Szabadkán, Nagybecskereken és Újvidéken is nagy érdeklődés övezte a stratégia vitáját. Mindhárom helyszínen Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd Kabók Erika, az MNT Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott tagja részletesen ismertette a stratégia tervezetét. Szabadkán Rigó Pál Zsófia, az MNT alelnöke, Nagybecskereken Tóth Ramóna, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja, Újvidéken pedig Sárközi István, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke is szólt a jelenlévőkhöz. Kozma Lívia, az MNT Tájékoztatási Bizottságának elnöke a folyamatról elmondta, a vita után a módosításokkal kiegészített stratégiatervezetet a tájékoztatási bizottság megvitatja, majd az MNT tűzi napirendjére.

— A tájékoztatási és médiafejlesztési stratégia bírálja a jelenlegi helyzetet, de a dokumentum a megfogalmazott kritikákra megoldási javaslatokat kínál, azzal a céllal, hogy emeljék az újságíró-társadalom renoméját és növeljék az újságírószakma presztízsét — összegezte Kabók Erika. A dokumentum kapcsán kiemelte, a Magyar Nemzeti Tanács stratégiája felvállaltan a keresztény értékrend mentén kíván tevékenykedni, és a magyar szellemiségű újságírást támogatja. — Kisebbségi létben a sajtónak nem csupán a gyors, pontos és hiteles tájékoztatás a feladata, ezenfelül identitásformáló, identitásmegőrző, nyelvművelő és iránymutató szerepe is van. Ennek megfelelően a stratégia célja, hogy a lehető legjobb tartalmak kerüljenek a fogyasztók elé, legyen az újság, rádió- vagy tévéműsor, vagy online hírportál. Ez úgy lehetséges, ha képzett, művelt és talpraesett újságírói vannak a magyar közösségnek. Észrevehetően megingott a közbizalom az újságírók iránt, nem véletlenül, gond van az újságírók fizetéseivel, a szerkesztőségek emberhiánnyal küzdenek, közben rengeteg a munka. A stratégia előirányozza az újságírók képzését, valamint a szerkesztőségekben mentorprogramok bevezetését.

Kabók Erika továbbá elmondta, a stratégia tervezetében célul tűzték ki újságíró-iskola megalakítását, továbbá a tudósítóhálózat létrehozása is sokat segítene a vajdasági magyar médiavállalatoknak. A kistérségi média esetében pedig létkérdés a pályázatokon való aktív részvétel. Hangsúlyozta, a Magyar Nemzeti Tanács a lapeladások tekintetében segíteni kíván abban, hogy a közösség megtarthassa a Magyar Szó napilapot és a Hét Nap hetilapot. 

A szakma képviselői mindhárom helyszínen elismerően szóltak a tájékoztatási és médiafejlesztési stratégia tervezetéről, a médiumok döntéshozói, igazgatói, főszerkesztői saját szemszögből és megközelítésből véleményezték a dokumentumot. László Edit, hetilapunk igazgatónője Szabadkán a globális kihívásokról beszélt, arról, hogy a nyomtatott újság az internetes felületén próbál versenybe szállni a többi hírszolgáltatóval a mai rohanó, információkkal teli világban. Bodzsoni István, a Pannon RTV igazgatója arról számolt be, hogy az elmúlt évtizedben a közép-európai térség legerősebb kisebbségi médiavállalatát létrehozva már nem a fejlődésre, hanem annak működtetésére, fenntartására koncentrálnak. Hangot adott annak is, hogy a romló migránsügyi helyzet miatt a cég golyóálló mellényeket vásárol a terepi tudósítói számára. Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője kiemelte, a Magyar Szó az ország egyetlen, kisebbségi nyelven megjelenő napilapja, mely nyolcvanéves hagyománnyal bír, és megszűnése a teljes vajdasági közösség kulturális leépülését eredményezné.

