home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Kulturális mérföldkövek
Talpai Lóránt
2023.03.03.
LXXVIII. évf. 9. szám
Kulturális mérföldkövek

Hetvenéves a kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület

Linka B. Gabriella több mint két évtizede áll a Kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület élén. A hetvenesztendős egyesület tevékenységét a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Plakett díjjal jutalmazta. Az intézmény vezetőjétől a többi közt megtudhatjuk, mennyi minden történt 1953 óta.

* Az ezredforduló környékén vette át a kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetését. Mindig is foglalkoztatta, illetve érdekelte a kultúra és a művelődés?

— Valójában kultúrszervező vagyok, ebből adódóan, érthető módon, mindig is érdekeltek a különféle kulturális események. Folyamatosan tevékenykedtem a művelődési egyesületben vagy más, kultúrával foglalkozó helyeken. Amikor pedig úgy adódott, a 2000-es évek elején, hogy egyesületünk előző elnöke lemondott, akkor lehetőségem nyílt arra, hogy átvegyem az intézmény vezetését. Azóta mindenképp úgy érzem, hogy ebben a közegben megtaláltam magamat és a helyemet. Főként azért, mert nagyon kevesen vannak, akik elmélyültebben foglalkoznak a szervezőmunkával. Nekem, úgy tűnik, volt hozzá rátermettségem és kitartásom. Mindehhez állandóan tanulni kell, és sokszor meg kell fizetni az úgynevezett tanulópénzt. Mivel nem igazán működnek a sablonos dolgok, minden évben minden esemény és rendezvény más. Fontos, hogy saját magunk, de mások is megtalálják az őket leginkább érdeklő művelődési vonalat, legyen az népi vagy zenei, vagy éppen a színjátszás világa. A mi egyesületünknél igen erős a népi részleg, a néptánc, a népzene vagy az éneklés. Sok-sok fiatalt sikerült kinevelnünk az utóbbi évtizedekben. Ehhez természetesen megvoltak a megfelelő szakembereink is. Ettől függetlenül én mindig is a többpólusosságnak voltam és vagyok a híve. Tehát a kultúra számos területét próbálom támogatni munkámmal. Ezért nemcsak a népi vonalat képviseljük, hanem akár a komolyzenét vagy az irodalmat is említhetném.


Fotó: Talpai Lóránt

* Kerek évfordulót ünnepel az idén a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, hetven éve működik ugyanis. Mit tudhatunk a történetéről?

— Az egyesület 1953-ban Petőfi Szövetkezeti Kultúrkör néven alakult Mondom Lajos vezetésével, de rövid idő elteltével Lassú Sándor állt az élére. Az első kultúrcsoportok az egykori szövetkezet és színház épületében kezdték el működésüket. Ebben az időszakban a színjátszás volt a legelterjedtebb. A színjátszó csoportok pedig nemcsak a színházban, hanem különféle gazdakörökben vagy éppen kocsmákban is felléptek. A színjátszókat Kovács István vezette egészen a ’70-es évek közepéig. 1974-ben Pecze József elnökségének idején került a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület intézményes keretek közé. Ekkor született az egyesület alapszabálya. Pecze József egyébként egészen a ’90-es évekig vezette az egyesületet, őt dr. Szőke Anna követte, akinek a nevéhez fűződik a különféle szakcsoportok bevezetése. Szóval a szakosztályok a ’90-es évek elején indultak, és ezeket mi az ezredforduló után átvettük. És számos további csoportot hoztunk létre.

* Ön húsz éve áll a kulturális egyesület élén. Hogyan tekint vissza erre az időszakra?

— Fontos kiemelnem, hogy már a kezdetektől továbbvittük vagy folytattuk az Anna-napok szellemiségét, és egy közösségi falunappá tudtuk alakítani. A nagy rendezvényeink is emlékezetesek voltak, és jelentős mértékben kapcsolódtak a Rizgetős táncegyütteshez. Számomra nagyon kedves volt az első táncprodukció, mely a Levelek címet viselte. Ez a produkció egyébként a kishegyesi csatához fűződik, és mesés, illetve táncos darab. A Rizgetős együttes a későbbiekben nemzetközi hírűvé is vált, és sajátos koreográfiákat dolgozott ki a fellépéseihez. Nem véletlenül kapott kiváló minősítést a Martin György Néptáncszövetségtől. A néptáncegyüttesünknek sok-sok emlékezetes fellépése volt, jelenleg egy új generációt próbálunk kinevelni, a János vitéz című táncos, színházi produkciót visszük majd színre. Ez egy különleges előadás lesz, melybe különböző színházi technikákat is megpróbálunk bevonni. Lesz benne báb-, illetve árnyjáték, valamint természetesen zene és tánc. A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület az elmúlt húsz évben számos helyen fellépett Vajdaság- és Magyarország-szerte. Az ’56-os hősökről és az aradi tizenhármakról megemlékező műsorainknak is nagy sikerük volt, akár a Hagyományok Házában, akár máshol. Végül még azt is megemlíteném, hogy az 1848-as kishegyesi csata emlékhelyét folyamatosan gondozzuk, illetve minden évben, minden egyes nemzeti ünnepünkön megemlékezést tartunk. Egy szoborpark kialakítása is folyamatban van, a művelődési egyesület munkája pedig jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy megőrizzük a magyarság régi hagyományait.


Fotó: Szalai Attila

* A szakosztályokról mit érdemes kiemelni?

— Mivel több generációt sikerült kinevelnünk, ezáltal manapság már a saját gyerekeink, táncosaink, egyszóval egykori tagjaink vezetik a szakosztályokat. Örömteli, hogy jelenleg nagyon sok kisgyerek, kisiskolás és óvodás is van. Számukra be fogjuk vezetni a nyári táborok után az úgynevezett alkotótáborokat is, mivel a gyerekek nemcsak mozogni kívánnak, hanem alkotni is. Bármilyen tárgy készítése, festése, díszítése, azaz bármi iránt, ami kézügyességet és kézimunkát igényel, mindig nagy az érdeklődés. Ezekre az összejövetelekre rengeteg gyerek jön el.

* Az idén újabb mérföldkőhöz érkezett az egyesület, hiszen amellett, hogy hetvenesztendős, a székhelye is teljes mértékben megújul.

— Igen, az idei évünk mindenképp egy mérföldkő, hiszen folyamatban van a színház és a szövetkezeti otthon felújítása. Hamarosan be is fejeződnek a munkálatok, és valójában egy civil központ jön létre. A kultúrával foglalkozó összes egyesület itt fog helyet kapni. Mi mindenképp igyekszünk majd belakni és programokkal megtölteni az új épületet, ahol a különféle rendezvények mellett állandó kiállítások is helyet kapnak majd. Az az igazság, hogy mi már régóta kinőttük a régi épületet, és számos esetben vonulgattunk ide-oda. Szóval ideje volt végre tágasabb helyre költözni, mert a helyiség hiánya sokszor megnehezítette a munkánkat. A lényeg, hogy az új épület mindenképp lendületet fog adni a helyi kultúrának, és szeretném, ha a Petőfi még sokáig működne, a szoborparkban pedig Petőfi Sándor szobra is ott állna nemsokára.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..