Az eseményen a VMSZ elnöke, dr. Pásztor Bálint, dr. Úri Emese köztársasági parlamenti képviselő és dr. Juhász Bálint, a VMSZ Intézőbizottságának alelnöke szólalt fel. Mellettük jelen volt még Kovács Elvira, a Szerb Köztársaság Képviselőházának alelnöke, Ótott Róbert, a Tartományi Kormány alelnöke és Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke.

Az egybegyűlteket a VMSZ Nyugat-bácskai Körzeti Szervezetének elnöke, Péter István köszöntötte, majd dr. Úri Emese szavai nyitották meg a fórumot:

– Kezdjük azzal, hogy nemrég városunkat, Zombort választották Szerbia legélhetőbb városának, erre mindannyian büszkék lehetünk, joggal. Együtt, az itt élő más nemzetiségekkel közösen értük ezt el, nagyon fontos ennek a közösségnek a megőrzése. Mindenki tett azért, hogy ez a közösség élhető legyen. Sajnos, Nyugat-Bácska ma már szórványnak számít, kevesen vagyunk, de sokat dolgozunk. Ha egy közösségben kevesen vannak, annak az az egyik következménye, hogy mindenkinek többet kell vállalnia, mint amennyit szeretne – magunk kell, hogy elvégezzük a ránk háruló feladatokat, magunknak kell megküzdenünk a kihívásokkal. Ennek a helyzetnek van egy pozitívuma is, mégpedig az, hogy megerősítjük egymást, mivel egymásra vagyunk utalva. Szerencsére tudtunk fejlődni, fejleszteni civil szervezeteinket, épületeket, iskolákat felújítani. Úgyszólván kivirágzott az itteni magyarság, hiszen az anyaország ebben partner volt.

– Mindig nagy öröm számomra Zomborba látogatni, ugyanis nemcsak a nyugat-bácskai magyarság, hanem a közös történelmünk szempontjából is egy fontos helyről van szó, mely hajdan megyeszékhely volt. Sokat gondolkodtunk azon, hogy hol tartsuk meg a lakossági fórumokat, és egyetértettünk abban, hogy Zombor mindenképpen legyen egy különálló helyszín. A nyugat-bácskai magyarság mindaddig élni fog, és szerves része lesz a magyar nemzetnek, amíg önmagáról le nem mond, de a nyugat-bácskai magyarság önmagáról soha nem fog lemondani – fogalmazott dr. Pásztor Bálint. – Ez egy olyan gazdag terület, a szónak minden értelmében, hogy egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy feladjuk, minden nehézség dacára. A nyugat-bácskaiak nem adták fel a legnehezebb időkben sem, gondoljunk csak a ’90-es évekre. Az itteni falvak külön magyar világok, melyek együttműködnek, ezért is tartottuk fontosnak a mai esemény megszervezését.

A pártelnök hozzátette, sok múlik azon, hogy Magyarországnak továbbra is olyan kormánya lesz-e, mint az elmúlt tizenhat esztendőben, amely a magyar érdekeket tartja a legfontosabbnak. Kiemelte, hogy az anyaország támogatása az elmúlt időszakban kulcsszerepet töltött be a külhoni magyarság megmaradásában és fejlődésében, legyen szó gazdaságfejlesztési programokról, oktatási és kulturális intézmények megerősítéséről vagy közösségépítő kezdeményezésekről. Mint mondta, ezek a lehetőségek nemcsak az itt élők mindennapjait könnyítették meg, hanem ahhoz is hozzájárultak, hogy a fiatalok számára is perspektíva maradjon a szülőföldön való boldogulás. Hangsúlyozta: a jövőben is az a cél, hogy a vajdasági magyarság a szülőföldjén boldogulhasson, ehhez pedig elengedhetetlen a közösség összefogása és a meglévő kapcsolatok további erősítése.