A vitasorozat utolsó állomásán Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd a dokumentum tartalmát Hugyik Richárd, az MNT Végrehajtó Bizottságának kulturális ügyekkel megbízott tagja, Lovas Ildikó, az MNT Kulturális Bizottságának elnöke, valamint Rigó Pál Zsófia, az MNT alelnöke vázolta fel a jelenlévőknek.

— Egy olyan stratégiai tervezet készült, amelyben mindenki meg tudja találni a saját helyét. Szeretnénk, ha ez nem csupán egy dokumentum lenne, hanem útmutatásul szolgálna ahhoz, hogy a benne foglalt terveket a 2024-es és 2029-es időszakban ténylegesen is megvalósítsuk — fejtette ki bevezetőjében Fremond Árpád. Az MNT elnöke elmondta, átfogó kutatás előzte meg a stratégiatervezet elkészítését. Kiemelte, a vitasorozaton a különféle intézményeinkben dolgozó szakemberek hiánya és a státuszuknak a rendezése jelentkezett leginkább felmerülő problémaként. — Vannak pozitív példák is, mint a Zentai Kamaraszínház, ahol sikerült a színészeknek a státuszát megoldani, de jó néhány olyan kulturális intézményünk van, amelyben ez problémát jelent. Elsősorban a magyar szakemberek hiánya, vagy pedig, ha vannak megfelelő szakemberek, akkor az elhelyezésük és a státuszuk rendezése jelent kihívást. Ez nem egyszerű feladat, és problémaként minden egyes közvitán felmerült a téma. Mindenhol hallhattunk arról is, hogy mennyire fontos a különböző hálózatoknak az erősítése, az együttműködés az egyesületek között. Ezen a területen is van még hová fejlődni. Szó esett a beruházások folytatásáról is. Mindenki érzi, hogy a 2023-as évben kisebb összeg állt rendelkezésre, illetve újabb projektek és fejlesztések nem tudtak elindulni. Bízunk benne, hogy hamarosan történik előrelépés. Szeretném leszögezni, hogy amikor egyáltalán nem volt pénz, akkor is működött művelődési élet. Akkor is voltak olyan személyek és egyesületek, akik anyagiak nélkül tettek a közösség megmaradásáért, és azt is el kell mondani, hogy sok esetben évekre, évtizedekre visszamenőleg a művelődési egyesületek szerepe óriási volt abban, hogy őrizték a vajdasági magyar közösségnek az identitástudatát. Ezúton is szeretném minden egyes intézményvezetőnek, mindenkinek, aki a kultúra területén tevékenykedik, megköszönni azt az önkéntes munkát, amelyet azért tesz, hogy talpon tartsa a közösségét. Fontos, hogy a politikum, a szakmai közösség, az intézményvezetők, a művelődési élet hordozói, illetve a vajdasági magyar emberek összefogjanak, és mindent megtegyenek a kultúránk megőrzéséért. Bízom benne, hogy a Magyar Nemzeti Tanács partner tud lenni ebben — mondta Fremond Árpád.

A stratégiatervezet egyebek mellett tartalmazza a vajdasági magyar kulturális kínálat rendszerbe szervezését, mely alapos munkát igényel — emelte ki felszólalásában Hugyik Richárd. Az MNT Végrehajtó Bizottságának kulturális ügyekkel megbízott tagja hozzátette, a vajdasági magyarság megmaradásáért és felemelkedéséért érzett felelősség vezette őket a dokumentum készítésekor.

— Azt a célt kívántuk szolgálni, hogy egy olyan víziót alkossunk, amely megfelelő válaszokat ad a kihívásokra, és konszenzust teremt az elérendő célok tekintetében, amely a minőségi emberi kapcsolatokon, az európai civilizációs hagyományokon — ez alatt alapvetően a görög filozófiát, a római jogot és a zsidó-keresztény vallás által képviselt értékrendet értjük — és az egymással szolidáris közösségeken alapul, mely a döntéseket a lokális közösségek szintjén a személy méltóságának tiszteletben tartásával hozza meg. Mi úgy gondoljuk, hogy az identitástudatunkat mindenekelőtt a kultúránk határozza meg. Önmagától a politikától várni a megváltást hamis illúzió, hiszen hosszú távon a tágan értelmezett kultúra, a bensőnkből vezérelt értékrend által meghatározott célirányos cselekvés sok apró lépése hozhat el egy reális kultúrpolitikai és közpolitikai alapokon nyugvó, a megmaradást segítő és a közösséget megerősítő életrendet. 2024 és 2029 között a stratégia különböző javaslatokat határoz meg, de ezek a víziók a hosszú távú célokat jelölik ki.

