Közösségi kemence
Tóth Tibor
2017.07.26.
LXXII. évf. 29. szám
Közösségi kemence

​​​​​​​Hajdújáráson, a labdarúgópálya mögötti játszótér mellett közösségi kemence épült. Az elképzelés szerint a háziasszonyok vasárnaponként itt süthetik majd meg a házi kenyeret, kalácsot, pogácsát. Először augusztus közepén fűtik fel a kemencét, és az első bácskai kenyérsütő verseny ünnepélyes díjátadására is itt kerül majd sor augusztus 20-án, Szent István napján.

Látogatásunk alkalmával az abai Attila Király Gimnázium diákjai egy kádban állva, lábbal taposva keverték a kiváló minőségű agyagot, mellyel a magyarországi önkéntes mesterek a kemence külső felületét borították be.

— A nyers agyagot felvizezzük, és taposással próbáljuk meg használhatóvá tenni. A borkészítés során használt kád jelentősen meggyorsítja a munkánkat. Mi egész héten ezzel foglalatoskodtunk, mások az agyagot hordták nekünk, illetve a téglákat tisztították. A hangulat kiváló, mindig van, aki szóval tart bennünket, nevetgélünk, viccelődünk. Maurer Oszkár helyi borász hívott meg bennünket Hajdújárásra, ahol a közösség támogató erejével tudunk dolgozni. A napi ellátást és az alapanyagot felajánlásokból kapjuk. A gimnáziumban rendszeresek a hasonló jellegű programok, így nem idegen számunkra a kemenceépítés — mondták a Székesfehérvár melletti település gimnáziumának diákjai, Pék Gyula Benedek, Léder Márton és Lantos Panna.

Berta József, a gimnázium tanára a kemence felső részére tapasztja a diákok által előkészített agyagot, közben egy fél téglát kér az egyik diáktól, és mértani pontossággal helyezi el az oldalsó részen.

— A kemencekészítés tudománya a talapzat elkészítésével kezdődik. Alulra törött üvegekből álló hőszigetelő réteg kerül, erre helyezzük majd azt a réteget, amely felveszi a hőt — mi egy téglasort raktunk, ám a kő is alkalmas erre —, majd egy samottréteg következik, mely a kemence sütőrésze. Erre kerül a kupola, avagy a sütőharang. Az alsó réteg a kenyér alját, a harang pedig a tetejét süti meg. Még csak egy kéményt kell felfalaznunk, és a kemence elkészül. A száradási időnek legalább három hónapig kellene tartania, viszont mi a helyiekkel úgy beszéltük meg, hogy meggyorsítjuk ezt a folyamatot, mivel a kemencét augusztus közepén már használni szeretnék. A gyorsítás úgy megy végbe, hogy az első napon papírral fűtünk be, majd másnap egy kis forgáccsal, a harmadik napon pedig ágakkal, gallyakkal.

Hajdanán az emberek kalákában tevékenykedtek, nem volt mindenkinek kemencéje, hanem összefogással felépítettek egyet, és azt közösen használták. Ilyen falukemence sokfelé létezett szerte a Kárpát-medencében. Az emberek összegyűltek körülötte, sütötték a kenyeret, a bor is előkerült, és beszélgettek, barátkoztak, közösségi életet éltek. Ezt a fajta összefogást szeretné feléleszteni Maurer Oszkár hajdújárási borász, a kemenceépítés kezdeményezője.

A vihar elől meg kell óvni a kemencét — előtérben Maurer Oszkár, a kemenceépítés kezdeményezője

— A mai modern világban a közösségben való gondolkodás teljesen háttérbe szorult. Vasárnaponként be fogjuk fűteni a kemencét, és az emberek együtt süthetik meg a kenyeret, cipót, pogácsát, és közben társaloghatnak, beszélgethetnek egymással. A kemencében tizenkét kenyér fér el egyszerre. Itt, Bácskában vannak a világ leghíresebb búzatermő helyei, de ennek igazából már az emléke sem él bennünk. Két emberöltőnyi idő elég volt arra, hogy a bácskai búza az itt élő embereknek már szinte semmit se jelentsen. Pedig a bácskai búzának mint márkának, értéknek, terméknek fontos szerepet kell betöltenie az itt élő magyarság szülőföldön való megmaradásában. El kellene indítani egy alulról építkező folyamatot abban az irányban, hogy közösségünk minőségi búzát próbáljon termeszteni, melyből kiváló kenyér- és tésztaféléket, illetve más termékeket lehetne készíteni. Ezt márkaként kellene felépítenünk, védjegyként használnánk. Nincs kire várnunk. Bízom benne, hogy a Szent István-kerámiadísszel ékesített kemence egy folyamatnak az első állomása. Már jelentkeztek más helységekből, hogy ők is szeretnének egy ilyen kemencét. Fontos, hogy az önkormányzat és a település, ez esetben Hajdújárás, magáénak érezze a kemencét. Az első bácskai kenyérsütő verseny eredményhirdetésének méltó és megfelelő helyszíne lesz a hajdújárási közösségi kemence és környéke. A rendezvénysorozat célja a történelmi, első osztályú bácskai búzatermőhelyek újbóli felértékelése, illetve ennek tudatosítása az emberekben. Ezek felbecsülhetetlen értéket képviselő földek, tartsuk meg őket, és mi is maradjunk itt, tartsunk ki mellettük. A legjobbra kell törekednünk, megfelelő piacot kell találnunk, gyakran nekünk kell eljutnunk a késztermékig. Bácska védjeggyel megjelölt, minőségi tésztát, dísztésztát kell készítenünk. A manufakturális termelésen van a hangsúly, ezt nem lehet gépesítve végezni, nincs nagy technológiai igénye sem, elsősorban kreativitás, szorgalom és jó minőségű búza kell hozzá. Én ebben látom a kitörési pontot.

A hajdújárási közösségi kemence még szárad, de augusztus közepétől már mindenkit vár.

Jakus Judit és Berta József, az abai Attila Király Gimnázium tanárai az utolsó simításokat végzik
A kemence boltíve fából készült

 

 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Községeink Életéből rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..