— Ez nem egy kerek évforduló, viszont az egész évi rendezvénysorozatunk a 70. évforduló köré csoportosul, amikor a könyvtár beköltözött a Nemzeti Kaszinónak az épületébe. Mivel a Pacsirta című regény egyes részletei itt játszódnak, úgy gondoltuk, köré építjük fel a rendezvényt. A Pacsirta 100 évvel ezelőtt jelent meg a Nyugatban. A regény történése és a megírása közt jó néhány év eltelt, meg a történelmi sorsfordulók is közrejátszottak, úgyhogy egy kicsit más lencsén keresztül mutatja be azt a világot. Próbáltuk ezt úgy is megvilágítani, hogy Szabadka egyenlő Sárszeggel, mert Kosztolányi ott így nevezi ezt a regénybeli települést, de egyértelmű, hogy Szabadkára akar utalni — hangsúlyozta Bognár Irén, a Szabadkai Városi Könyvtár főkönyvtárosa.

A könyvtárban az érdeklődőket kiállítás várta. Pálfi Anita okleveles könyvtáros elmondta, hogy a megtekintett gyűjtemény egy hónap munkája, mert valóban egy gazdag helytörténeti tudással felvértezett íróról van szó, aki nagyon sokat hagyott maga után az utókornak, de a jelenkor számára is.

— Amikor a kiállítási anyag meghatározása volt folyamatban, arra törekedtünk, hogy bemutassuk az 1899. évet, azt, amikor a kaszinókban különféle események zajlottak. Olyan újságokat is közszemlére tettünk, amelyekben az szerepel, hogy annak az évnek március hónapjában nagyon sok esemény fűződött ehhez az épülethez.

Az esten kerekasztal-beszélgetést is tartottak, melyen Bucsics Katalin kutató, irodalmár, Lovas Ildikó József Attila-díjas író és Mihályi Katalin szerkesztő vettek részt.

Március 29-én, Kosztolányi Dezső születésnapján, koszorúzást tartottak a Gimnazista szobornál, az író mellszobránál és emléktáblájánál. Az emlékezés virágait Balogh György, Magyarország szabadkai főkonzulátusának konzulja, Rigó Pál Zsófia, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Lulity Emil, az MNT munkatársa, Góli Csilla és Magosi Zsuzsanna Szabadka Város Önkormányzata képviseletében, illetve a Szabadkai Városi Könyvtár dolgozói helyezték el.

A szerző felvételei