A településnek 1900 lakosa van, 85 százaléka magyar, 9 százalék ruszin (rutén), 6 százalék pedig egyéb nemzetiségű. A lakosság 85 százaléka mezőgazdasággal foglalkozik, búza-, kukorica-, árpatermesztéssel, de sertéstenyésztő farmok és hat tehénfarm is van a településen, ahol a legkorszerűbb feltételekkel folyik a tejtermelés. A faluban működik egy magánszövetkezet, néhány családi vállalkozásként dolgozó kisiparos (pék, kovács, boltok), sokan pedig a közeli Topolya gyáraiban keresik kenyerüket. Tizenkét civil szervezet (a többi közt a magyar és a ruszin művelődési egyesület, a Mag Hagyományápolók, a Slavija Labdarúgóklub) működik, melyet a helyi közösség a lehetőségeihez mérten támogat.

Fekecs József, a zentagunarasi helyi közösség elnöke

— A legégetőbb gond a vízvezeték-hálózat csöveinek cseréje — mondta Fekecs József, a helyi közösség tanácsának elnöke. — Ezek már negyven-ötven éves csövek, így nagyon sok csőrepedéssel kell szembesülnünk. Elsőként a körgyűrűt kell kiépítenünk a faluban, majd az utcák hálózatra való rákapcsolása következik. Ez a munka folyamatos, de még négy-öt évet biztosan igénybe vesz. Ami a közvilágítást illeti, elkezdtük a világítótestek cseréjét és bővítését. A közlekedésbiztonság érdekében az útkereszteződéseket erősebb lámpatestekkel világítjuk meg. A hat évvel ezelőtt létesített játszóterünk tönkrement, ennek felújítását is tervezzük. Községi pénzekből utcáinkat folyamatosan igyekszünk aszfaltozni, az állami földek bérbeadásából befolyt összegből pedig azokra a tanyákra kerül aszfaltburkolat, ahol tehén– és sertésfarmok működnek. A helyi Október 18. Általános Iskolában községi és pályázati pénzből az ősszel kazánt cserélünk, valamint templomunk fejlesztésére is különítünk el eszközöket.

A gyermeknéptánccsoport a legnépesebb

A Gracza János Színjátszó és Irodalmi Egyesület 1991-ben alakult meg, jelenleg 81 tagot számlál. A legnépesebb szakosztály, a gyermeknéptánccsoport mellett a Gyöngyvirág asszonykórus, az újonnan alakult citeracsoport és az énekszólisták működnek az egyesület berkeiben.

— Legnagyobb rendezvényünk az augusztusi új kenyér ünnep, melyen mindig színpadra lépünk. A helyi iskolával közösen évzáró, karácsonyi műsort tartunk, rendszeresen fellépünk a környező települések eseményein, tartjuk a kapcsolatot a magyarországi Mártély és Nagyszénás művelődési egyesületeivel, valamint részt veszünk a Durindón is. Már készülünk a csantavéri szemlére, és bízunk benne, hogy egy szép napon a mi falunk is otthont adhat ennek a rendezvénynek. A fiatalokat nem könnyű bevonni az egyesület munkájába, ez azonban nemcsak a gyerekek, hanem a szülők hozzáállásától is függ — emelte ki Bús Irén, az egyesület elnöke.

A legnépesebb csoport a gyermeknéptáncosoké, melynek vezetői Savelin Zellei Zsuzsanna és Savelin László. Zsuzsanna elmondta, hogy a három gyermeknéptánccsoportra a legbüszkébb. A felsősök — néhány középiskolással kiegészülve — huszonnégyen, az alsósok tizenöten, az óvodások pedig tizenketten vannak. Az énekszólisták rendszeresen jelen vannak a Szólj, síp, szólj! elnevezésű szemlén, melyen rendszerint szép eredményeket érnek el.

— Tavaly a nemzetközi betlehemestalálkozón második helyezést értünk el, jutalmunk egy egyhetes mórahalmi táborozás volt. Minden helyezésnek, minden fellépésnek nagyon örülünk, mivel a pénzhiány miatt nagyon ritkán utazhatunk külföldre. Decemberben eljutottunk Szentesre, a Szegények karácsonyára, és ez felemelő élmény volt. Készülünk a Kőketáncra, a községi szemlére, a Szólj, síp, szólj!-ra, Fekecs Andrea részt vesz a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjén, és ismét indulunk a betlehemesversenyen. Az első díj egy tengerparti nyaralás, melyet szeretnénk megnyerni — mondta Zsuzsanna.

