Igaza lett, habár a szenzációra 1973-ig várni kellett. Ez az év sok, mérföldkőnek számító eseményt hozott, hogy csak egyet említsek: elkészítették az első magyar rockmusicalt, amelynek alapjául Déry Tibornak az 1971-ben megjelent, Képzelt riport egy amerikai popfesziválról című műve szolgált. A kisregény alaptörténetének ötletét az amerikai Altamontban 1969 decemberében lezajlott rockfesztivál adta, melyen a Rolling Stones-koncertet biztosító Pokol Angyalai banda egyik tagja leszúrt egy fekete fiatalembert.
Az idősödő írónak, Déry Tibornak — aki rockzenét nem igazán hallgatott és Amerikában sem járt soha — ez a drámai alaphelyzet alkalmat adott arra, hogy megrázó nyíltsággal szóljon a kirekesztettségről, az erőszakról, az etnikai és a szexuális másságról. Megpróbálta megfogalmazni az útját kereső fiatalság magányát, kétségbeesettségét, tisztaság iránti vágyát. A regény hősei, a disszidens magyar házaspár, Eszter és József tragédiája által egyúttal az amerikai ellenkultúra felett is ítéletet mondott.
A mű nem aratott osztatlan sikert a kommunista Magyarországon, Pós Sándor író-dramaturg, a Nemzeti Színház segédrendezője mégis úgy vélte, hogy a könyv remek alapanyag lenne egy zenés darabhoz. Ötletével megkereste az írót, s az először jót nevetett rajta, majd áldását adta a vállalkozásra. Pós azt szerette volna, ha a Nemzetiben kerül színre a darab, de az akkori igazgatóváltás miatt meghiúsult a terve. A szövegkönyv ezután Várkonyi Zoltánhoz, a Vígszínház igazgatójához került. Várkonyi „kijárta” a bemutatóhoz szükséges engedélyeket, mégpedig úgy, hogy az illetékes bizottság elé „a nyugati hippi kultúra kritikája”-ként került a darab.
A rendezéssel a fiatal Marton Lászlót bízta meg Várkonyi, ő pedig zenészeket keresett a zenei anyag összeállításához. Először az Illés együttes két frontemberét, Bródy Jánost és Szörényi Leventét kérte fel közreműködésre, ők azonban a mű rockzene-ellenessége miatt nem vállalták a munkát. Ekkor Marton az akkor már szintén igen népszerű Locomotiv GT szerzőpárosához, Presser Gáborhoz és Adamis Annához fordult. Ők igent mondtak, és más nézőpontból: a szereplők sorsa felől értelmezték a művet.
Persze — az akkori időszakhoz hűen — a párt- és a kulturális életet felügyelő hivatalnokok árgus szemekkel figyelték a próbákat, és nem pusztán csak a kényes — szex, kábítószer, rock and roll —, társadalomidegen tematika miatt. A mű ugyanis érintette a zsidóság sorskérdéseit, disszidensekről szólt, a színpadot hippik népesítették be, és nem utolsósorban a művészetek világába emelte a Magyarországon inkább tiltott, mint támogatott rockzenét.
A bemutató 1973-ban volt. József szerepét Tahi Tóth László, Eszterét Almási Éva játszotta. Mellettük olyan fiatal és tehetséges, szárnyaikat bontogató színészek léptek színpadra, mint Ernyey Béla, Balázs Péter, Kern András, Szakácsi Sándor, Kútvölgyi Erzsébet vagy éppen Béres Ilona. Az első magyar rockmusical igazi sikerdarab lett, hónapok alatt kultikus művé vált. Ahogy Sebők János írta: „Általa megszületett a modern zenés színház, dolgozni kezdett egy új színházi alkotópáros, a rock legjobb képviselői nálunk is belépőt kaptak a művészetek testvériségébe, és a műfaj a későbbiekben nemcsak a színházzal, hanem a filmmel, a képzőművészettel vagy az irodalommal is számos alkalommal — egyenrangú partnerként — szövetségre lépett.”
Presser Gábor, a társulat zenei vezetője így vall az akkori évekről: „A hosszú ideig színen lévő, újra és újra elővett musicalekben van valami azonosítatlan tartósítószer: ettől működnek, úgy is, ha elmúlt mögülük a kor, amelyben megszülettek. A Képzelt riport is ilyen, zavaros időkben született darab. Én élvezem, hogy a mai napig dühödt vitákat vált ki. Úgy gondolom, hogy — bár a finálét ma sem igazán kedvelem — az összes kottafej a helyén van, az összes dal funkcionál, működteti a jelenetet, amihez készült. Néhányuk még a darabból kiragadva is él.”
A produkció több mint négyszáz előadást élt meg összesen. Számos magyarországi és európai színpadon bemutatták, angol nyelven az Egyesült Államokban 1986 márciusában láthatta először a közönség, 1979-ben a rádiójáték-változata is elkészült. A bemutató 25. évfordulóján a dalokat Borlai Gergő vezetésével felújították, majd Novák Péter irányításával egyórás koncertváltozat állt össze, amely elhagyta a cselekményt és táncbetétekkel bővült. Ezt a változatot a 2002-es LGT-fesztiválon és a 2007-es Sziget Fesztiválon mutatták be. A darab dalai, mint a Vinnélek, a Menni kéne, a Ringasd el magad, az Arra születtem...,  önállóan is örökzöld slágernek számítanak.
Negyven évvel az első bemutató után, 2013. szeptember 8-án, a Magyar Dal Napján a Vígszínházban ismét közönség elé került a feldolgozott mű — és egész évadban repertoáron is marad Popfesztivál 40 címmel. 

(Forrás: Rock Lexikon)