home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Láthatatlan ellenségek
Dr. Kasza Bálint
2023.02.11.
LXXVIII. évf. 6. szám
Láthatatlan ellenségek

Február 11-e a betegek világnapja

„Betegség teszi az egészséget édessé és jóvá, éhség az elteltséget, fáradtság a megpihenést” (Hérakleitosz).

Valahányan érző lények vagyunk, hiszen az élet alapkövetelménye, hogy így vagy úgy reagáljunk a külső és a belső ingerekre, mivel ez létezésünk kulcsa. Az ingerek, a bennünk akaratlanul létrejövő, zavarba ejtő, felzaklató gondolatok hatást gyakorolnak szervezetünkre, a tudatunkra és a tudatalattinkra.


Szárnyaló gondolatok. Tudnunk kell: a gondolatok dolgokká válnak! (Forrás: Art of my Heart)

A külső/belső impulzusokat a személyes tapasztalataink alapján értékeljük, elemezzük. A gondolatok a születéstől fogva riasztórendszerként működnek, és lehetővé teszik, hogy így vagy úgy reagáljunk rájuk. A befurakodó elképzelések sokunkat zavarnak, megváltoztatják testi, lelki állapotunkat, fizikai és pszichológiai válaszokat, érzelmeket indítanak el bennünk. Megfontoljuk őket, igyekszünk megérteni, minősíteni a helyzetet, hogy tudjunk megfelelő módon viszonyulni hozzájuk: felmérjük, hogy az állapot számunkra kellemes vagy kellemetlen, biztos vagy bizonytalan, mekkora erőfeszítést igényel a megoldása, és egyáltalán, szeretnénk-e vele foglalkozni, képesek vagyunk-e kontrollálni. A véletlenszerű elképzelések elvileg lehetnek pozitívak is, de mi többnyire a negatívakat észleljük. Az érzelmeket nem vagyunk képesek látni, hallani vagy megfogni, ezért hajlamosak vagyunk elfelejtkezni jelentőségükről, és csak akkor szembesülünk erejükkel, ha éppen egy negatív érzelmet élünk meg, vagy egy pozitív érzelem hiányát.

Könnyen lehet, hogy a legtöbb ember szenvedése is a gondolkodásból fakad. A kialakuló érzelmek hűen követik a gondolatainkat, az érzelmek átélése pedig érzéseket generál, melyek az agyban megfelelő hormonokat és neurotranszmittereket termelnek, majd rendkívüli erővel sújtanak le ránk, mivel a test és az érzelmek kéz a kézben járnak, állandó kapcsolatban vannak. Az érzések minden embernél eltérőek, mert mindenki agyának más az anatómiája, másként működik a hormonrendszere, hiszen más körülmények között nőtt fel és élt, a helyzeteket is másként értelmezi. A nehéz, lehúzó érzelmek (indulat, zavartság, félelem, magány, szomorúság stb.) idővel rossz érzéseket, fáradtságot, előbb-utóbb betegséget okoznak. 


A gondolat teremtőereje: az elfojtott érzelmek megbetegíthetnek (forrás: Impress Magazin)

Hogy gondot okoznak-e ezek az érzelmek, az valójában azon múlik, hogy miként reagálunk rájuk, mert nem a világ, hanem a világ és a gondolatok értelmezése okoz szenvedést. Például ha jól és boldognak érezzük magunkat, az agy szerotonint, dopamint vagy oxitocint szabadít fel. A feldolgozatlan stressz hatására noradrenalin, kortizol képződik, a szervezet kénytelen túlélő módba kapcsolni. Megváltoznak az élettani aktivitások, változás áll be a viselkedésben, felkészít bennünket a cselekvésre. Szoros az összefüggés az egyén érzelmi és fizikai állapota között. Külön figyelmet érdemelnek az elfojtott, ki nem fejezett negatív érzelmek, melyek megbújnak a tudatalattinkban, felerősödnek, és később kíméletlenül figyelmeztetnek bennünket, hogy baj van. Különösen, ha megint eszünkbe ötlik valami — a holnapi vizsga, a kihűlő kapcsolatunk, az élet végessége, az elszenvedett kudarc —, és ettől újra eluralkodik rajtunk a félelem, az aggodalom, a harag, a magány és egyéb nem kívánt érzések (pl. fizikai fájdalom formájában). Például amikor valamit nem merünk kimondani, gombócot érzünk a torkunkban, és ha nem kezeljük a haragot, izomgörccsel reagál a testünk. Ne feledjük: „Semmi sem véletlen. Minden okkal történik, és az ok mélyen bennünk rejtőzik” (Rachel Joyce).

