség. A vajdasági magyar közösség a szervezettségét és a rátermettségét a koronavírus-járvány első hulláma közepette is bizonyította, amikor hatalmas összefogással, több száz embert megmozgató társadalmi vállalással segített legidősebb polgártársainkon.

— A vajdasági magyar közösség erősségét a választási eredmények is bizonyították. A 2020-as év és az idei választások is politikai értelemben sorsfordítónak számítottak. A választási eredményekkel a vajdasági magyar emberek azt üzenték, nem hajlandók lemondani a szülőföldjükön magyarként való boldogulás esélyéről. Ennek köszönhető a választási eredmény, mely kilenc köztársasági parlamenti és tizenegy tartományi parlamenti helyet, majd a tárgyalás eredményeképp összesen húsz államtitkárt, vajdasági kormánytagot, kormánysegédet eredményezett. Harminc önkormányzatban összesen 174 önkormányzati képviselő és 84 tisztségviselő került ki sorainkból. A választásokat követően olyan koalíciós megállapodást kötöttünk, mely a számunkra fontos prioritásokat a kormányprioritási rendszerbe helyezte. Ez a politizálási alapállás ebben a ciklusban is eredményhez vezet — mondta Pásztor.

A sajtótájékoztató után több vetélkedő és verseny nyereményét adták át, majd a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat is.


Babacsomag

Magyarország Kormánya és a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Magyarország szabadkai főkonzulátusának közreműködésével minden anyakönyvezett újszülöttnek, kisgyermeknek egy-egy babacsomaggal kedveskedik. 2019-ben és 2020-ban csaknem 1400 olyan gyermek született Vajdaságban, akinek szülei amellett, hogy a gyermeket magyar állampolgárként is anyakönyveztették, igényelték az anyasági támogatást is. A mai ünnepségen Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár négy család öt kisgyermekének adta át a csomagot, ők pedig a topolyai Horváth Hargita és kislánya Mia, a temerini Kövezsdi Renáta és kislánya Natasa, a szabadkai Tómó Szalma Beáta és kisfia Mátyás, valamint a törökbecsei Mészáros Szuzana és ikergyermekei, Lea és Leon.


Miénk a város!

A külhoni gyerekek számára 2013 óta hirdet online játékot Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága. A Miénk a város! elnevezésű játékban hat és tíz év közötti külhoni gyerekek — óvodások és kisiskolások — vehetnek részt, nyolc héten át online feladatokat megoldva. Az idei vetélkedő rendhagyó volt: több feladat arra fókuszált, hogy a gyerekek is megértsék, mi történik jelenleg a világban, és a járványhelyzetet maguk is megértéssel, fegyelmezetten kezeljék. A legsikeresebb versenyzők közösségük számára Csodasarkot nyertek, mely könyveket, társas- és fejlesztőjátékokat tartalmaz. Összesen 113 intézmény — 22 vajdasági és felvidéki, 62 erdélyi és 7 kárpátaljai — részesül a 100 000 forint értékű Csodasarok ajándékcsomagban. A Csodasarkot Jenei Csenge, a padéi Szervó Mihály Általános Iskola tanulója, Szurok Noel, az oromhegyesi Arany János Általános Iskola oromi kihelyezett tagozatának tanulója (Noel negyedszer nyert Csodasarkot, melyet a magyarkanizsai Együtt Veled — Értünk, Értelmi és Testi Fogyatékosok Érdekeit Védő és Segítő Egyesületnek ajánlott fel) és Torma Luca, a palicsi Miroslav Antić Általános Iskola tanulója a mai ünnepségen vett át. Rajtuk kívül a következő vajdasági óvodák és iskolák nyertek Csodasarkot: a zentai Hófehérke Iskoláskor Előtti Intézmény Bóbita óvodája, a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény kispiaci Százszorszép óvodája, a pacséri Bambi Iskoláskor Előtti Intézmény, a szabadkai Mi Örömünk Iskoláskor Előtti Intézmény, a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény oromi Lilliput óvodája, az óbecsei Petőfi Sándor Á. I. és a Labud Pejović Iskoláskor Előtti Intézmény, a martonosi Jovan Jovanović Zmaj Á. I., a zentai Stevan Sremac Á. I., a horgosi Kárász Karolina Á. I., a bácskossuthfalvi Idős Kovács Gyula Á. I., a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Á. I., a kúlai Petőfi Brigád Á. I., a zentai Petőfi Sándor Á. I., a hajdújárási Petőfi Sándor Á. I., az óbecsei Samu Mihály Á. I., a temerini Kókai Imre Á. I., a kishegyesi Ady Endre K. Á. I., a topolyai Csáki Lajos Á. I. és az adai Cseh Károly Á. I. völgyparti kihelyezett tagozata.