Az egyesület pályázati forrásból erősítőt vett, a gyerekek új népviseleti ruhát kaptak, a kilencvenkilenc évre bérbe vett színházépületben pedig javítási munkálatokra került sor. A legnagyobb kihívás a tetőszerkezet cseréje, melyhez a Magyar és a Ruszin Nemzeti Tanácstól kaptak támogatást.

A magyarok is ápolják a ruszin kultúrát

A Petro Kuzmjak Ruszin Művelődési Egyesületet még 1947-ben alapították. A méltán neves tamburazenekaron kívül gyermeknéptánccsoport, női kórus és szavalócsoport is működik benne.

— A tagságunk negyven körül mozog — számol be a részletekről Mihajlo Edelinski, a művelődési egyesület elnöke, aki 2004 óta tölti be ezt a tisztséget. A hetven éven felüliek egészségügyi okból lassan elmaradoznak a próbákról, őket fiatalok helyettesítik, ezért még mindig tudjuk tartani a negyvenes létszámot. Az utóbbi években a helyi általános iskolából húsz — tíz éven aluli, többségében magyar nemzetiségű — gyermek csatlakozott hozzánk, aki megtanulta a ruszin táncot és énekeket. A tagságunk kétharmadát magyarok alkotják, nekik és a munkájuknak köszönhetően őrizzük, ápoljuk a ruszin kultúrát, szokásokat, hagyományokat.

A környékbeli események, községi szemlék mellett a ruszin nemzeti közösség rendezvényein — a bácskeresztúri Crvena Ruža nevű szemlén, a kucorai aratóünnepségen, a đurđevói régi dalok fesztiválján és az együttesek šidi fesztiválján — rendszeresen részt vesznek. Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban, Ukrajnában, Horvátországban és Romániában is jártak.

Hamarosan új helyen

A falu egyik legtöbb tagot számláló civil szervezete a Gazdakör. Zentagunarason 380 bejegyzett gazdaságot tartanak nyilván, a Gazdakörnek 2014-ben 172 tagja volt. A költözés előtt álló iroda minden munkanapon fogadja a termelőket, és lehetőségeihez mérten a mezőgazdaságot érintő minden témában igyekszik segítséget nyújtani. A télen nyolc szakmai előadást tartottak itt, melyen különféle magtermelő, növényvédő és gyomirtó cégek mutatták be a termékeiket. A civil szervezet részt vett a kukoricanapon, a Föld napja alkalmából szervezett önkéntes munkán, valamint az új kenyér ünnepének megszervezésében is segített. Február első napjától a gazdaságok újbóli bejegyzését, az űrlapok kitöltését és bevitelét végzi. Áprilisban kezdődik a földalapú készpénztámogatás, és az iroda ebben is igyekszik majd megkönnyíteni a termelők dolgát.

— A tej átvétele zökkenőmentes, de tartunk tőle, hogy más falvakhoz hasonlóan, nálunk is gondok merülhetnek fel. A termelők bizonytalanok, hiszen nem lehet előre tudni, hogy az állam milyen támogatást ad nekik. Régen többen termeltek dohányt, manapság azonban már kevésbé kifizetődő, ezért a falubeliek főleg búzával és kukoricával foglalkoznak. Most semminek sincs jó ára, nem is tudom, mit tanácsolhatnék azoknak a fiataloknak, akik a mezőgazdaságban látják a jövőt — mondta Híres Kornél, a Gazdakör irodavezetője.

A polgárok Zentagunarason is ugyanazokkal a nehézségekkel szembesülnek, mint sok más vajdasági faluban, a helyiek azonban — mind a magyarok, mind a ruszinok — derűlátóan tekintenek a jövőbe. Bíznak benne, hogy előbb-utóbb mindnyájunkra boldogabb napok köszöntenek.

A tájházban még néhány belső munkálat van hátra, és a kerítés egy részét is kicserélik

Szabó Attila felvételei

Tekintse meg Tóth Tibor adatlapját is!