A helyszínen fellelt rangidős emléktáblán mindössze ennyi tudnivaló volt olvasható. A fiatalabb információs táblán ennél merőben több és részletekbe menő adat köszön rá a tervezetten, illetve véletlenszerűen arra járókra.

„A Szent Miklós templomrom környezetét felújította Csopak Község Önkormányzata és a Csopak Településért Közalapítvány. 2010”

Személyesen 2022. július 27-én volt alkalmunk arrafelé járni. S ha már megtettük, igyekeztünk tarisznyázni is néhány kultúrtörténeti „hamuban sült pogácsát”. Önmagunk és minden barangoló sorstársunk számára. Szavakból és fénybe írt pillanatokból összegyúrva.

Kövesd a XII. században is a honfoglalás kori Atyusz-nemzetség birtoka volt. Egy 1121-es adománylevelükben (Almád-i /Monostorapáti/, monostor részére földadományokat tesznek) szerepel a Csopak melletti „Cuesth”. Csopak első hiteles emléke 1227-ből származik.

A Szent Miklós tiszteletére szentelt egyházát először 1363-ban említik, Péter nevű papjával együtt, természetesen az első írásos említés nem azt jelenti, hogy csak ekkor épült volna meg a templom. Szent Miklós püspök (+350) a Bizánci Egyház nagy szentjei közé tartozik. Jótékonyságáról is nevezetessé vált szent életű püspökhöz kötődik a december 6-i Mikulás népszokás az egész keresztény világban. A Földközi-tenger partján lévő Myra városának püspökeként imáival hozzájárult egyszer, hogy a viharba került halászbárkák sértetlenül partot érjenek és a hívei megmenekültek. A hajósok védőszentjükként tisztelik, így a balatoni hajósok védőszentje is Szent Miklós.

1548-ban a török a többi Balaton-felvidéki településsel együtt Kövesdet és Csopakot is felégette. A kövesdi templomról 1550-ben van az utolsó feljegyzés. A török időben az elnéptelenedett község temploma romossá válik, és az 1783-as térképen mint „puszta” templomot jelzik. Nemeskövesd nemesi előjogokat élvező lakói Kálvin követőivé váltak a reformáció idején, de templom nélkül. Így a romos Szent Miklós-templomot szerették volna megkapni a hatóságoktól. Ezt azonban a hatalom nem engedte. A romtemplomot a Nemeskövesdi Nemesi Közbirtokosság megszerzi, és bikaistállóvá alakítja. A községi pásztornak (kanász) házat és melléképületet építenek mellé, és nád nyeregtetővel látják el. Kövesd szűk belterülete nem tette lehetővé, hogy a szokások szerint a templom mellé temetkezzenek, így az 1964—66-os régészeti kutatások csak néhány késő bronzkori sírleletet hoztak felszínre. Az 1966-os régészeti helyreállítás óta látogatható műemlék, és számos községi rendezvénynek ad helyet e szép műemléki környezet.