A Szabadkán megtartott ülésen az ellenzéki sajtó képviselői elismerték, hogy egy alaposan elkészített, terjedelmes és fontos stratégiatervezetet olvastak. Hangot adtak annak, hogy szerintük a keresztény értékrend a dokumentum leginkább vitatható eleme. Hiányolták, hogy a stratégia kidolgozása során nem készült közvélemény-kutatás a vajdasági magyar médiafogyasztásról. Kérdésként merült fel, hogy a magyar szellemiségű újságírás miként egyeztethető össze a szakmai alapelvekkel. Nagybecskereken a kistérségi tájékoztatás került a középpontba, rávilágítva arra, hogy a szórványtelepüléseken létfontosságú a tudósítóhálózat fejlesztése. Kiderült, hogy a Tordai Újság, a Csernyei Újság és a Kisoroszi Hírmondó is számos nehézséggel küzd. Újvidéken egyebek között a rádiók vonatkozásában felmerült a mikrofonengedélyek bevezetése, szóba került az Újvidéki RTV archívuma, mely a szerzői jogok miatt nem tehető közkinccsé, de a stratégia előirányozza, hogy tartalomjegyzék elkészítése után kutatható legyen, a nyomtatott sajtó lapterjesztése tekintetében pedig a postát érte kritika.

Létezik-e teljesen független sajtó, vagy sem? — tette fel a kérdést Fremond Árpád, az MNT elnöke a Szabadkán megtartott vita után. Mint fogalmazott, véleménye szerint nincs teljesen független újságírás, hiszen mindenki, aki a médiában dolgozik, egy bizonyos értékrendet képvisel, így a saját világnézete alapján tájékoztat.

— Egy biztos: az MNT egyetlen médiaház szerkesztéspolitikájába sem szól bele. A feladatunk az, hogy szakmailag képezzük az újságírókat, és segítsük azokat a médiaházakat, amelyekről azt gondoljuk, hogy közösségépítőek.

Fremond Árpád az Újvidéken megtartott összejövetel végén értékelte a három nyilvános vitán elhangzott észrevételeket. Kiemelte, több alkalommal is bírálat érte azt, hogy a stratégia a keresztény értékrenden alapul, és többen úgy vélik, hogy ez a stratégia nem segíti elő a független újságírást.

— Számunkra a keresztény értékrend azért fontos, mert maga a vajdasági magyar közösség legalább 80 százaléka ezt fogadja el. A kisebbségi lét hozta azt, hogy az egész közösség jobboldali, jobbközép beállítottságú, ilyen a Magyar Nemzeti Tanács is. A stratégia nem fog megfelelni mindenkinek, hiszen azoknak, akik ezeket az értékeket nem tartják fontosnak, ez a stratégia sem lesz teljes egészében megfelelő.

Fremond rámutatott, a Magyar Nemzeti Tanács legfontosabb feladata, hogy a vajdasági magyarság számára továbbra is szavatolja az anyanyelven történő tájékoztatást. 

— Látjuk azt is, hogy az interneten megjelentek azok a médiaportálok, amelyeket külföldről, tengerentúlról pénzelnek. Nekik nem az objektív és független tájékoztatás a feladatuk, hanem az, hogy rombolják a közösséget, valamint hogy leépítsék, hiteltelenné tegyék a közösségi vezetőket. Magyarországon, de az egész Kárpát-medencei térben is ott vannak azok, akik függetlennek próbálják magukat beállítani, közben megvan a saját világnézetük, és a saját szemüvegükön keresztül tájékoztatják az embereket.

Az MNT elnöke arról is beszélt, hogy a stratégia fontos eleme a vajdasági magyar újságírók képzése.

— Arra, hogy az újságírók később melyik médiaházban dolgoznak majd, vagy milyen lesz a beállítottságuk, a világnézetük, nem kívánunk kihatni. Viszont a minőségi tájékoztatás érdekében fontosnak tartjuk a képzésüket. Ez a jövőt szolgálja. Jelentős a vajdasági médiaházak közötti együttműködés is. Akik kritizálták, vagy erősebb hangnemben fogalmaztak meg észrevételeket a stratégiával kapcsolatban, azok is mindannyian elismerték a felszólalásukban, hogy a dokumentum szakmailag összességében jól van összeállítva.

A stratégia végleges változata, mely már tartalmazza a jóváhagyott módosítási javaslatokat, az MNT következő ülésén kerül a testület tagjai elé, hogy elfogadják.