Az aracsi pusztatemplom és környezete műemléki helyreállítása és örökségalapú fejlesztése című projektum keretében szerveztek szakmai találkozót Törökbecsén. A résztvevők a bánáti rónaságból kimagasló, kultikus emlékhelyet is meglátogatták azzal a céllal, hogy a helyszínen győződjenek meg a kutatások eddigi eredményeiről. A tanácskozás a Községi Művelődési Házban folytatódott, ahol Jugoslav Pendić tudományos kutató, archeológus, a műszeres vizsgálatok vezetője bemutatta az aracsi pusztatemplomról lézeres térszkennerrel és háromdimenziós technológiával készült vizsgálatok adatait, mégpedig térbeli formációk virtuális megjelenítésével, háromdimenziós modellek megalkotásával. Dr. Slavica Vujović, a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet építészmérnök-konzervátora, az architektonikai osztály vezetője a régészeti kutatások eddigi eredményeit ismertette.
A Magyar Nemzeti Tanács egyik legfontosabb projektumának helyszínére látogattunk — nyilatkozta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. — Láttuk az aracsi pusztatemplom szakmai felújításának kezdeteit, a tudományos kutatások eredményeit. Ami ennél jóval fontosabb, hogy egy olyan projektum kezd kibontakozni, sőt bízunk benne, hogy a megvalósulásig is eljut, mely a vajdasági magyarság számára ezt a templomot még inkább a közösség életének részévé, látogathatóbbá teheti. Magának az épületnek a megőrzésével, a környék rendezésével, egy látogatóközpont kialakításával, út biztosításával és mindazzal, ami a mai turisztikai igényeknek megfelelő, egy olyan helyzet alakulhat ki, amely nemcsak az itt élő magyarság, hanem egész Szerbia idegenforgalmának is a jelentős állomáshelye lesz. A mai nap azért fontos, mert azok az emberek voltak itt, akik szakmai és politikai szempontból is érzik ennek a súlyát, jelentőségét. A találkozó arra szolgált, hogy ne csak összegezzünk, hanem a legrövidebb időn belül megszülessen az az elképzelés, amely mind a magyarországi, mind a szerbiai igényeknek megfelelően egy-két év alatt megvalósítja mindazt, amit célul tűztünk ki.
— Körülbelül tíz évvel ezelőtt kezdődött el ennek a történelmi örökségnek a megóvásával kapcsolatos közös gondolkodás — mondta Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. — Amikor a közösről beszélek, akkor az itteni és a magyarországi műemlékvédelmi szakmára, intézményekre, az itteni magyar közösségre, a Magyar Nemzeti Tanácsra gondolok. Ez egy 2013-as konferencia volt, és ennek eredményeként megegyezésre került, milyen módon, eszközökkel, technikákkal, milyen alapállással történik meg az építménynek a megóvása. Ez egy hihetetlenül fontos momentuma volt ennek az erőfeszítésnek, mert attól kezdve ez idáig szakmai kérdések a témával kapcsolatban nem merültek fel. Ami viszont felmerült, az a kötelezettségvállalás, a pénzek biztosítása, a tervdokumentáció előállítása, kidolgozása, előkészítése ennek a nagyon összetett, de ugyanakkor nagyon fontos feladatnak. Ezzel nem állunk a legjobban, még mindig vannak nyitott kérdések azzal kapcsolatban, hogy kinek milyen kötelezettségei vannak. Ezeket szeretnénk pontosítani, hogy hozzá tudjunk fogni a munkához úgy, hogy ne csak az elejét lássuk, hanem a végét is.
Az elnök azt is hozzáfűzte, hogy a magyar kormány által jóváhagyott és a Magyar Nemzeti Tanácsnak már folyósított összeg megközelítőleg 5 millió euró. A tervek szerint a projektum egy paritásos nagyberuházás lesz. Az összeg felét a magyar kormány utalja majd, a másik felének pedig itteni forrásokból kellene megvalósulnia.
A Törökbecsén megszervezett szakmai találkozón jelen volt többek között Danijela Vanušić, a kulturális és tájékoztatási minisztérium kulturális örökségért és digitalizálásért felelős segédminisztere, Milan Micić, a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság segédtitkára, Zoran Vapa, a Köztársasági Kormányalelnök Kabinetirodájának tanácsosa, Saša Maksimović törökbecsei polgármester, valamint Saša Martinović, a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet megbízott igazgatója is.
Fényképezte: Zséli Ágnes