Tudományosan bizonyított, hogy az érzelmek kihatnak a DNS-re, abban változásokat hoznak létre, meghatározzák a test egészségi állapotát vagy betegségét. A külső/belső tényezők, az életmód és az, hogyan érzékeljük a velünk történő eseményeket, mind befolyásolják a születésünkkor magunkkal hozott genetikai anyagot, mert aktiválják, illetőleg inaktiválják génjeinket. Mi, emberek az érzelmeink által valójában saját magunk teremtjük meg a valóságunkat. A DNS-szálak lazulnak (letekerednek, meghosszabbodnak), amikor pozitív érzelmeket kapnak (pl. hála, szeretet, megbocsátás, megbecsülés). Akik képesek mélyen szeretni, megváltoztathatják DNS-ük alakját. Ezzel szemben negatív érzelmek esetén (pl. frusztráció, düh, félelem, stressz) a DNS „összehúzza magát”, a szálai megrövidülnek. Ez nem csupán a jelen állapotunkra van hatással, hanem az idősödés lelassításával is összefüggésben áll. Valószínűleg ebben keresendő az egészség lényege is. Ajánlatos az öröm, a szeretet, a hála és az elismerés érzését gyakorolni, hiszen ilyen módon biztosan útját állhatjuk jó néhány betegségnek, mert ezzel megerősítjük immunrendszerünket, sokszorosára növelhetjük ellenálló erőnket. De vajon képesek lennénk ennél többre is? Talán még a megingott egészségünket is visszanyerhetnénk!


A gyűlölet hidegen pusztít, rosszindulatúvá és érzéketlenné teszi, megbetegíti az embert (forrás: Nyelv és Tudomány)

Az elszabadult, kezeletlen negatív gondolatok és érzelmek láthatatlan ellenségekké alakulnak (agresszió, harag, aggodalom, bűntudat), a legkülönfélébb betegségeket képesek előidézni. A sejtjeink tudatában a megoldatlan helyzetek, kellemetlen események, nyomasztó kapcsolatok, a bűntudat, a szégyen vagy éppen a félelem hatalmas energiát igényelnek. Ha nem sikerül tőlük megszabadulni, és folyamatosan magunkkal cipeljük őket, akkor megbetegítenek.

Az egyik ilyen gyakori láthatatlan ellenségünk a félelem, mely sajnálatos módon része lett mindennapjaiknak. A félő ember félig él, amit a fel nem dolgozott negatív érzelmek okoznak. Önmagában a félelemmel nem volna baj, mert bizonyos értelemben olyan visszatartó erő, amely óvatosságra int. Inkább azzal nehéz szembenézni, amit a túlzott félelem tesz velünk, ahogyan hatással van ránk, és ahogyan kialakul bennünk. A folyamatos félelem, akár a stressz, folyton készenlétben tartja a szervezetet. Felerősödik a szimpatikus idegrendszer és annak hatásai: emelkedik a vérnyomás, a vércukorszint és a pulzus, szaporább lesz a légzés, lassul az emésztés, fokozódik a koncentrálóképesség. De ha mindez tartósan fennmarad, mikor tud pihenni a szervezet? Nagyon kevés idő marad erre, belefáradunk, könnyebben megbetegszünk.

A félelmeinkkel, veszéllyel, vereséggel gyakran nem merünk szembefordulni, mert nincs elég bátorságunk, gyávák vagyunk, félünk a következményektől, elszántságunk hiányában inkább elszenvedjük, elkerüljük a kialakult helyzetet. A gyávaság negatív tulajdonság, a szellem gyengesége, láthatatlan ellenség, mert a bátorság hiánya, és a test gyengeségét eredményezi! Érdemes megfontolni A. Matthews tanácsát: „Az életben azt kapod, amit keresel. Ha jó dolgokat keresel, megtalálod őket. Ha hibákat keresel, azokat is megtalálod.”

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..