Digitális Témahét

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma felismerte, hogy az oktatásban egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni a digitális technológiákra. A Digitális Témahét fő célja a digitális pedagógia módszertanának népszerűsítése és terjesztése a köznevelésben. A program a 2015/16-os tanévben indult, a határon túli intézmények 2019-ben csatlakozhattak hozzá a Nemzetpolitikai Államtitkárság közreműködésével. A 2020. év Digitális Témahét pályázatára összesen 53 projektumot és -ötletet neveztek be. A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a 2020 az erős magyar közösségek éve programhoz kapcsolódóan A legaktívabb külhoni magyar közösség különdíjat hirdetett a Digitális Témahét programjában annak a külhoni magyar intézménynek a támogatására, amely a Digitális Témahét során az iskolában tanuló magyar diákok számának arányában dokumentálhatóan a legtöbb családot vonta be a programokba. A pályázó intézmények közül három iskola részesült a Nemzetpolitikai Államtitkárság különdíjában, melyek közül egy vajdasági, mégpedig a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola. A nyertes munka a Kalandozások az ókori Egyiptomban címet viselte, melynek megalkotásában 34 tanuló és 8 pedagógus vett részt. A nyereményt a csapat képviseletében Horváth Kávai Hanna vette át.

Szakma Sztár

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2008 óta rendezi meg a Szakma Sztár Fesztivált, melyen a külhoni magyar diákok 2017 óta vehetnek részt. A vajdasági elődöntőből négy tanuló jutott tovább a magyarországi középdöntőbe, mely a döntővel együtt az ismert helyzet miatt elmaradt. A mai napon a középdöntőbe jutó négy tanuló vehette át az elismerést, ők pedig: Tilinkó Dominik (a szabadkai Ivan Sarić Műszaki Szakközépiskola mechatronikai technikus szakának tanulója, felkészítő tanára Tóth Róbert), Ágoston Viktor és Rácz Szabó Viktor (az adai Műszaki Iskola gépi forgácsoló szakos diákjai, felkészítő tanáruk Tápai Renáta) és Szabó Róbert (az adai Műszaki Iskola kőműves szakos diákja, felkészítő tanára Csomor Dániel).

Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj

Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta ismeri el kitüntetéssel. Az elismerés eleinte a Kisebbségekért Díj nevet viselte, és két tagozata volt, a Hazai Kisebbségekért és a Külhoni Magyarságért Tagozat. A magyarországi nemzetiségtörvény elfogadása után, 2011-től a hazai nemzetiségeket és a külhoni magyarokat külön-külön díjazzák. A Külhoni Magyarságért Díj elnevezése — a Máért 2018. évi ülésének javaslatára — Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjra módosult. Az 1/2019. (IV. 12.) számú Miniszterelnöki Rendelet értelmében a miniszterelnök úr — a nemzetpolitikáért felelős miniszter előterjesztésére — minden évben, államalapító Szent István királyunk ünnepéhez kapcsolódóan tíz díjat adományoz a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzeti örökség megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, valamint a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külhoni személyeknek, szervezeteknek.

A díjjal elismerő oklevél, emlékplakett és 1 millió forintos pénzjutalom jár. Az emlékplakett Sárpataki Zoltán csíkszeredai művész alkotása.

A Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj délvidéki díjazottjai az idén a következők: a nagybecskereki Petőfi Magyar Művelődési Egyesület (hét és fél évtizedes tevékenysége elismeréséül, amiért kiemelkedő szerepet vállalt a magyar nemzeti értékek megőrzésében és továbbadásában, a díjat Jenovay Lajos elnök vette át), a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület (öt évtizedes odaadó tevékenysége elismeréséül, amiért nagymértékben hozzájárult a térségben élő magyarság hagyományainak megőrzéséhez, továbbörökítéséhez és identitásának megőrzéséhez, a díjat Kiss Tóth Erika elnök vette át) és Ágoston András vajdasági magyar jogász, újságíró, politikus.

A szerző felvételei a helyszínen készültek

Képgaléria
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nemzetpolitika rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..