A felszólaló világossá tette, hogy konkrét akció- és cselekvési tervek nem találhatóak a stratégiában, mert az elképzelés szerint ezek részét kell hogy képezzék a megírandó éves terveknek. A stratégia segítségnyújtás, ötleteket lehet belőle meríteni, és reményeik szerint szolgálni tudják vele a közösséget.

— A közmeghallgatásokon elhangzott észrevételek, megállapítások minden alkalommal jobbító szándékkal konstruktív meglátásként hangzottak el. Megtisztelő volt, hogy a stratégiát mindenki olyan fontos dokumentumnak tartotta, hogy időt és energiát szentelt elolvasásának, és őszintén elmondta a kritikáját is — összegezte Lovas Ildikó, az MNT Kulturális Bizottságának elnöke. — Az elvégzett munka méltányolása mellett elhangzó kritika nélkülözhetetlen, mert anélkül nincs viszonyítási alap, és nem lehetséges a mindenki számára elfogadható megoldás meglelése. Nem a teljes összhangot keressük, hiszen a kulturális élet lényege, hogy egyéniségekből, kreatív, saját elképzeléseikhez ragaszkodó emberekből tevődik össze. Azonban a teljes összhangnál fontosabb a kölcsönös megértésen alapuló, a kritikai észrevételeket beépítő végleges anyag, ami mindannyiunk számára igazodási pont és segítség, hivatkozási alap lesz az előttünk álló évek munkája során.

— A kulturális stratégia keretekre mutat rá, irányvonalakra, amiket megélhetünk lehetőségként, amikről kideríthetjük, hogy valósak-e — húzta alá Rigó Pál Zsófia. Az MNT alelnöke szerint a stratégia ráirányítja a figyelmet a problémákra, hiányállapotokra, hiányterületekre, melyek olyan sarokkövek lehetnek, amelyeket megfogva lendíthetünk valamit magunkon, vajdasági magyarokon. Rámutat továbbá az erősségeinkre, a vajdasági magyar, egészen belül megfogható sajátos elemekre, melyek egyedivé tesznek bennünket közösségként.

Szabadkán 25 hozzászóló fejtette ki véleményét a stratégia tervezete kapcsán, a négy helyszínen pedig összesen mintegy 70 véleményezés hangzott el. Fremond Árpád a nyilvános vita lezárásakor kiemelte, hogy megvizsgálják a stratégia bővítésének lehetőségét.

— Megnézzük, miként tudjuk a szóvá tett hiányosságokat pótolni, és ahol csak lehet, ott figyelembe vesszük az észrevételeket, hogy akár a Népkör, akár a Talentum esetében bővítésre kerüljön sor, de az összes többi hozzászólást is megvizsgálja a bizottság. Ha a stratégiára úgy tekintünk, mint egy kordokumentumra, amelyet majd visszanéznek ötven vagy száz év múlva, akkor az legyen olyan, ami mindenki számára elfogadható.

Fremond Árpád végül a népszámlálási adatokra reagálva elmondta, a fogyatkozás ellenére ez a közösség továbbra is életerős.

— Lehet, hogy kevesebben vagyunk, de lélekben, kitartásban, szívósságban és tenni akarásban nem lettünk kevesebbek. A közösség megőrzéséért kell hogy tegyünk, függetlenül attól, hogy mennyien maradtunk. A közösségnek pedig törekednie kell az önállósága megtartásáért, hogy innen induljanak a kezdeményezések, és azokat támogassák Belgrádból is, és Budapestről is. Ne az legyen, hogy bárki más próbálja megmondani, mi kell ennek a közösségnek ahhoz, hogy meg tudjon maradni, hiszen olyan szakembereink vannak, akik példaértékű munkát folytatnak a Kárpát-medencében.

Az MNT elnöke hangsúlyozta, hogy ebből a stratégiából a közösséggel közösen próbálják kihozni a lehető legtöbbet.