home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Lelki feltöltődésünk színhelye: a templom
Balázs Szilvia
2020.06.29.
LXXV. évf. 26. szám
Lelki feltöltődésünk színhelye: a templom

Nyáron a megolvadt aszfaltba süppedő talpaknak felüdülés a templom hűvös köve, télen a fagyos, dermesztő szélben Isten házának ajtaja kizárja a borzongató fuvallatokat. A lelki feltöltődésre, merengésre, gondolkodásra, az Istennel való kapcsolatkeresésre, a rohanó hétköznapoktól való megpihenésre mindig a templom padjai között érdemes menedéket keresni.

Szabadka építészeti remekművekben gazdag város, és ezek közé a remekművek közé a templomok többsége is besorolható. Tíz római katolikus templommal közvetlenül a területén, és ha a legnagyobbakra vagy a leglátogatottabbakra vagyunk kíváncsiak, a felújítás alatt álló Szent Teréz-, a tekintélyt parancsoló méretű ferences vagy a tömbházak ölelésében megbúvó Szent György-templomba érdemes betérnünk. Ha a kisebb, „rejtettebb” templomokat szeretnénk megtekinteni, a kertvárosi Jézus, a munkás vagy a Karađorđe úton található Kisboldogasszony-templom legyen az úti célunk.


A zombori Szent István-templom

Zomborban, a központban két csodálatos építményt is láthatunk: a park fölé magasodó Szent István-templomot (melyet a legtöbben csak karmelita templomként ismernek) és a Szentháromság-templomot, a sétálóutcán. A Szent István királynak felajánlott, kéttornyosnak is nevezett nagytemplom 1860 és 1901 között épült, a régi vármegyeháza előtti parkban, neoromán stílusban. Az oltárt Árpád-házi szentek ábrázolásai díszítik. A Szentháromság-templom ma ismert változatát 1751 és 1771 között építették fel a ferences atyák, barokk stílusban. A templom hossza több mint 50, szélessége 15, tornya 56 méter magas. Négy harangja van, a legnagyobb több mint 2 tonna, a legkisebb pedig csaknem 50 kilogrammos.


A topolyai Sarlós Boldogasszony-templom

Topolya legimpozánsabb épülete, a Sarlós Boldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1906 óta áll a hívek szolgálatában. A neogótikus stílusú istenháza Szerbia legnagyobb alapterületű katolikus temploma. Hossza 71, legnagyobb szélessége 35 méter. A templomot Raichle Ferenc tervezte. Ha pedig egy igazán különleges építményben szeretnénk megpihentetni a lelkünket, és egyúttal gyönyörű falfestményekben is gyönyörködnénk, akkor Tornyoson, a Magyarok Nagyasszonya-templomot érdemes felkeresnünk, mely vajdasági viszonylatban is előkelő helyet foglal el a szecessziós stílusú belső festése szempontjából. Lohr Ferenc és Tary Lajos festőművészek alkotásainak (is) köszönhetően az épület ma a Községközi Műemlékvédelmi Intézet védelme alatt áll.


A zentagunarasi Jézus, az Isteni Megváltó-templom
 

Ha pedig egy újabb, modernebb templomot is megtekintenénk, Tornyos és Topolya között, Zentagunarason térjünk be a Jézus, az Isteni Megváltó-templomba. A múlt század ’80-as éveiben betonból épült templom belső terét úgy alakították ki, hogy „melegebb” fényt kapjon, és ellensúlyozzák a szürke falak ridegségét, így például fagerendákat helyeztek el a mennyezeten. Érdekesség, hogy a településen élő ruszinok számára harmonikaajtóval leválasztottak egy részt, ahol görögkatolikus istentiszteleteket tartanak, általában havi rendszerességgel.


A bajmoki Szent Péter és Pál-templom

Ha visszatérünk Szabadkára, de a peremvárosi helyi közösségeket vesszük figyelembe — azok közül is a legnagyobbakat, Bajmokot és Csantavért —, akkor is van hová betérnünk: Bajmokon a Szent Péter és Pál-, Csantavéren pedig a Páduai Szent Antal-templomban kereshetünk közelebbi kapcsolatot Istennel. A bajmoki istenházával kapcsolatban érdekesség, hogy a feljegyzések alapján eredetileg két tornyot terveztek neki, ám a második soha nem készült el, meg sem kezdték az építését. A csantavéri, neoromán stílusú templomot 1929-ben Molcer Károly mérnök tervei alapján emelték, az 1815-ben épült elődje helyén. A háromkupolás épület a különleges mennyezetének köszönhetően monumentálisnak hat.

Mindezeket a templomokat (és még számos másikat) néhány évvel ezelőtt jártam be, amikor a jelenlegi helyzet még elképzelhetetlen volt. Most azonban, amikor egyre enyhülnek a szigorú szabályok, talán ismét lesz lehetőségünk, hogy aggodalmak nélkül utazzunk (lám, nem is kell messzire), és felkeressük a szebbnél szebb épületeket — nemcsak az itt megemlítetteket, hanem nagyon sok másikat is —, melyeket most, helyszűke miatt, nem tudtam felsorolni.


A csantavéri Páduai Szent Antal-templom


A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..