A közgyűjtemények – legyen szó könyvtárakról, levéltárakról, múzeumokról vagy más kulturális intézményekről – a tudásalapú társadalom legfontosabb alapjai, őrzői és közvetítői a szellemi, tárgyi és kulturális örökségnek. Elérhetővé tételük ma már nem csupán lehetőség, hanem közösségi igény és felelősség is.

A tanácskozás résztvevői

A konferencián megjelenteket Kormányos Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta, a digitalizáció már nem pusztán technológiai folyamat, hanem szemléletváltás: lehetőség arra, hogy kulturális értékeinket megőrizzük, rendszerezzük és mindenki számára elérhetővé tegyük, tértől és időtől függetlenül. A digitálistartalom-szolgáltatás napjainkra a kulturális alapellátás szerves részévé vált.

– A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet számára kiemelt feladat elsősorban a vajdasági magyar közösség kulturális kincsének megőrzése és továbbadása. Intézetünk a kulturális értékek dokumentálását, digitalizálását és adatbázisokban való megjelenítését végzi, elősegítve ezzel a kulturális tartalmak széles körű hozzáférhetőségét és újrahasznosítását – emelte ki, és hozzáfűzte, ezt a feladatot nem elszigetelten, hanem szoros együttműködésben végzik a vajdasági közgyűjteményekkel, könyvtárakkal, levéltárakkal és múzeumokkal, valamint magyarországi intézmények is segítik a munkájukat. Fontosnak tartják, hogy szakmai támogatással segítsék a hozzájuk fordulókat. Az összejövetel célja a jó gyakorlatok bemutatása, a tapasztalatcsere és a közös gondolkodás a lehetőségekről. – Mindez túlmutat a szakmai feladatokon. A digitalizáció valójában értékmentés: az idővel szembeni küzdelem, amelynek célja, hogy a múlt öröksége a jövő számára is élő és hozzáférhető maradjon – hallottuk az intézményvezetőtől.

Kormányos Gyöngyi

Vincze Máté Gábor közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár a kihívásokkal kapcsolatban elmondta, van a technikai megújulás, melyet használunk, de az alapfeladatok, konzervatív intézményekről lévén szó, nem nagyon változnak.

– Továbbra is megőrizzük, tudományos minőségű munkával feldolgozzuk és érdekes módon bemutatjuk azokat a kultúrkincseket, amelyek meghatározzák kisebb és nagyobb közösségeink indentitását, legyen szó Zentáról, Vajdaságról, a Kárpát-medencéről, Európáról vagy akár a világ magyarságáról. Ha megnézzük a mai posztmodern világunkat, akkor a gyökértelenséget, a szürke, globalista egyenirányzatokat látjuk, ami identitásválsághoz vezet. Éppen ezért az elsődleges feladat, Kányádi Sándor szavaival élve, hogy fel kell hurcolkodnunk a világhálóra, be kell mutatnunk, mi a magyar identitás lényege. Ugyancsak fontos, hogy az új generációknak a megfelelő módszerekkel adjuk át ezt a tudást, és ehhez meg kell jelenni azokon a platformokon, ahol ők is ott vannak – tanácsolta egyebek között a helyettes államtitkár úr, aki szerint kiemelten fontos a közös stratégia kialakítása, az intézmények közötti együttműködés erősítése és a jó gyakorlatok megosztása.

Vincze Máté Gábor

Burány Hajnalka, Zenta község polgármestere sikeres munkát kívánt a jelenlévőknek, az eseményről szóló bejegyzésében pedig rámutatott, a modern technológia és a mesterséges intelligencia ma már alapeszköze örökségünk megőrzésének és közkinccsé tételének.

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet egyik kiemelt alapítója a Magyar Nemzeti Tanács, támogatása nélkülözhetetlen, különösen a digitalizálás folyamatában és az adatbázisok fenntartásában. Hajvert Ákos, az MNT Végrehajtó Bizottságának kulturális tanácsosa felszólalásában hangsúlyozta, a konferencia túlmutat egy régión, hiszen vajdasági, szerbiai, anyaországi és romániai szakemberek is megosztják gondolataikat. Az együttműködést nemzetközi program teszi lehetővé, mely újabb kapcsolódási pontok kialakítására, közös gondolkodásra, inspirációra ad lehetőséget.  

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet másik alapítója, Vajdaság Autonóm Tartomány nevében dr. Juhász Bálint, a vajdasági képviselőház elnöke fordult a szakmai tanácskozás résztvevőihez. Megerősítette, a mesterséges intelligencia már nem a jövő ígérete, hanem a jelen valósága. A vajdasági magyarság számára a digitalizáció nemcsak szakmai feladat, hanem az identitás megőrzésének a tétje is, mert aki nincs jelen a digitális térben, az egyre kevésbé van jelen a közösségi tudatban is.

– Éppen ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy Vajdaságban is megfogalmazódott a mesterséges intelligenciára épülő stratégiai gondolkodás. Ez lehetőség arra, hogy a kulturális örökségünk ne csak megmaradjon, hanem kereshetővé, értelmezhetővé és nemzetközi szinten is láthatóvá váljon. Jelen kell lenni a saját múltunkban és a jövő világában is.

A kiállítás egy részlete

Juhász Bálint példaként hozta fel, hogy a történelmünket új formában kell elmesélni, meg kell jeleníteni egy interaktív térben, ahol a zentai csata nemcsak egy dátum és leírás, hanem átélhető élmény is.

A tanácskozás első részét Baráth László zentai klarinét- és tárogatóművész zárta, aki a Rákóczi-emlékév jegyében és II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésnapjára emlékezve szólaltatta meg hangszerét.

A folytatásban a koncepcióváltással és a jövőkép felvázolásával foglalkozó előadások következtek, melyekben többek között részt vettek a budapesti Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Hagyományok Háza, a Szerbiai Nemzeti Könyvtár, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, a romániai resicabányai Bánsági Hegyvidéki Múzeum, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet vezetői, szakmunkatársai. A tartalmas és gondolatébresztő nap kerekasztal-beszélgetéssel fejeződött be.

A programhoz kapcsolódva nyílt meg március 24-én A Bánság hagyományai és szokásai képekben című kiállítás a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet oszlopcsarnokában, a resicabányai Bánsági Hegyvidéki Múzeummal (Muzeul Banatului Montan) együttműködésben. A tárlat a bánsági régió kulturális örökségét mutatja be: a resicabányai múzeum közgyűjteményét képekben, válogatást a hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület szőtteseiből és varrottasaiból és a kisoroszi Torontál Magyar Oktatási, Művelődési és Ifjúsági Központ által fenntartott tájház helytörténeti gyűjteményének néhány darabját. Az eseményről a Bánáti Újság egyik következő számában részletesebben is olvashatnak.